Öt hónap együttjárás után döbbentem rá, hogy szerelmes vagyok! Halálra rémültem az érzéstől! Ez normális dolog?:) (beszélgetés)

Ha már a szerelem a téma, segítenétek?

Nem tudom eldönteni, hogy én voltam-e már szerelmes. Milyen érzés az? Hogyan írnátok le?

És szerintetek igaz, hogy ha valakiből ki tudunk szeretni, akkor nem is voltunk szerelmesek?

Szerintetek van olyan, hogy valakibe bele tudnék szeretni, de mivel nem sok értelmét látom, inkább nem akarok beleszeretni? Van ilyen?

:))))). akkor most húzzál bele abba a vállalkozásba gyorsan. szárnyalni fogsz!

;))

Én is ezt mondom, majd alakul:)

Én is hasonló helyzetben vagyok, néha úgy érzem, egy tündérmesében vagyok, amiben természetesen én vagyok a Tündérkirálylány:))

Először az életemben csak a 'mának' élek, élvezem, hogy szeretnek, hálás vagyok minden pillanatért, sokkal intenzívebben élek meg mindent, mint eddig bármikor.

Nem vagyok hajlandó azzal törődni, hogy mi lesz, csak azzal foglalkozom, hogy mi van:))

Próbáld meg, Te is!:)

Ez nagyszerű érzés és remélem kölcsönös is.

Sok boldogságot :)

:)

Egy válás után vagyok, a házasságom 9 évig tartott.

Az első években tuti volt minden, aztán szépen lassan meghalt az egész.

Ez csak azért lényeges, mert kb. 8 éve voltam utoljára szerelmes, azt hittem, hogy én erre már soha nem leszek képes.

Mindig úgy működtem, még a házasságom előtt, hogy pikk-pakk, és már dúlt is a szerelem.

Most ez nem így történt, és furcsának találtam, aztán egyik este simogatott, puszilgatott, és azon kaptam magam, hogy a föld fölött vagyok, vagy 220cm-el.:)))

Ez annyira intenzív érzés volt, hogy azóta sem térek magamhoz:)

Persze :)

Örülj neki!!!:)))

De miért döbbentél meg?