Rengeteg bennem a feszültség, azt gondolom utolért a... (beszélgetés)

Meg kéne tanulnod külön választani azokat a dolgokat amelyek a feszültséget okozzák a magánéletedtől, a családtól, a szabadidődtől.

Mindegyikkel akkor kell foglalkozni, amikor az ideje van! Ne vidd haza a munkádat és ne vidd be a magánéletedet a munkahelyre!

Én szeretek éjszaka dolgozni. Míg bejártam a munkahelyre nehéz volt megoldani.

Távmunkában munkaidőben elérhetőnek kell ugyan lennem, de nem kell a gép előtt kuporognom. Mehetek a kertbe, kiülhetek a teraszra, végezhetek bármilyen más munkát ami kikapcsol. Este pedig élhetek a munkámnak, a hobbimnak.:)

Ja, és nem vállalok be olyan határidőket, ami már akkor necces, amikor kimondom.:)

Nem szabad átadni magunkat ennek az érzésnek, persze, van, hogy megrogy az ember térde, de juszt sem szabad feladni.

Én szeretem a vízpartot, lemegyek a Dunához, leülök a nagy kövemre, hallgatom a víz csobogását, madarak csicsergését, dalát a szél susogását és máris jobban érzem magam.

Kinek mi az, ami elcsendesíti a lelke háborgását. :)

Ilyenkor el kell csendesedni, elvonulni és elgondolkodni, hogy mikor voltál utoljára boldog. Mi történt azóta, mi az ami miatt zsákutcában vagy és min akarsz, aztán min és hogy tudsz változtatni.

De van hogy az is elég ha csak leállsz egy kicsit.

Én amikor ilyen érzésem volt elmentem szabira, na nem 1 hétre hanem 1 hónapra. Aztán megnyugodtam, családoztam majd folytattam a munkát.