Orrmandula műtét - milyen veszélyei vannak, ha megműtenek, közben vmilyen lappangó betegség már dolgozik a szervezetben? (beszélgetés)

Sziasztok! Mint már pár nappal ezelőtt írtam is, túlestünk a műtéten, most még egy pár mondat, amit szeretnék megosztani veletek. Úgy tűnik, szerencsésen túl vagyunk a lábadozási időn is, de azért néhány gikszer akadt. A gyerekemet egy kezdődő hurutos betegség elején sikerült megműteni, mert a doki úgy gondolta, ennyi még belefér. Ezzel be is biztosította nekünk a következő egy hét rágódást, mivel a t***ny szegénykémnek folyamatosan csorgott hátra, nem szabadott köszörülnie a torkát, pedig folyamatosan ingerelte a csorgó váladék, véreseket köpködött, mire az egyik orvos ezt mondta, a másik meg azt. Nagy nehezen kb. 5-6 nappal a műtét után megszűnt a váladék vérrel való színezettsége, akkor lélegeztem fel először. Hát ezt senkinek nem kívánom (mármint az előtte való napokat). S mindezt azért, mert vkinek csak egy strigula vagyunk. Sajnos az orvos aki a műtétet végezte, nem a választott orvosunk volt, mert a mi drnénink szabadságra ment, nekünk pedig az iskolakezdés miatt nem volt lehetőségünk túl sokat várni. Persze ha indokolt, mint ahogy végül is nálunk az lett volna, nyilván vár az ember.

Csak annyit mondhatok, hogy hála a gondviselésnek, a gyerekem úgy tűnik rendben van, de az felháborító, hogy egyesek mennyire futószalagon kezelik a betegeket. És ha nem teszed a borítékot a zsebébe, megnézheted magad. A bánásmód 180 fokot fordul. Hihetetlen, de a saját bőrünkön tapasztaltuk meg. Tisztelet a kivételnek. Tapasztalat számomra az, hogy nagyon meg kell nézni, ha műtétre kerül a sor, hogy kihez kerül az ember,persze ha erre egyáltalán van lehetőség.

Sziasztok! Túlestünk a műtéten! Hát, nem tudom, h előérzet volt, vagy bevonzottam a gondolataimmal a dolgot, de "sikerült" a műtétet náthás állapotban elvégezni a fiamnál...Pedig egyszer már elhalasztották, aztán meggyógyult, ekkor kitűzték az új időpontot, de mikorra eltelt az a köztes 3 nap, megint elkezdődött vmi enyhe nátha, ennek ellenére megvolt a műtét.

És most megint tanácsot kérnék. Két napja volt a műtét, ez a náthás tünet olyan formán mutatkozik, h csorog neki a slejm hátul, ami nagyon zavarja, pláne, h nem is nagyon volna szabad köszörülni a torkát. Azért nagyon óvatosan időnként picit köszörül a torkán, h ki tudja köpni a váladékot, ami egy értelműen ez a sárga slejm, de enyhén vérrel színezve. Ez a vérrel való színezettség napról napra enyhébb, de ma is még, két nappal a műtét után, egyértelműen látszik.

Volt már valakinek hasonló gondja, vagy egyéb infó? Köszi előre is!

Sziasztok!

Segítségeteket kérném mert el vagyok nagyon keseredve. aug.4.-én kivették az 5 éves lányom orrmanduláját és a dobhártya mögötti részt is kitisztították, vezetéses halláscsökkenése miatt, a szavainak 80%-át nem lehetett érteni. 1 hétig óriási fejlődés volt 3-4 szavas érthető mondatokat modott a lányom, majd a kontroll ami aug.10.-én volt mindent rendben találtak, majd rá 2 napra a lányom orrhangon kezdett beszélni és majdnem érthetetlen a beszéde. Meddig marad ez így? vagy mit tegyek ? Segítsetek nekem!!!!!!!

Köszi

Szia!

Ezek szerint épp egy napon zajlott volna a műtétünk...

Örülök, h szerencsésen túlestetek rajta! Nálunk azért lett elhalasztva, mert piros volt a torka, és a drnő azt mondta, így bevérezhet. Igen, egy ilyen picivel tényleg nehéz megérttetni, h nyugton kell maradnia. Az én fiam már 7 éves mindjárt, de ez még neki sem lesz könnyű.

További szerencsés lábadozást, gyógyuljatok meg!

Sziasztok!

Mi épp két napja estünk túl a 2,5 éves gyerekemmel ormmandula műtéten. Mindig hurotos volt és az orrmandulája is nagy volt. Szerencsére a fülére nem húzódott rá. A műtét jól zajlott, de utána a fellépő erős vérzés miatt betamponozták, amit nagyon nehezen viselt. Egy nehéz éjszaka után viszont reggel kiszedték a tampont és mivel jól ivott és evett, hazajöhettünk.Tartok egy kicsit az itthoni lábadozástól, mert az én mozgékony gyerekem azt hiszi mindent csinálhat.

Én próbáltam elmagyarázni neki előtte hogy kiveszik a gombócot az orrából ami miatt olyan sokat fájt a torka, és próbáltam nyugodt lenni. Nem épp könnyű ha minden órában felsír, de szerencse hamar sikerült megnyugtatni, talán ezért is jó hogy bent aludtam vele.

Ami azt illeti, a kioktatást én kaptam meg először(!) tőled. Erről ennyit.

Nyilván nem bűn, ha valaki az eü-ben dolgozik, sőt, elismerésre méltó, ha ennyi pénzért szívvel-lélekkel tudja csinálni.

Szerintem jó lenne abbahagyni az egymáson való nyelvköszörülést, mert ezt a témát még véletlenül sem ezért indítottam, hanem a segítő hozzászólásokat várva.

A legelső mondatomban elnézést kértem az akkor még le sem irt szavaimért.

Úgyhogy köszönöm a kioktatást!

Egyre jobban érzem,hogy ezen a portálon bűnnek számit,ha valaki egészségügyben dolgozik,és olyan témához mer hozzászólni.

A laikus embereknek néha meg kellene hallgatniuk a hozzáértő embereket is,még akkor is,ha nem azokat a dolgokat irják le,amiket ők szeretnének hallani.De sajnos nemcsak a jóval,a rosszal is tisztában kell lenni,és tudni kell szembenézni vele.

Köszi.

Nyilván jobb megoldás híján választottuk a műtétet, nem passzióból.

Neked, aki az eü-ben dolgozol, ez az egész biztosan napi rutin, nekem viszont az egyszem gyerekemet fogják műteni, még ha egy ilyen rutinműtét kapcsán is, ezért engedtessék meg nekem , hogy aggódjak. Másrészt ne úgy képzelj el engem, mint aki nagyjeleneteket csinál aggodalmában a gyerek előtt, természetesen ilyesmiről szó sincs, de gondolom, h ez a portál is többek közt azt a célt szolgálja, h az emberek az őket foglalkoztató dolgokról beszélgetni tudjanak másokkal.

A fiamnál, mint írtam is, nagyon gyorsan alakulnak ki a dolgok, reggel elviszem orvoshoz, mert már látom rajta h nem OK, a doki megvizsgálja, nem hall, nem lát semmi különöset, hazamegyünk, du-ra 39 fokos láza lesz. Ilyesmi sokszor előfordult.

Tehát hogy foglalkoztat ez a kérdés az nem véletlen.

Egyébként a gyerekem nem retteg a műtéttől, egyáltalán nem ilyen légkörben folyik a szó köztünk erről, egy egészséges izgalom van benne és kész.Azt pedig tudja, h mi fog történni, mert a nagyon kedves fül-orr-gégész doktornénink elmesélte neki/nekünk, azóta is beszélgetünk róla. Szóval azért paranoiások nem vagyunk, illetve nem vagyok, de azért már nagyon szeretnék túl lenni az egészen.

Előre is elnézést kérek mindenkitől,de lehet,hogy a következőkben kicsit nyersen fogok fogalmazni.

Egészségügyben dolgozom,és naponta találkozom szülőkkel,akik valamilyen műtétre hozzák a gyereküket.El kell fogadni,és tudomásul kell venni,hogy vannak műtétek,amiket meg kell csinálni.Valószinűleg a te fiad manduláját se passzióból akarják kivenni.

Ahány szülő,annyi gyerek.De az biztos,ha a gyerek érzi,és látja az anyján,hogy fél,retteg,és tiszta ideg,akkor ő is átveszi ezt a stilust.

Minden gyereknek meg lehet magyarázni a saját értelmi szintjén,hogy mi fog vele történni.És ő ezt meg is érti.Meglepő,hogy a gyerekek mennyire értelmesek.Nem kell őket hülyiteni,hogy nem fog fájni és hasonlókkal.Ha mindent megpróbálunk nekik elmondani,hogy mikor mi vár rájuk,akkor sokkal könnyebben fogadják el,ami körülöttük történik.

Nem kell bebeszélni a gyerekbe,hogy úgyis beteg leszel.

Ha a műtét reggelén bármi jele is lenne annak,hogy lázas,folyik az orra,piros a torka,úgyis elhalasztják a műtétet.Ami egy újabb stressz a szülőnek és a gyereknek egyaránt.

Egy egészséges izgalom,idegesség persze,hogy megvan mindenkiben,és ez természetes is.De nem szabad rettegni,mert annál rosszabb.

Elméletileg bizol a doktorokban,hisz elvitted hozzájuk a gyerekedet.Ennek a bizalomnak kell megmaradnia végig,nemcsak a műtét alatt,hanem előtte és utána is.

Kéz-és lábtörést nektek a műtéthez!

Igen, én is így vagyok vele.

Remélem, minden rendben lesz.:)

Köszi a megnyugtató szavakat.

Az altatóorvos hétfőn vizsgálta meg, akkor vették le a vért is, a műtét viszont csak csütörtökön lesz. S mivel a hugi épp beteg (lázas is), az ugye csöppet sem elképzelhetetlen, h a hétfői eredményei még normálisak, ő viszont a műtét napján már esetleg nem lesz teljesen "korrekt", de esetleg még nem lesz diagnosztizálható a fertőzés, megműtik, és mondjuk másnapra belázasodik...

Tudom, ez full túlaggódásnak tűnik, van is benne valami, tényleg alig várom már, h szerencsésen túlessünk rajta...

Egyébként kérdeztem én az orvosokat is, olyan válaszokat kaptam, h hát teljesen nem lehet kiküszöbölni a lappangó betegséget, meg h vérzékenyebb lehet, meg ilyenkor "szóródhat a baci"...Tovább már nem kérdeztem, mert úgy vettem észre, h már így is kezdtem a túl sokat kérdező anyuka szerepébe kerülni.

Gondolom,altatásban lesz a műtét.

Előtte elméletileg volt vérvétel,megvizsgálta gyerekorvos,és az altató orvos is.Ha bármilyen gyulladásos betegsége lenne /megfázás,vagy hasonló/,akkor azt a laborvizsgálat kimutatta volna.

Műtét után másnap nem meglepő a láz.Ez a szervezet egy reakciója,és műtéteknél ez természetes állapot.Nem feltétlenül egy lappangó betegség jele.

Pontosan milyen veszélyekre vagy kiváncsi?

De azt hiszem,ezeket inkább az operáló orvostól,és az altató orvostól kellene megkérdezned.