Rossz anya lennék... (beszélgetés)
Unokahúgomék dettó így vannak... a kicsi lány anyuméknál egy kis tündér, csupa báj, kedvesség... megjön az anyukája, visít, csapkodja magát a földhöz, volt, hogy kicsinykét meg is rugdalta anyukáját... ott konkrétan tudom, hogy anyuka stresszes, rohanós életet él. A kicsi gyereknek pedig nagyon jól működő antennája van, átvesz minden impulzust.
Nem is gondoltam, hogy már önálló kéne, hogy legyen.Ha nem ülök ott vele pár perc és tovább áll.Tudom azért, mert egyedül senki nem szeret lenn, de néha olyan nehéz.
Teljesen természetes testvéri féltékenység. A legtöbb családnál van. Sokaknál az segit ha az anyuka bevonja a kicsi gondozásába. kérd meg hogy hozzon oda valamit pl pelust vagy kisruhát stb. Amibe lehet probáld belevonni. Mondjuk amig szoptatod a kicsit mesélj a nagynak. Az "megütötte a fülemet" hogy egy egy dologgal fél orát van el... Egy ilyen kisgyerket nem köt le semmi orákig. esteleg a mese már ha szereti. Ne várd töle hogy a kezébe adsz egy játékot azzal játszon orákig.
Köszi megnyugtattál.Néha engem is kerülget a sírás. Nem gondoltam, hogy ilyen nehéz. De legalább megnyugtattál, hogy nem én csinálom rosszul.
egyébként csak hogy a fórum témájához visszatérjek: kedves fórumindító! lesznek jobb napjaitok és rosszabbak is. rosszabb napokon indítványozni fogja a fiad, hogy vigyétek vissza a kicsit a kórházba vagy adjátok oda valakinek. ezen ne akadj fenn és ne fakadj sírva, mosolyogj rajta. jobb napokon pedig puszilgatja a kicsit és jókat játszanak. ilyen napok váltják egymást és semleges napok is lesznek bőven amikor semmi érdekes nem történik és jókat játszanak együtt. olyan napok is lesznek bőven, amikor keresik a testvérüket, mert ha nem lenne, akkor hiányozna :)
az esélyed neked is meg volt korábban egy másik fórumban, de ott sem tagadtad meg magad. egyébként emlékeim nem csalnak a fórumindítónak is azzal indítottál, hogy te milyen szuperül neveled a gyerekeidet, ő pedig nem :) de idézlek ha akarod :)
Kaptál még egy esélyt, de látom semmit nem tanultál a kultúrált fórumozás szabályairól(esetleg elolvashatnád!)
AZt megsúgom a személyeskedés,pocskondiázás nem tartozik közé.Tehát többé nem szólok hozzád ismét,de ez már végleges.
jaaj dew-i nem a tanulással van a baj én is tanulok, csak nem tanárnak :) akkor ennyit a te erkölcsi magaslataidról vagy mélységeidről? kapuzárási pánikban egyszerűen lecserélted az asszonyt egy fiatalabbra és ettől máris férfinek tartod magad pusztán azért mert ennyi idően is van erekciód, hát izé... ez nálam nem férfiassági fokmérő :)
Jól tanácsolták.
Maximum,a konfliktusokat szeretetteli terelgetéssel irányítani :-)
Az én lányaim egy apától vannak, mégis hasonló problémákkal küzdünk és ne aggódj, a folyamat természetes. A nagy 3,5 éves volt, amikor megszületett a kicsi, azóta 1 év telt el. Az első hónapokban mentünk át azon, amit írsz. Türelem, nyelj nagyokat, nem tehetsz ellene semmit. Nekem is ezt tanácsolták, mondták: majd magától megoldódik. Amikor a kicsi kúszni kezdett, ráakaszkodott a nagyra, az lett a baj, volt, hogy bizony rákoppintott! Most már az, hogy "levakarhatatlan csibirka" és "mindenemhez hozzá nyúl" :-) Viszont, ahogy nő, egyre többet próbálnak játszani, a "verekedés" is elmaradt. Minden korszakban máshogy csapódik le a féltékenység, viszont könnyebb, mint az elején. Kb. 6-8 hónapig esténként sírtam, hogy utálják egymást, mit csinálok rosszul, mit tegyek, hogy ez változzon. Aztán az orvunk azt tanácsolta, hagyjam ezt rájuk, idővel elmarad magától és helyettük úgysem tudom megoldani, viszont ezzel ők készítik magukat az éltre. Megfogadtam, és bár nem könnyű a helyzet még most sem, de könnyebb, mint az első hónapokban. Jobb tanácsot nem tudok adni, hátha segíthettem, ezzel a néhány mondattal...
A pedagógusi végzettséghez szakdolgozatokon át vezet az út!
Régebben tényleg voltam 50:-) de honnan veszed,hogy akár 60 fölött is nelehessen egy FFInek saját gyermeke, ha akar?
Azért mert te nem tudsz valamit elképzelni se, az még létezhet :-) Ez az igazság!!
milyen szakdolgozatod? régebben 50éves férfi voltál felnőtt gyerekekkel. akkor mi az igazság? ha az unokád 16 hónapos, akkor azt nem te neveled hanem a gyereked és a párja. szóval mi az igazság?
Még mindíg nem tanultál?holnapután lesz 16 hónapos.:-)
Emellett szakdolim is erről szólt, de nem baj..:-)
Dew-i bagoly mondja :) hány évesek is a gyerekeid? ja igen felnőttek :) nem két éves egyik sem, már el is felejtetted milyen a dackorszak bocs
Nem értem mi köze a hsz-emhez? Lécci vázold.
Van egy mondás: aki tudja,csinálja, aki nem-tanítja :-)
Vajon miről jutott az eszembe ?
es azt pesze eröszakal ki kiuzni belöle ugye?
Nagy gratulla a az emberi butasagohoz !
Az összses egyhazi maszlagot teljesen megvetem annak dacara hogy a Szent irast jobban ismerem mind barki mas.
De ez nem a Szent iras oka hanem azok kik kepzelik hogy kepviselik sajnalatos modra .
Mindenkinek írom, hogy nem az a bajom, hogy szereti a mama a gyereket, de azt is lehet módjával. A mama az én gyerekemet nevelni akarja meg nekem megmondani mi a jó az én gyerekemnek. Hozzáteszem ő a saját fiát "eldobta" . Rossz nekem, hogy a fiam hisztizik, mert itthon nem csak azt főzöm amit szeret, meg kell enni amit elkér, stb. Egyáltalán nem törődik a mama azzal, hogy hozzászokjon a gyerek valamihez.
"Gyermek elméjéhez köttetet a bolondság" sajnos sok felnőttéhez is:-(
Tiszta "szeretetből" tönkretenni valaki későbbi világát, életét? ...
a mama kényeztetése természetes dolog, ha az enyémek mamáznak szinte csokin élnek :) itthon nem
Képzeld magad egy kis gyerek helyébe, a mamánál csak ő van és mindent megkap amit csak akar, itthon meg nem. Te gyerekként kihez ragaszkodnál jobban? És nem érti a mama, hogy ne így csinálja. Én nem tudok 1 hétre előre megfőzni, hogy csak vele foglalkozzak. Meg nem 5 féle kaját főzök minden nap, nem kap minden nap kis üveges üdítőt, csokit.
Mar bocsajs meg " kinyaljak a hatsojat ......? "
ez meg is milyen megfogalmazas egy kis mamatol vagy ez mindennapi ?
Hat egy olyan kicsi gyereknek arra van szuksege hogy szeretetet es bisztonsagot kapjon az pedig nem fenek nyalas .
Ebben a korban igen is a gyereknek kell lenni a centrumba .
még lehet életkori hiszti is hiszen még csak 2,5éves. egyszerűen nem tudja úgy elmondani még mit is szeretne, ezért is hisztizhet. egyébként az tipikus hogy a hiszti csak az anyának szól, nagyinak, nem, meg a ritkán látott apjának sem :) kitartás el fog múlni ez a korszak is :)
Azért ne feledkezzünk meg arról,hogy a szülők feledata elsősorban nem a gyermek kedvének keresése, hanem sokkalta inkább a NEVELÉSE.Amit nála jobban senki nem tud jobban,szeretetteljesebben csinálni:-)
Leírva nagyon egyszerű, de az a baj, hogy bármit odaadok neki egy darabig(kb. fél óra) érdekli és aztán más kell neki.
Nem hiszem, hogy a hiszti a környezet miatt van. Mármint persze közvetve igen. De a gyerekek ha jól elvannak valamivel, akkor az mindegy, hogy egy parkban van vagy egy panellakásban vagy akárhol.
Milyen dolgokon 'hisztizik'? A kisebb gyerekek nem nagyon tudják még másképp kifejezni a nemtetszésüket, így a hisztire inkább úgy érdemes tekinteni szerintem, mintha egy felnőtt ismerősöd mesélné el, hogy van valami problémája. :) Csak persze ezt kicsit nehezebb megérteni.
De egyébként én kicsiként mindig utáltam, ha azt hitték, hogy jókedvemben hisztizek vagy csak mert hisztis vagyok. :) Általában nem tetszett valami, és amiatt húztam a számat.
Szerintem próbáld megismerni a kissrácot, hogy miket szeret csinálni, mi az amivel szívesen foglalkozik. Persze nehéz ha folyamatosan szórakoztatni kell, de ha alapvetően ismered a szeméyliségét, akkor könnyebb kitalálni olyan dolgokat, amit élvez. :)
Ha például szívesen versenyzik másokkal, akkor próbálj kitalálni valami játékot, ami erre épül. Én egyszer vigyáztam egy kissrácra, de nem volt időm vele játszani, mert rendet kellett raknom. Szét unta már a fejét. :) Tudtam, hogy szeret olyan videójátékokkal játszani, ahol dolgokat kell összeszedni, úgyhogy elrejtettünk néhány figurát, és az nyert, aki többet megtalált, közben pedig plusszpontokért fel kellett pakolni a könyveket a polcra, és ahogy mászkáltam szinte teljesen rendet tudtam rakni.
Szóval szerintem az a lényeg, hogy próbálj pozitívan hozzáállni a dologhoz. Ne az legyen a cél, hogy ne hisztizzen, hanem, hogy jólérezze magát. :) A kettő persze majdnem ugyanaz, de remélem érezhető a különbség. :)
Azt egy percig sem gondoltam, hogy bármit is tökéletesen csinálnék, mert olyat szerintem senki nem tud. Nekem az jutott eszembe, hogy talán nem tud ennyi mindent egyszerre megemészteni. Tényleg minden gyorsan történt, de én elsősorban az ő érdekeit néztem mikor elhagytam az apját. De szerintem sok egy ekkora gyereknek 1 éven belül új környezet, új apa, kis tesó, mamánál lenni minden 2. hétvégén, ahol kinyalják a hátsóját, egész nap csak ő van a kp-ban.
Ez tipikus kettős nevelés eredménye.
Nálad is azt akarná elérni,amit ott kap! Csak ő legyen a központ.
Észrevette,te talán görcsösen szeretnél megfelelni az Ő! elvárasainak.tehát jól érzed, valahol "rossz anya vagy"Nem a gyerek akaratát, hanem érdekeit kell figyelembe venni.!!!
Ha nem figyelsz hisztijeire,stb. Elöbbutóbb megtanulja mit lehet ott és mit nálad.
Reméljük még nem késő.
Sok. SIKERT.
Régebb óta ismertem már nem csak egy az utcán megtetsző pasi volt. Lehet tényleg féltékeny.
További ajánlott fórumok: