Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Óvodás kori dackorszak avagy kiskamaszok? Érezted már hogy nem bírok a gyerekemmel, nem fogad szót, nem hallgat rám? Mit teszel ilyenkor? fórum

Óvodás kori dackorszak avagy kiskamaszok? Érezted már hogy nem bírok a gyerekemmel, nem fogad szót, nem hallgat rám? Mit teszel ilyenkor? (beszélgetés)


1 2
2010. szept. 19. 22:18
tiszta jó, hogy rátaláltam erre a fórumra! ugyanis most megnyugodtam ezek szerint nem csak az én kisfiam olyan hisztis..:))) valami tragédia, 1 éves koráig egy angyal volt, onnantl kezdve jár(jobban mondva szalad) én meg utána, és semmiben nem fogad szót, mintha a falnak beszélnék, semmit nem csinál meg abból, amit szeretnék, és mindenen képes hisztizni, ráadásul olyan apróságokon, hogy nem is értem mit nem lehet az adott dolgon nem érteni, hogy pl azt nem lehet...most lesz 4 éves, a másik kisfiam mégcsak 2 éves múlt most, de esküszöm jobban érti, mi az hogy nem, és simán megcsinál mindent, amit kérek tőle. ő is néha hisztizik, hiszen melyik gyerek nem, így próbálgatják a határokat, de simán el lehet vonni a figyelmét mással és már abba is hagyta (a kislányom is ilyen volt, ő most 5,5éves), de anagyobbik fiamnak mondhatok én bármit, ő csak toprzékol. Amúgy egy csupaszív, értelmes imádnivaló kiskölyök, nem is tudok rá haragudni, de amikor hisztzik, úgy érzem kifutok a világból...
2010. szept. 18. 17:30

sziasztok nem tudom tudtok e segíteni a kisfiam októberben lesz 4 éves.De most pár napja ütöget csikar ,egy ideje már nem fogad szót ellenkezik.

Ez az ütögetés szerintem az egyik ovodatársuktól jött aki ezt csinálja állandóan.

Ti hogy háritanátok el vagy hoyg szoktatnátok le?

Ha valmi nem teszik neki földhöz vágja magát és hisztizik,ez kb 2 hete megy.:(

tanácstalan vagyok.

2010. márc. 22. 15:40
Sziasztok! Lehet hogy hülyeség amit írok de én most nem régen fedeztem fel egy adót. LIFe.... /De dili vagyok most nem ugrik be a tényleges neve és nem akarok marhaságot írni./ Itt vagy egy olyan műsor hogy Szuper Dada! Nézzetek meg egy pár részt belőle. Nagyon tanulságos szerintem Én egy pár dolgot márkiemeltem belőle és alkalmazom otthon./ Jó mondjuk az én gyerekem nem annyira gáz mint a műsorban/ Szerintem nézzetek utána. És bocsánat ha hülyeséget ajánlottam. Üdv.
2010. márc. 21. 20:56
Én néhányszor az alkalmi süketet játszottam. Egész jól bejött.
2009. máj. 12. 14:42

Sziasztok!


Nekünk most a 4,5 éves fiunkkal vannak problémáink. Már sokféle megoldást kipróbáltunk, de egyelőre sikertelenül:( Azért minden nap megvan a próba. Hátha előbb-utóbb bejön valamelyik:)

2009. máj. 7. 14:55
Lehet, hogy rossz helyen kérdezek ilyesmit, de ez a fórum állt a legközelebb a problémához. Hátha van másnak is csavargós gyereke, bár a mi esetünk kicsit speciálisabb.
2009. máj. 7. 14:51

Szerbusztok,


kíváncsi lennék a véleményetekre:

Egy gyermekotthonban dolgozom, van ott egy 11 éves kisfiú. Nagyon okos gyerek. Csecsemőkora óta otthonban él, az édesanyja meghalt a szülés közben, édesapja ismeretlen, nincs egy rokona sem. Szóval minden rendben lenne vele, de ő állandóan elcsavarog. "Kinti" barátokat keres, imád görkorizni, meg hokizni télen, és képtelen betartani a házirendet. Van úgy, hogy reggel fogja magát, nem szól senkinek, csak lelép és nem jön haza egész nap. Mindenről nagyon-nagyon értelmesen el lehet beszélgetni vele, ezért is meglepő, amikor ilyet csinál. A nevelője már a haját tépi. Hat évesen egyszer kiránduláson megszökött az akkori kislány barátnőjével az erdőbe. Éjfélkor találtunk rájuk, amikor már mindenki rémeket látott és szétidegeskedtük magunkat. Akkor az igazgató hirtelen felindultságból elfenekelte, és úgy látszott, ez hatásos is volt, tényleg megbánta, amit tett, mert évekig csend volt. De most kiskamaszként megint rájött a csavaroghatnék. Be kellett már menni érte a BKV-hoz, mert késő este bérlet nélkül utazott, állandóan kapuzárás után ér haza (nem kísérgethetjük mindenhová, nincs annyi nevelő), de minden leszidás, büntetés után úgy nézett ki, hogy tényleg megbánta, de most megint elment a barátaival görkorizni és csak késő éjjel ért haza, mert megint leszállítták a HÉV-ről mert nem volt jegye, lekéste az utolsó trolit, etc. A nevelője szerint ki kellen porolni a nadrágját, mert már semmi nem hat, se szép szó, semmi, és a végén még kárt tesz magában. Mi csináljunk vele?

2009. ápr. 7. 14:41
Sziasztok. Van egy tanácsom, de kérlek ne nevessetek ki:)) A következő dolog nálam bevállt a hiszti ellen! Amikor elkezdett mind három gyermekem üvölteni, én is hozzáfogtam ugyan úgy, mint ők. Ettől aztán úgy meglepődtek, hogy hirtelen nem tudták hogy mit csináljanak. Aztán azt mondtam csak akkor hagyom abba, ha ők is. Gondolhatjátok szegény férjemet.... De bevállt. Rájöttek, hogy ha nekik ezt rossz, akkor nekem is. Egy próbát megér...
38. koperta (válaszként erre: 36. - Susztek csilla)
2009. ápr. 4. 10:49
Próbálkozunk, próbálkozunk. Nagyon lassan haladunk, és még így is túl sok a hirtelen felindultságból adódó kiabálás, ami nem akar abbamaradni, csak sok idő elteltével (legalábbis szerintem, mert nekem ez túl hosszú időnek tűnik).
37. susztek csilla (válaszként erre: 28. - Nattine)
2009. ápr. 3. 06:15

de hallja hidd el!!!!

csak amig eltudja veled hitetni hogy öt nem érdekli te mit mondasz addig ő nyer!!!!!!!!!!!

megvárja amig téged már nagyon dühit a dili vagy csak szeretnéd hogy elhalgasson és akkor te fogsz engedni.ők ezt nagyon tudják! különben is hadd hisztizen kicsit,levezeti a feszültséget te meg gondold azt hogy ez ebben a korban pont igy jó,és akkor majd nem zavar talán annyira.

36. susztek csilla (válaszként erre: 18. - Koperta)
2009. ápr. 3. 06:09

szerintem ilyenkor mond neki hogy ,jo kiabálj de amig kiabálsznem beszélek veled,hamar abbahagyja mert nagyon is szeretné hogy beszélj vele!!!nálunk is volt ilyen,ott hagytam éss nem voltam hajlando addig hozzászolni amig üvöltözve akart beszélni hozzám.semmi baja nem lessz ha hagyod egy kicsit "főni a saját levében" ne hidd hogy ő ezt élvezi,be fogja fejezni!

másik dolog ami nekem bejött és tanultam is,pedagogus asszisztens a szakmám,hogy ha valamit nem annak rendje szerint csinál,pl:öltözködés,akkor az ösztönzés az utánzásra nagyon sokszor bejön,elmeséltem neki,söt meg is mutatam hogy én hogyan csináltam mikor ekkora voltam és ök nagyon akarnak ránk hasonlitani az oviban oeddig megmutatni hogy az anya meg az apa ezt igy csinálja.egy probát megér!!!!

35. micimacko72 (válaszként erre: 32. - Szabina1984)
2009. márc. 31. 12:52
Szia! ez ismerős! Bence is pont ugyenilyen. 4,5 évs ő is. EGyszer áldott jo gyerek aztán rá sem lehet ismerni. hisztizik, fintorog van, hogy még rám is üt. Kezdi a csúnya szavakat is hazahozni az óviból. Néha úgy viselkedik mintha nem is ő lenne. Aztán meg jön és bujik anya én nagyon szeretlek téged
2009. márc. 31. 11:59
Szerintem is a vérmérséklet a lényeg!Nekem 4 gyerekem van,2 már nagy,sőt most lesz unokám hamarosan.A 8 éves fiam a mai napig néha hisztizik,ha nem kap meg valamit,üti a gépet ha nem ő nyer a játékban.Mondhatok én neki bármit szépen,vagy ordítva semmi értelme.Szerintem nem mindig a szülő a hibás!Már legalább százszor elmondtam,hogy ne dobáljon le a földre semmit,legyen az ruha vagy ivás után a pohár nem érti meg!A 2 évesem eddig jóval kezelhetőbb,pedig mindent úgyanúgy csinálok.Attól félek csak,hogy eltanulja a nagytól ezeket a dolgokat.Ahogy olvasom,főleg a fiúkkal van gond,ezért is örülök,hogy lányunokám lesz!!!
33. 7934d1ac97 (válaszként erre: 30. - Mimmo33)
2009. márc. 30. 20:42
Én meg a spektrumon szoktam nézni A mamit akarom c. műsort. Hát nem semmi ott is mik szoktak lenni. Egy kis lélek erősítőként nekem, hogy másnál se jobb. :D
2009. márc. 30. 18:50

Sziasztok!


Ez a kor sajnos nálunk is jelen van. A kisfiam 4,5 éves, de nagyon nehéz eset tud lenni. Néha már úgy érzem magam mellette, mint egy hülye, aki egy süket emberhez beszél. Akár mit mondok, ha neki épp olyan a kedve, az istenért sem fogad szót, néha már ott tartunk, hogy ijesztgetnem kell. amúgy meg nagyon aranyos, segíto, hatalmas szívvel rendelkező kisgyerek, de amikor a hiszti elkapja!!!

persze lehet én is fáradtabb vagyok, mert a második babánkat várjuk.

31. monik303 (válaszként erre: 29. - 7934d1ac97)
2009. márc. 30. 18:20
Nálunk is ez a helyzet. Természetesen én is megpróbálom először normálisan megbeszélni a dolgot, de van, hogy hiába. Persze hogy nem egyből üvöltök mint az oroszlán. De ténleg az a helyzet nálunk is, hogyha elkiabálom magam, na akkor már érti. Sokat is kérdem tőlük miért kell üvölteni, miért nem lehet szép szóval megérteni.
2009. márc. 30. 15:48

Vn egy jó műsor a Visast 3-on:Segítség gyerekeim vannak

Érdemes néha belenézni.

29. 7934d1ac97 (válaszként erre: 28. - Nattine)
2009. márc. 30. 15:40
Ismerős érzés, hogy mintha arra várna hogy ordítsak, nem tudom miért jó nekik..... :( én útálom, és magamat is útálom miatta. Ezért van mostanában az a taktikám, hogy inkább veszek egy nagy levegőt és elmegyek onnan, de van amikor még ehhez sincs türelmem és akkor tényleg megy az o..s :(
2009. márc. 30. 14:51
De sajnos sokszor nálunk is csak az használ, ha üvöltök. Érdekes, amíg szépen szólok hozzá, nem hallja meg, ha akarok valamit. Csak amikor már négyszer kértem szépen, hogy vegye fel a cipőjét, és ötödszörre ráordítok, akkor rögtön elkezdi felvenni. Mintha csak arra várna, hogy ordítsak... :(
2009. márc. 30. 14:47

Sziasztok!

Nálunk is megvan a "kiskamasz" kor: a nagyobbik fiam 5,5 éves, és nagyon hisztis tud lenni. Talán már kezd kilábalni belőle, ritkábban a rohamok, de egy időben naponta többször előjött. A legrosszabb, hogy nem azért hisztizik, mert nem kap meg valamit, azt még tudnám kezelni. Hanem azért, mert a fejébe vesz valamit (hogy mondjuk a papírból hajtogatott fűnyíró gépével tényleg füvet fog nyírni), és ha nem úgy van, ahogy elképzelte, akkor jön a hiszti. Olyan dolgokra, amiket nem tudok neki megoldani.

Egy időben aztán kitalálta magának (bár lehet, hogy az oviból hozta az ötletet), hogy amikor rájön a hiszti, kér egy zsebkendőt, meg egy pohár vizet, és így lenyugszik. Ha ez sem segít, akkor a szobájába küldöm, amíg abbahagyja.

A kicsi 2,5 éves, ő meg dackorszakol.

Néha tépem a hajam, ha mindkettő rákezdi...

26. koperta (válaszként erre: 22. - Mimmo33)
2009. márc. 30. 11:00
Így van, az üvöltéssel nem jutunk előrébb. Csak amikor a decibelek már nem viselhetők el, akkor üvöltök, és lejjebb veszi a hangerőt. Persze nem ez a megoldás. Sajnos türelemből sosem elég egy szülőnek.
25. koperta (válaszként erre: 20. - 7934d1ac97)
2009. márc. 30. 10:58
Hááát, igen. Csak azt elég nehéz kivárni. Mármint, hogy lehiggadjon. Ilyenkor jön, és közben bújik hozzám, és folyamatosan nyüszít. Na ez meg teljesen kiakaszt. És hát nem vagyok az a nagyon türelmes fajta (sajnos), de azért próbálok lehiggadni én is.
2009. márc. 30. 10:57

Hát nem tudom, örüljek-e , hogy ennyien írtok:S(így legalább meg lehet osztani a tapasztalatokat)...

De így tudom, hogy nem csak az én gyerekem nehéz eset...

23. mimmo33 (válaszként erre: 21. - Geridina)
2009. márc. 30. 10:47
Akkor ne adj neki nasit.De ne csak Te , hanem a családban senki. Megfogja érteni, hogy nasi csak akkor van ha evett rendesen.
22. mimmo33 (válaszként erre: 18. - Koperta)
2009. márc. 30. 10:45

Én addig nem beszélek vele amíg teljesen le nem nyugodott.Tudja, hogy csak így lehet tisztázni a dolgokat.Muszáj vele következetesnek lenni mert rettenetesen elven, önfejű.De ha hagyom hogy Ő is elmondja, hogy szerinte mi volt a baj, nem csak rázúdítom a saját elvárásaimat, akkor sokkal könnyebb kezelni.

Az üvöltéssel nem lesztek előrébb.Eljön az az idő amikor majd Ő is csak üvöltve fog veled beszélni.

21. geridina (válaszként erre: 16. - 3b41f6053f)
2009. márc. 30. 10:45
Próbáltam én már vele szépen beszélni, nem üvöltök egyfolytában, először mindig a szép beszéd jön. De olyankor nincs meg a füle. Aztán jön a juszt se. Ja, meg a "nem rámolom el, nem én tettem oda" duma:) Állandóan "adjál valamit" de hogy mit, azt nem mondja, persze én tudom, hogy édességre, nasira gondol. De a kaja nem megy neki, mintha direkt az én főztömet utálná, hogy felidegesítsen. Máshol jó enni, otthon nem:)
20. 7934d1ac97 (válaszként erre: 18. - Koperta)
2009. márc. 30. 10:44
Én ilyenkor felállok és otthagyom, mert bennem is felmegy a pumpa és ha megszólalnék tuti leüvölteném a fejét, és jobbnak látom ha inkább elmegyek onnan és ha lehiggadtunk mind a ketten újra kezdem a beszélgetést akkor már lehet beszélgetni, de addig ..... :S azt kell kibírni.
19. geridina (válaszként erre: 8. - F8db0709b8)
2009. márc. 30. 10:43
Sajnos nálunk nemcsak néha:)
18. koperta (válaszként erre: 14. - Mimmo33)
2009. márc. 30. 10:35
Az elv nem rossz, de mit csinálsz, ha nem hajlandó beszélgetni? Az én fiam ugyanis elkezd hihetetlen hangon nem is tudom, nyávogni, vagy nyüszíteni, hogy szinte alig lehet elviselni, fülsértő. Hiába próbálok beszélni vele, nem lehet. Ha üvöltök, na azt meghallja, de persze akkor meg azért visít. Ja, és nem hagyja abba. Na, ilyenkor mit lehet tenni, hogyan lehet egy visítozó gyerekkel nyugodtan beszélgetni?
2009. márc. 30. 10:34

Sziasztok!

Hasonló problémával küzdök én is! Imikém 4 éves lesz. Kb 1 éve teljesen megváltozott,na előtte sm volt kisangyal,de amiket most művel....

Pakol,rámol, állandóan öltözködik,felvesz egy nadrágot,pólót,zoknit,bugyit,kb fél óra múlva mindenből újjat. Ezt játsza egész nap.Abban a fél órában pedig mindent szétszed,széttép,eltör stb.Az utcán nem lehet vele menni,mert mindíg van valami baja.Sajnos még nem beszél tökéletesen és amit szeretne őrjöngve mondja el.

Az oviban jó kisfiú,de néha ott is előjönnek ezek a dolgok!

Na én eldöntöttem ,hogy elviszem pszichológushoz,mert egyszerűen nem bírok vele.Ez kb 2 hónapja volt.NAGYON SOKAT segített a dilidoki,de folyamatosan járnunk kell hozzá.

Sokkal nyugodtabb a gyerek.Hozzáteszem,hogy az agydoki javaslatára visszaadtuk a cumit.De nem bánom,mert sokkal könnyebb "dolgom" van így.

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook