Reménytelen szerelem (beszélgetés)

Sziasztok ..kissé elvagyok keseredve vagyis belegondolva talán nemis lehetnék jobban. A barátom 18 én 15 vagyok . Szeretném ha segítenétek eldönteni, hogy mit is érzek valójában, mert már órákat töltök el bögve az ágyamban, de nem jutok dűlőre. A barátommal már négy hónapja vagyunk együtt szegénykémnek nemvolt velem sosem könnyű dolga. Már a legelején megkellett hogy győzzön ő kell, nekem ugyanis én egy másik pasiba voltam reménytelenül belezúgva. kb 1 hónapjába került, de azóta halálosan szerelmes vagyok belé.Illetve voltam vagyis azthiszem nemtudom .Már semmit sem tudok .Az érzéseim teljesen becsapnak. Lehet hogy csak a szokásos téli depimnek köszönhetem-e vagy valós dolgok is lehetnek mögötte, de mostanság bárit mond kiakadok rajta. Korábban rengeteget ugrattuk egymást mindenfélével, sose veszem fel ha szórakoznk velem, de msotanság egyfolytában ingerült vagyok vele,. MSN-en nagyon rotka az az alkalolom mikor nem cseszi fel az agyam egy olyan kis ártatln gyagyaságon amin eddig közösen nevettünk .Félek hogy ez azt jelenti, hogy már nemszeretem .dehát a szerelem nem tűnhet el percről percre én imádtam őt, csodáltam ..De először csak egy olyan érzésem volt, hogy kevés vagyok neki vagyis nem neki mert ő annyira szeret és annyiszor hangsúlyozza, hogy nincs velem semmi gond és belehalna ha elhagynám, de már kezdek azon gondolkozni, hogy ha nem is szakítunk, mert én szeretném ezt a kapcsolatot a végsőkig megmenteni , de legalább egy szünetet kérni tőle legalább addig hogy eldöntsem mitakarok. Szerintem én nemérdemlem meg őt. A múltkor már aztmondta, hogyha elhagynám hát nemszívesen,de elengedne és ha másik pasival leszek hát nagyon szomorú lesz és kilesz akadva, de ha szíkatottam a sráccal akkor minden erejével azon lesz hogy visszakapjon és bármikor várni fog rám ha úgyalakul bármeddig.

ugyanis mostanság már azt érzem hogy nem őrá hanem úgy egyáltalán egy pasira nincs szükségem se szerelemre se semmire..úgyis csak kikészítem a hülyeségeimmel ...Télen nem vagyok használható és félek, hogy csak kiábrándítanám. Kérlek segítsetek

Egy kétségbe esett lány: Leila

olvassátok el a csak csalódások fórumot az is én vagyok ott leirtam az ismételti csalódásom:((

lilluska 25 névvel ott inditottam

én másfél éve nem láttam és nem változott bennem semmi söt talán jobban vágyom rá mint bárkire.. nagyon nehéz így élni de meg kell tanulni ezt is vannak jobb napok meg rosszak is.

talán egyszer lesz rá alkalom,hogy elmondassam neki,hogy még mindig nem vagyok túl rajta, hogy ő az életem értelme

a rúd tánc az egy külsö dolog és szerintem semmi...ami benned van lehet önmagában többet ér hidd el,azok csak külsöségek....

majd én is leirom a storym mert van mit...de csak ami épp aktuális.én is ebben a cipöben járok...

mert amugy a reménytelen szerelmekrol vagy csalodásrol már ezer könyvet irhattam volna.27 vagyok de 14 éves korom ota szinte csalodás jo mi?

Én lassan 6 éve vagyok szerelmes valakibe, most vagyok 24. Elég durván eltalált a dolog, számtalanszor megfogadtam, hogy vége, nem áhítozom utána, néha bejött és sikerült nem állandóan rá gondolnom, örültem is neki olyankor, aztán esténként előjött az álmaimban, és kezdődött minden újból. Az a durva, hogy jó másfél éve még csak nem is láttam!

6 évvel ezelőtt villámcsapásként ért a dolog, azóta (bár volt barátom) nem éreztem ehhez foghatót, belenéztem a szemébe és kész, végem volt, lábremegés, gyomorgörcs, izzadás, kábé egy óráig magamhoz sem tudtam térni, csak ültem és mosolyogtam, mint egy idióta. Későn érő lány voltam, soha nem vettek komolyan a pasik, sőt kimondottan kerültek a „kislányságom” miatt. Aztán néhány év leforgása alatt teljesen megváltoztam, tisztára mint egy amerikai sikersztoriban, rút kiskacsából hattyú, és onnantól kezdve szinte bárkit megkaphattam volna, mégsem jött senki, ugyanis elkezdtek tőlem félni a pasik. Soha nem gondoltam volna de nála is ez volt a gond, pedig pont én gondoltam nagy falatnak. Iszonyúan erős kisugárzású, népszerű, akkor 30-as pasi (én 19), és persze rengeteg nő körülötte. Különböző rendezvényeken sokszor kaptam azon, hogy bámul, persze én úgy tettem, mintha észre se venném, inkább elkaptam a fejem zavaromban, ő pedig csak mosolygott olyankor. Így ment kábé egy évig(!!!). Egyik haverom ismerte, bár kevés ember jutott el hozzá…de így szerencsém volt. Megtudtam, hogy érdeklem, de amikor bemutatott minket egymásnak, iszonyúan zavarban volt, haverom is mondta, hogy még soha nem látta ilyennek. Összeszedte magát és meghívott egy italra (azt hittem, elájulok!). Na onnantól jött a számomra már megszokott sztori, két értelmes mondatot sem tudott kinyögni, hebegett-habogott, nagyon zavarban volt és szó szerint eliszkolt. Pár óra múlva odajött és elkérte a számomat. Hogy kihívásnak tartson, nem adtam meg neki elsőre, gondoltam, küzdjön egy kicsit…naiv voltam, ma már csak mosolyogni tudok magamon…azt hittem, én vagyok a kis királylány. Mondanom sem kell, hogy semmi nem lett belőle. Utána volt, hogy sokáig nem találkoztunk (fél év)de ha mégis, volt kézcsók, aztán szaladt tovább a dolgára. Kábé egy éve egyik közeli barátja bepróbálkozott nálam, dumálgatás közben kibökte, hogy szokott irántam érdeklődni Ő, hogy mi van velem. Most itt tartok, nem tudom, hogy mit hoz a sors de ha egyetlen kívánságom lehetne…..nem lenne kérdés:)

Sziasztok!

Manocska, teljesen átérzem ami veled történt, ugyanis velem is az történt. Volt nekem is egy hosszú kapcsolatom, de megtörtént az amit nem szerettem volna a kapcsolatom alatt, másba bele szeretni. De megtörtént. Pár hónapig bírtam csak összeegyeztetni a kapcsolatomat az új szerelemmel (érzelmileg), de aztán nem ment, mert csak rá gondoltam. Tönkre ment miatta a kapcsolatom, mert én egyfolytában róla álmodoztam és fontosabb volt számomra az, hogy láthassam, amikor csak tudom. A feléje érzett szerelem azóta sem múlt, de sajnos csak plátói...Egyszer egyik pillanatban úgy éreztem, hogy teljesen reménytelen a dolog és majdnem sikerült elnyomni az érzelmet, de amikor arra rá pár napra összefutottam vele és szemébe néztem, újra fellobbant a láng. Azóta izzik és nem csökkent egy pillanatra sem. Amikor szemébe nézek, rám néz, végem van... Amikor tudom, hogy láthatom, izgatott vagyok és nagyon hevesen ver a szívem. Senki másra nem tudok ránézni. De tudom, hogy reménytelen, ...mégis reménykedek...és szenvedek a boldogság mellett.

Sziasztok!:)

Úgy látszik nem csak engem kínoz a reménytelen szerelem..........

Sajnos én is ilyen cipőben járok.Már 2 éve történt,hogy egy pillanat alatt elbűvölt ragyogó mosolya,2 kacér szeme.

Azóta folyamatosan rajta jár az eszem.

Tönkre ment egy hosszú kapcsolatom,mert róla álmodtam folyton,az volt fontos,hogy őt láthassam.

A srácnak élettársa van....

Finoman tudtára adtam már,hogy vágyom rá,egy e-mail-en keresztül.

Igaz nem saját névvel irtam meg a levelet.

Sajnos nem lett belőle semmi...

Hiába probálom meg elfelejteni,mindig meg van az elhatározás,de újra és újra feltör az érzés.

Annyira vágyom rá,ha meglátom beleremeg minden porcikám.Nem tudom megmondani miért....egyszerűen senkit nem találok azóta megfelelőnek,őt keresem mindenkiben.

Bárcsak eltudnám felejteni......mert igy szenvedek....

Sziasztok!

Újra itt.:(

Én is megosztanám a történetem.Már megint reménytelen!

Fél évvel ezelőtt megkeresett iwiwen 1 régi ismerősöm.6 évvel ezelőtt volt 1 kis kavarás a diszkóba még 18 évesen.Már akkor nagyon vonzódtam hozzá.Egyrészt miatta is költöztem ki a koleszból,hogy mindennap együtt utazhassak vele a buszon,mert 1 városba jártunk suliba.Ezt senkinek nem mertem még bevallani.

Mikor megkeresett semmi különös érzés nem kapott el.Sms-ezgetéssel kezdtük,aztán nagy nehezen összehoztunk 1 talit.Akkor nagyon lelkesnek tünt.Nem volt 1szerű a rapidrandit összehozni,de annál jobban sikerült.Már akkor felmerült a távolság,mint probléma.50km-re dolgozik,de 7végén általában hazajár.hétköznap sms,msn volt a kapcsolatartási eszköz.Következett a második randi,ami szintén nagyon jól sikerült.Aztán kezdődtek a probléma.Egyik napról a másikra lerázott.Smst alig küldött,msn-re se jött fel.Gondoltam a sex miatt.A kezdeti nagy lelkesedés hiányát csak ezzel magyaráztam.Nem voltam neki elég jó.

Aztán mégiscsak jelentkezett.Akkor elég elutasító voltam,mert hajnalba kaptam tőle üzenetet.(Biztos haverokkal volt és ittas)

Innentől kezdve még rosszabb lett ez az egész ügy.

Most ott tartunk,hogy összejárunk.Bevalotta,hogy nem akar tartós kapcsolatot,mert a távolság miatt nem müködne.Ez csak duma.Ez nem távolség szerintem a mai világba.Igaz én is és ő is sokat dolgozunk,de mincdent meg lehet oldani.Ha nem tudna 7végén hazajönni,akkor én is mehetnék hozzá.Ez az elején fel is merült.Ki tudja még milyen kifogás szól,hogy velem legyen.Beszélgetni ilyen dolgokról nem is nagyon nem lehet,mert szinte tényleg csak arra kellek neki.Én kis hülyeként persze hajnalok-hajnalán is képes vagyok hozzá elmeni,ha hív.Arról azért le szeretném szoktatni,hogy éjjel 2kor dobjon 1 üzit.Többször lemondtam,azért mégsem vagyok ribanc csak azt hiszem szerelmes.Szóval nem igazán értem ezt az egészet.Lehet,hogy már az elején is így indított,hogy majd leszűkíti a kapcsolatunkat csak sex és más semmire.lehet,hogy a haverok a függetlenség fontosabb számára?Nem kérném,hogy velem legyen az egész 7végén.Menjen csak a haverokkal bulizni,kártyázni,inni,de azért a 2 napból áldozhatna rám 1 kis időt.Elég furfangos,szépeket mondani és hazudni nagyon tud.Mindenestetre jobb,mint a semmi,lehet idővel megszeret.A rendszeres sex önbizalmat ad,mert 1ébként nemi életem egyenlő lenne a 0val.Ezekszerint csak jó vagyok neki?!A külsőm szerintem megnyerő.Lehet,hogy mind1 neki,hogy kivel van és az plusz jól jön,hogy nem vagyok 1 bányarém.

Elég rossz,de maximálisan kihasznál!Mit tegyek?

Sziasztok!

Nekem is hasonló gondom lenne! Van egy hölgy a munkahelyemen! Másfél éve ismerem! Utóbbi fél évben azon kaptam magam, hogy teljesen beleszerettem! Elé is álltam és színt vallottam, de neki volt akkor kapcsolata!

Visszavonulót fújtam mondom majd csak elmúlik! Amire nem számítottam, hogy ezek ellenére vonzódott és vonzódik hozzám állítólag! (legjobb bnőtől jött az info)Illetve olyat is mondott hogy ha nem lenne a barátja, akkor mi ketten összejöhetnénk! A lényeg, hogy ha együtt vagyunk valahol csak mi, mert volt ilyen nem is egyszer (főleg mikor összeveszik a sráccal), akkor minden király lenne! Ennek ellenére még mindig az ominózus pasival van én meg megőrülök! Jár az agyam, hogy csak szórakozik velem vagy valami más gond van??? Nem tom mit tegyek mert mire kicsit jobb lenne mindig jön valamilyen alkalom ahol jobban összemelegedünk, de aztán fut vissza a pasijához!!! Előre is köszönöm a segítséget!

Sziasztok!

Van egy igen súlyos és bonyolult szerelmi problémám. körülbelül fél éve, hogy beleszerettem egy gyönyörű lányba, aki az öcsém élettársának a legjobb barátnője. Miért különleges számomra, miért szeretem annyira? Egy szóval úgy lehetne mondani, ő egy tündér. A legkedvesebb lány, akivel eddig megismerkedtem, a mosolya elragadó, az élet apró dolgainak képes őszintén örülni, intelligens, művelt, a nőiesség sugárzik belőle.

Nem a külső tulajdonságai fogtak meg igazán, de azt elmondhatom, rendkívül csinos, karcsú, vörös hajú, szexi lány.

Ha a külső tulajdonságok számítanának, akkor biztos, hogy könnyen találnék nála vonzóbb kinézetű lányt, de ezekkel a belső értékekkel, amiket benne fedeztem fel, senki nem rendelkezik a környezetemben rajta kívül.

A világ minden kincsével felér, ha egy apró mosolyt tudok csalni az arcára. A jókedve másokat is jókedvre derít.

A negatív tulajdonságai közül csak egyet tudok említeni. Ha haragszik valakire, annak az embernek biztos, hogy nem lennék a helyében.

Úgy érzem, ő az a lány, aki mellett az egész életemet le tudnám élni, és mondom ezt úgy, hogy nincs is párkapcsolat közöttünk. Miatta szeretnék jobb emberré válni, mert tudom, hogy rengeteg negatív tulajdonságom van, melyeket igen nehéz elviselni. Egyébként A lányt kb. 4 éve ismerem, és nagyon közeli barátok vagyunk. 2008. júliusában szakított a volt barátjával, akivel 8 évig voltak együtt. A szakítást még a mai napig sem heverte ki teljesen. Kb. két hónapja van egy új barátja, akibe viszont nem szerelmes, és pont ezért kényelmes neki ez a kapcsolat. Múlthét hétvégén itt volt nálam a lány az öcsémmel és a barátnőjével együtt. A hétvége nagyon jól telt, és direkt szerveztem olyan romantikus programokat neki, amiken kettesben lehettem vele. Látszott rajta, hogy nagyon élvezte a programokat, és néha még hangoztatta is, hogy nagyon jól érezte magát, a testbeszéde is erről árulkodott. Ezen felbuzdulva, arra gondoltam itt az ideje, hogy elmondjam neki az érzéseimet. Versbe szedve vallottam neki szerelmet. A vallomásom, azt mondta, hogy nagyon jó érzés volt számára, de utána jött a hidegzuhany. Kb. ilyeneket mondott, hogy nagyon meglepte, hogy milyen érzéseket táplálok iránta, hogy ő ebből a dologból nem vett észre semmit. Azt is mondta, hogyha velem lenne, akkor előtte neki szakítani kell a barátjával, és megkérdezte tőlem, hogy hogyan tudná kíméletesen közölni a jelenlegi párjával. Ezután tette fel azt a kérdést, hogy akkor most mi legyen velünk? Én mondtam, hogy egy párkapcsolatot szeretnék vele. Látszott rajta, hogy maga sem tudja, hogy mit szeretne, egyik pillanatban még azt mondta, hogy meg lehetne próbálni együtt, másik pillanatban meg azt mondta, hogy ez nem jó ötlet. Végül azt mondta, hogy nem akar megbántani, de a barátságunkat nem akarja tönkre tenni, azzal, hogyha véletlenül nem jön össze ez a kapcsolat. Az volt a legnyomósabb indoka, hogyha szakításra kerülne a sor, akkor az öcsémmel és a barátnőjével romlanának meg a dolgok, mivel ő nem tudná azt elképzelni, hogy továbbra is egy társaságban mozogjunk. Neki ez a helyzet pont optimális, hogy mi négyen nagyon jó barátok vagyunk, és ez jó lenne, ha így is maradna örökre. Na, ezután mondta a legfájóbb mondatokat, hogyha nem tudom ezt így elfogadni, akkor ne is találkozzunk egymással soha többé. Erre én azt hittem menten sírva fakadok, mivel úgy éreztem mintha egy kést döftek volna a szívembe. Elmondtam, neki hogy én azt kizárt dolognak tartom, hogy mi teljesen megszakítsunk egymással minden kapcsolatot. Végül rájött ő is, hogy nagy hülyeséget mondott, bocsánatot kért, és megkért, hogy ne haragudjak rá ezért a buta kijelentésért. De azt azért megjegyezte, hogy köztünk soha az életben nem lehet a barátságon kívül semmi, mivel a barátság neki sokkal fontosabb, mint a szerelem. Rákérdeztem, azért, hogyha nem ismernénk egymást már négy éve, akkor is kikosarazna. Azt válaszolta, hogy egyből igen mondana nekem, mivel vonzónak és kedvesnek tart. A beszélgetésünk végén megkért, hogy adjam neki ajándékba a kis verset, amit neki írtam, ezt én boldogan meg is tettem érte.

Egyébként mióta bevallottam az érzéseimet már beszéltünk egymással. Bocsánatot kért tőlem, mert tudja, hogy megbántott, és megegyeztünk, hogy barátok maradunk a továbbiakban. Ebbe én belementem, de tudom, hogy én ezt az ígéretem nem tudom betartani, vagyis életemben először hazudtam neki, mert nem szeretném őt elveszíteni.

Most hévégén, itt járt nálam öcsém barátnője, és beszélgettem vele, arról, hogy mit is érezhet irántam a ez a lány. Ekkor döbbentünk rá mindketten, hogy néhány dologban nem mondott igazat nekem. Öcsém barátnője elmondta, hogy a lány már négy hónapja tudja, hogy nagyon tetszik nekem, mégis azt mondta hogy ő nem vette észre, hogy tetszik nekem. Azt is megtudtam, hogy jelenleg rengeteg férfi udvarol neki, és ez most nagyon jó érzés neki. Sőt, az öcsém barátnője azt mondta, hogy szerinte egyáltalán nem elveszett a helyzet, csak jelenleg a lány maga sem tudja, hogy mit szeretne. Öcsém barátnője egyébként elmondta, hogy nagyon jó hatással van rám ez az illető, mert ha találkozom vele, akkor legjobb tulajdonságaimat hozza ki belőlem, melyek nagyon imponálnak egy nőnek. Azt is mondta, hogy sugárzik belőlem a férfiasság és a boldogság a társaságában. Az öcsém barátnője azt mondta, hogy ő lenne a legboldogabb, ha összejönnék a barátnőjével.

Ez a visszautasítás egyébként, teljesen összetört engem, és lenullázta az önbecsülésem. Igaz, hogy most vagyok először szerelmes életemben, de ezek után nem szeretnék még egyszer szerelmes lenni. Néha már teljesen elviselhetetlen számomra a vágyódásom utána, néha fizikai fájdalmakkal is jár, mint például remegés, fejfájás, szédülés. Nagyon nehezen tudom azt elérni, hogy ne gondoljak rá. Olyan dolgokat csinálok, amelyek teljes odakoncentrálást igényelnek, hogy véletlenül se kalandozzanak el felé a gondolataim. A szüleim látják, hogy fokozatosan rámegyek érzelmileg és lelkileg erre a dologra. Az öcsém és a barátnője is látja ezt, de ők nem hiszik el, hogy lehet olyan szerelmes valaki, hogy nem tud továbblépni. Az még nagyon rosszul esik, hogy az öcsémék rengeteg, olyan programot tervetek már az idei nyárra, mire ezzel a lánnyal és a barátjával együtt mennének el négyesben. Még egy nagy külföldi nyaralást is szerveznek együtt a nyárra. Most úgy érzem, mintha a saját öcsém és a barátnője is elárult volna engem. Ha ezek után még őket is elveszítem, akkor a szívem tényleg darabokra hullik. Más nővel egyszerűen nem is tudok elképzelni egy kapcsolatot, pedig többel is próbálkoztam az utóbbi hónapokban.

Még attól is félek, hogy a végén az állásom is rámegy erre az egészre, mert mióta bevallottam az érzéseimet, nem tudok normálisan aludni. Kb. 2-3 órát tudok csak aludni naponta, és a munkavégzésemet ez nagyon befolyásolja, melyet a munkahelyemen nem vesznek jó néven.

Hétvégén az öcsém házibuliján ismét találkozni fogok a lánnyal, igaz most ott lesz a barátja is (akibe persze nem szerelmes), és tudni szeretném, hogy mit tegyek, hogy elnyerjem a szerelmem szívét.

Nagyon örülnék a jó tanácsoknak, mert úgy érzem, belehalnék, ha minden esélyemet elveszíteném nála.

Úgy érzem, ő az a lány, akire egész életemben vártam.

Előre is köszönöm a segítséget, és bocsánat a hosszú hozzászólásért.

Sziasztok!

Akit érdekelnek a fejlemények, azok a naplómban olvashatják.

Nem akarok már ide írni, hogy ne untassam az embereket.

Köszi mindenkinek, aki szurkolt nekem. Sok erőt adtatok.

Helló!

Ha már ajándékot is hozott, még ha apróságot is,nagyjából biztos lehetsz benne,hogy a tied.

Én meg közben rájöttem,hogy milyen hülye is voltam.Jól meg lettem szivatva,valószinű,hogy vigyorogva is volt rajtam.De csak azt kaptam amit kiharcoltam magamnak.Hát ennyi.

Továbbra is várom a jó hireket!

Hali!

Köszi mindenkinek.

Kíváncsi vagyok mi lesz a vége. Egyelőre nem akarom tudni.

Ma is kaptam tőle egy csokit. 4 órát voltunk együtt. Nem is ebédeltünk, csak hogy együtt lehessünk. Segít a munkámban is.

Jövő héten sajnos délelőttös, így nem tudunk együtt lenni, csak 1-2 percre ugorhat fel. De természetesen minden reggel nálam fog bejönni. Sőt azt mondta, ha nem lesz nyitva az ajtó, addig vár rám, amíg ki nem nyitom. A pénteki napját megpróbálja elcserélni, hogy pár órát velem lehessen.

Nagyon aranyos. Eddig minden ok. Néha mosolygunk azon, milyen kis bénák voltunk még egy hete :-)