Pollenek, csípések, allergia – és amit ellenük tehetünk

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány tanácsai

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány célja ezzel az anyaggal, hogy se az allergia, se a kullancsok, se egyéb ízeltlábúak ne szeghessék kedvünket, ha egy kis természetjárásra szeretnénk vállalkozni, és amennyire lehet, viszketés, orrfolyás és könnyezés nélkül vészeljük át a pollenterheltebb hónapokat. 100%-os védelem természetesen nincs, azonban sokat segíthetünk magunkon, ha néhány dologra odafigyelünk.

„A tavasz amellett, hogy öröm a hosszú téli hónapok után, sokak számára nehéz időszak is lehet. A pollenallergia, a csípések, a nehezen eltávolítható kullancsok – amelyek különösen veszélyesek – mind-mind kellő tájékozottságot és odafigyelést igényelnek a kellemetlen pillanatok és az életveszélyes helyzetek elkerülése érdekében” - mondja dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos.

Amikor szállnak a pollenek...

Tavasszal leginkább a nyírfa, a kőris, a fűz, a platán és a pázsitfűfélék pollenjei keseríthetik életünket.

Ha hosszabb időt töltünk a természetben, utána mindenképpen mossunk hajat, hiszen ha minket nem is feltétlenül érint, szeretteinknek temérdek kártékony és kéretlen pollent vihetünk haza. Ha allergiásak vagyunk a pollenre, a gyógyszerek mellett az étkezéseknél is segíthetünk magunkon: a hagyma, a csalán, a papsajt és a chili paprika kivonata jó hatással lehet az allergiára.

Emellett egyes krémek, mint a vazelin vagy a speciális orrcseppek blokkolhatják az orrjáratokba kerülő pollenek továbbjutását, megóvva ezzel szervezetünket. A hagyományos allergiás reakciók mellett, mint az amúgy is kellemetlen orrfolyás, viszketés, fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy sokszor sokkal komolyabbra is fordulhat a dolog, mint gondolnánk. A folyamatos orrfolyás például zavarhat az alvásban, így nem tudjuk kipihenni magunkat, ezért nem árt, ha inkább megelőzünk és orvossal konzultálunk.

Méhek, pókok, kullancsok – Indul a szezon!

A jó idő nem csak a pollenek elszaporodásának kedvez, hanem az ébredező ízeltlábúak aktivitási szintjét is emeli. Előkerülnek a pókok, a kullancsok és az egyébként hasznos méhek is. Utóbbiak a csípésükre allergiásoknak nagy bajt jelenthetnek, ugyanis az úgynevezett anafilaxiás sokk, gyakran az ő számlájukra írható. Ilyenkor az immunrendszer olyan túlzott reakciót produkál, mely hatására a szervezet sokkos állapotba kerül. A vérnyomás leesik, légzési és keringési problémák lépnek fel, és néhány percen belül akár szervkárosodás vagy halál is lehet az eset vége. Egy másik súlyos allergiás tünet méhcsípés esetén a gégeödéma. Ilyenkor a gége megduzzad, elzárja a levegő útját, és akár fulladáshoz is vezethet. Hogy mit tehetünk, ha a baj már megtörtént? Az első és legfontosabb a lélekjelenlét és a mentők hívása, a második pedig a kalcium. Amíg a szakszerű segítség megérkezik, addig a kalciumampulla lehet a megoldás, ha nincs otthon, akkor pezsgőtabletta formájában kell a szükséges mennyiséget szervezetünkbe juttatni a sokkos reakció megfékezésére.

Gyakoribb veszély, hiszen mindenkit érinthet, a kullancscsípés. „A kullancsok nem allergizálnak, csípésük csupán enyhe bőrreakciót vált ki, és az elvakarás, elfertőződés sem igazán jellemző, azonban rengeteg betegséget hordoznak magukban” - mondja Czakler Éva. Fontos tudni, hogy a régi népi bölcselet, miszerint a legcélravezetőbb az állat megfullasztása némi krémmel vagy olajjal, ma már nem tartozik a legtámogatottabb módszerek közé. Nem azért, mert bárki szíve megesne ezeken az élősködőkön, hanem egészen egyszerűen azért, mert ezzel is csupán a fertőzésveszélyt növeljük. Amit viszont tehetünk, hogy minél előbb cselekszünk, csipeszt ragadunk és ügyelünk arra, hogy az állatot lehetőleg a fejénél megragadva egy mozdulattal rántsuk ki. Orvoshoz menni nem szükségszerű, hiszen szakértelem nem, csak elszántság és határozottság szükséges a művelet végrehajtásához. Fontos azonban, hogy a kullancs kiszedése során tilos a csavargatni vagy a testi résznél megfogni, szétroncsolni vagy durván rángatni. Ilyen esetekben ugyanis visszaöklendezheti az esetlegesen fertőzött béltartalmát, vagy az állat sérülésével a külvilágba és a sebbe kerülhetnek a veszélyes kórokozók! Ha úgy érezzük, hogy inkább nem próbálkoznánk vele, vagy a kullancs egy része testünkben maradt, minél hamarabb forduljunk szakemberhez. A legjobb „orvoslás” azonban még mindig az előrelátás, így fontos, hogy ha kirándulni indulunk, megfelelően öltözzünk fel, ne hagyjunk túl sok támadási felületet magunkon, használjunk kullancsriasztót, és figyeljük a tájékoztatókat, amelyek felhívják figyelmünket a fokozottan veszélyes helyekre és időszakokra.

Hazánkban, bár nem élnek igazán veszélyes pókok, azért néhány szót mégis érdemes ejteni róluk is. Szervezetünk reakciója eltérő lehet attól függően, hogy milyen pók csíp meg minket. Az enyhe viszketéstől egészen az elkékülő gennyes duzzanatig sok mindennel szembesülhetünk. A kalcium itt is hasznos lehet, illetve a hideg vizes pakolás. Ha mindez kevésnek bizonyul, mert mérettől függetlenül a csípés helye bekeményedik, elkékül vagy gennyessé válik, akkor egy percig sem szabad habozni, irány az orvos! Amiről pedig felejtkezzünk el, még mielőtt eszünkbe jutna, az az, hogy nyomkodjuk, piszkáljuk, elkaparjuk a csípés helyét, esetleg megpróbáljuk eltávolítani a duzzanatban lévő váladékot.

(Sajtóközlemény)