Pszichés beteg a gyerekek közelében (beszélgetés)

De azért kettőből kettő elég sz@r arány, nem?

A kérdező pedig leírta, ha jól emlékszem, hogy az illető ivott és gyógyszerezett - ez azért áthelyezi a kilátásokat egy bizonyos megvilágításba.

De nyilván az a legtisztább, ha leülnek és megbeszélik az egészet.

egyébként kérdező, neked felesleges volt feltenni ebben a formában a kérdést.

magad írtad, hogy nem tudod milyen állapotban van, nemtudod milyen kezelést kap, nemtudsz semmit róla, a konkrét diagnózisát sem. tudod hányféle pszichiátriai betegség van? csillió. már léteznek olyan injekciók is, amik hónapokig hatnak. ha valóban akkora gond volt vele, hidd el, hogy nem hagyják kezeletlenül, és eresztik szélnek. ennyire még azért nem alja a magyar egészségügy, és persze ehhez hozzátartozik a család felelőssége is. mennyire figyelnek a betegre, mennyire hordják vissza orvoshoz, mennyire dugják a fejüket a homokba.

egyébként hova kellene mennie szerinted? az utcára? vagy valahova be kéne zárni? érted, hogy ezzel mi a gond, ugye?

Ja, a másik is öngyilkos akart lenni, fagyállót ivott, vagy ilyesmi.

Gyerekeket feleslegesen nem muszáj ilyesminek kitenni... Még akkor se, ha esély sincs rá, hogy a beteg ilyesmit csináljon. Dobjatok rám követ, de én rohadtul bizalmatlan vagyok.

Nálunk két pszichés beteg rokon lett befogadva anno a családba (eltérő időben).

Önellátóak voltak, nagyjából normálisnak néztek ki, normálisan viselkedtek. A későbbiekben mindketten szexuális deviancia jeleit mutatták, melynek részleteibe nem mennék bele.

Egyikük a későbbiek folyamán többször is öngyilkosságot kísérelt meg, de előzményként durván fenyegetett bennünket, és kinyírta a kutyámat. Időközben kiszivárgott róla, hogy a féltestvérét, és a saját édeslányait is molesztálta. Későbbi kilátástalan élethelyzezét újabb öngyilkossági kísérlettel oldotta meg - ezúttal összejött neki.

Ezt csak azért meséltem el, mert oké, biztos szép dolog az embertől, hogy gondozza a testvérét... De én, ezekkel a tapasztalatokkal a hátam mögött még a leggyámoltalanabb beteggel szemben is bizalmatlanságot éreznék. Főleg, ha a lányaimról lenne szó. A kérdező joggal bizalmatlan, hiszen anya.

szerintem nagyon kedves az exed, hogy befogadta, ez óriási felelősséggel, gonddal jár, én inkább örülnék, hogy a gyerekeim apja ilyen emberséges.

pszichiátrián addig van az ember, amig veszélyes önmagára vagy a környezetére, nem küldik csak úgy haza a beteget, hogy nem lehet vele mit kezdeni, ez butaság.

a tini lányaid pedig ezek alapján már tizenévesek, ismerik a telefont, ha neadjisten bármi gond lenne. egy ilyen betegnél elég fontos, hogy ne kezeljük őrültként, ahogy te teszed éppen..

szerinted mégis hova kellene mennie? most komolyan..

Nekem ezzel kapcsolatban van rossz tapasztalatom, de senkit nem szeretnék oltogatni.

Mivel a kérdező a lányait félti, jogos a kérdése. Nyilván tisztább, ha leül a volt férjével tisztázni a testvér állapotát, de ő meg mondhat amit akar, főleg ha nem korrekt...

Ne haragudj? De mit kéne tennie az exednek??? Ez nyilván az ő döntése. Valószínű volt olyan szoros a testvéri kapcsolatuk , hogy befogadja.

Amúgy gondolj bele, ha rajtad pl kiüt valami akkor azonnal elásod magad?? Nekem úgy tűnik nem is tudod pontosan mi baja a tesónak, csak mindenfélét feltételezel. Nagyon nem mindegy mi a problémája. Ha nem lehetne vele együttélni akkor valószínű egyből szóltak v9lns a lányaid.

eloszor tudnod kellene, hogy mi is van pontosan a sraccal, nem? mert lathatoan semmit nem tudsz rola. ha onellatasra is keptelen lenne, akkor nem is tudna artani senkinek peldaul. valoszinuleg nem azert kuldtek haza, mert nem lett jobban a kezelestol, ezt a logikat nem is ertem

beszelj az exeddel, informalodj pontosan arrol, hogy mi a baja a batyjanak es milyenek a korulmenyek

Kapcsolod ki a Caps lock-ot. Köszi.

Szerintem szép dolog az exedtől, hogy ellátja a testvérét. Mégis mit kellene tenni szerinted?

Sziasztok...exem a kb.10 éve orvosok által pszhiátriát megjárt és önellátásra képtelen bátyját a szüleik halála miatt és mert más rokonok nem vállalták,magához fogadta miközbén a két serdülő tini lányom is tölt el nála sok időt.nem tudom a báty milyen állapotban van de féltem a lányaimat mert a pasi nem dolgozhat és így elvileg mindig ott lesz és sokszor suli után a lányaim is egyedül vannak otthon.féltem őket.....a véleményem nem lett kikérve a kisebbik lányom mondta el véletlenül. Gondoltam a gyámügyet mindenféleképpen felhívom...de van egy olyan probléma is hogy én még a házból kifizetve sem vagyok,így sztem nincs joga erről egyedül dönteni mert az a ház még az enyém is. Semmi orvosi véleményt nem tudok...az utolsó infóm róla az volt hogy piált gyógyszerezett kényszerképzetei voltak és pszichiátria után sem lett jobb ezért haza is küldték a szüleikhez...adjatok tanácsot....gyámügyet ki tudnám küldeni hogy megnézzék a helyzetet?még nem volt velük dolgom...

Előre is köszönöm.