Óvodapedagógusok! Óvodás gyereknél miként segíthetünk a szorongáskeltő médiatartalom feldolgozásában? (beszélgetés)

Köszi, most már a szakdolgozat védése van hátra, és ezek a konzulens kérdései , erre lettem volna kíváncsi ki hogyan segít a gyereknek a feldolgozásban.

Már igazán belemerülni nem akarok mert így is egész nap a tételeket tanulom, na meg van családom is és rájuk is kell időt szakítani!

Elküldtem. A végén találsz néhány szakirodalmat is, pl. Bettelheimet, azért is ajánlom, mert nem csak tanulságos, hanem szórakoztató is. :)

Eredményes munkát kívánok!

Habár a témá(d)hoz nem kapcsolódik szoroan, de ha már a meseterápiáról volt szó.:-)

Boldizsár Ildikó: Meseterápia Mesék a gyógyításban és a mindennapokban

Nagyon jó könyv!

Én is annak a híve vagyok hogy inkább a család együtt legyen és hasznosan töltse a gyerekkel az időt, mint hogy a tévé elé ültesse a gyereket míg ő mást csinál. Az én lányaim imádnak mindig ott sürögni ahol mi vagyunk, néha idegesítő hogy mindenbe belenyúl, mindent megfog,megkérdezi mi miért van ... dehát érdeklődik. Amúgy alapba mi se nézünk tévét, esti híradó, időjárás és kész, ha heti 1 filmet megnézünk az már jó!

Sok családban gyerekmegőrző a tévé ezért is írtam erről szakdolgozatomban . Én is a rajzolás, bábozás, mesélést tartom fontosnak a gyerek feszültséglevezetésének, de azért érdekel ki hogy oldja meg!

Na, jó. Finomítok. Felvilágosító előadásokat kell tartani a szülőknek, hogy a tévé nem ingyenes gyerekmegőrző, sőt nem is gyerekeknek találták ki, és legyenek szívesek, foglalkozzanak már a csemetéikkel, végtére is ezért hozták őket világra... meséljenek neki, játsszanak velük, beszélgessenek sokat, közösen végezzék a házimunkát meg mittomén, aztán ha mégis meg akarnak nézni egy mesefilmet, akkor azt a felnőtt válassza ki, vannak ehhez kritériumok (mint a meséknél), ezeket is el lehet mondani, és amíg nézik, üljenek már le mellé, mert millió kérdése lesz, és legyen, aki válaszol.

No meg ezeket az észtágítókat ne külön alkalmakkor tartsátok, mert arra úgysem mennek el, mert azt hiszik, hogy marha okosak, és pont az nem lesz ott, akinek szólna, hanem szülői értekezlet keretében, előre meg se kell hirdetni a témát, csak a szülőit, aztán ha már ott vannak, akkor úgyis meghallgatják...

vagy: az óvónők szoktak családlátogatásra menni - hát ez is tartozzon a megtárgyalandók körébe!

Rajzokat is készíttethetsz a témában, amiket aztán megbeszéltek, és így kibeszélhetik a félelmeiket.

Ja! És le kell csapni azokat a szülőket, akiknek a gyereke ilyen miatt szorong. Mert mit is keres egy ovis a tévé előtt??????????????????????

Szakdolgozatomban a televízió hatásáról írtam. Sajnos sok a félelem szorongáskeltő médiatartalom. Az óvodás gyereknél miként segíthetünk ezek feldolgozásában, a következmények enyhítésében, miként készíthetjük fel a gyereket az önálló elaborációs munkára.

Érdekelne ti hogy oldjátok ezt meg az oviba?