Nem akarom gyűlölni, mégis gyűlölöm. Mit tegyek? (beszélgetés)

Jah, igazad van :D

Mindenki magáról ír jellemzést a hsz-al.

Meg aztán nem is vagyunk egyformák ugyebár, jellem kérdése ki mennyire megalkuvó, kinek mit vesz be a gyomra, aszerint reagál.

Na, és mi történt? Remélem jó irányba alakultak a dolgok.

Mindenki magából indul ki, ahogy te is. Szánalmas vagy. Mint egy értelmi fogyatékos óvodás. Ennyire vagy képes?

Veregesd meg a vállad, hogy milyen jól megmondtad nekem és légy büszke a szókincsedre, ami a közönséges paraszt mivoltodat igazolja.

Ja, látom minden fórumba kötekedni jársz :D

Valami baj mégis csak van körülötted.....

Egy biztos, egy rosszindulatú kotnyeles,hazug öreglány vagy! Talán a fiad hiánya okozza, mert nem kíváncsiak rád....

Egyszer mentem férjhez, így egy férjem van és egy anyósom volt.

És egy szem fiam is van, akinek van tartós kapcsolata.

Elég bénára sikerült a cinikus okoskodásod.

Most kimerítetted a kegyelet megsértését is. Magadból indultál ki.

Az anyósom meghalt.

Majd lesz, ha a fiadnak lesz komoly kapcsolata. Jah, hogy VOLT anyósod...Ez sokat elárul....

Akkor ezért van veled jóban, mert csak ex.

Cinikus okoskodásra csak így lehet válaszolni! :-))))))))))))))))))))))))

Ezzel még nem volt problémám:)

Engem még az anyósom is szeretett. Vajon miért?

Biztos azért, mert elviselhetetlen vagyok...

És látod? Most én is gyűlölködhetnénk, mert egy szem fiacskámról elég gúnyosan nyilatkozol.

Elég érdekes a stílusod, nem gondolod? Egy ismeretlen emberről ilyen gonoszul írni. Ráadásul valakinek a gyrekéről. Fogj kezet a fórumindító sógornőjével.

Áhh, magyarul én nem mondok igazat... Oké, már megint jobban ismersz, mint én saját magamat:))) Kezdem megszokni:)))

Ne mindig magadból indulj ki. Nálam minden gyerek alapból tiszta lappal indul, magyarul: szerethető.

Nem, nem azt mondtam, hogy hazudni kell, hanem el kell intézni úgy, hogy mindenki a legkevésbé sérüljön és ez esetben az elhallgatás nem hazugság.

De ti tudjátok. Nekem aztán tök mindegy, hogy fröcsögtök egymásra családon belül, na meg az is, hogy gyűlölitek e egymást. Ha nektek az az élet, hogy balhéztok, hát tegyétek és erre pont jó, hogy oltogatjátok egymást azzal, hogy mindent elmondtok egymásnak (ahelyett, hogy a férjed a testvérével lerendezné), sőt ha tehetitek még a pillantásokat is elemezzétek ki mert úgy lesz az igazi a családi háború.

További jó acsarkodást. Még a végén én leszek a hibás a a sógornő beszólásai miatt:)))))

Ennél szebben talán én se mondhattam volna!! Nagyon is igazad van: ez esetben majd nehogymár az én párom legyen a hibás, csak mert esetleg egy-két dolgot el mert mondani. Ő a rossz hírt hozta, ergo.. akkor a sógornőm tök ártatlan? A végén majd még glóriát teszek a fejére :))

Sunyiság, így van. Tökéletes jelző.

Személyes tapasztalatom, hogy ki kell mondani a negatívumot, amit érzünk, ami nem tetszik, ami rossz érzést vált ki belőlünk újra és újra.

Inkább nehezteljenek ránk az őszinteségünkért, minthogy képmutatókká váljunk. Mert az utóbbi hosszú távon nem működik. És értelmetlen is.

Éppen vasárnap mondtam ki több évtized után azt a 2-3 mondatot, ami nagyon tépte már régóta a csőrömet.

Nem, de azt igenis "jó" tudni az igazat, még ha az a fél igazság, akkor is.

A megelőzés az én véleményem szerint a gyenge emberek mottója - nem ellened irányulva! Nem is a gyenge jelzőt használnám, de most jobb nem jutott eszembe.

Kb. 2-3 hete anyóssal is összevesztem, mert ugye amióta megtudta, hogy költözünk, tisztára idegbeteg, hogy elviszem innen az unokáját. Aztán egy nap - párom persze dolgozott -, beront a szobámba és mindenféle aljas k..........-nak elhordott, aki ugye "direkt" felcsináltatta magát és hogy mit képzelek magamról, amiért elviszem az ő egyetlen vigaszát.. amúgy meg ha menni akarok én mehetek, de a fia meg az unokája itt marad. Mondom ja.. mert ez így működik. De még rengeteg csúnya dolgot mondott rám. Párom haza jött és látta rajtam, hogy baj van: ki volt sírva a szemem. Kb öt percig tagadtam, hogy baj van, aztán kibukott belőlem. Megelőzés céljából talán jobb lett volna hallgatnom? Nem hiszem..

Ugyan.. sejtettem én, hogy sumákol a sógornőm, mert amikor megmondtam neki, hogy terhes vagyok, láttam rajta a "kirobbanó örömöt".

Amúgy pedig nem azért mondta el, hogy nekem rossz legyen: ha nem nyaggattom, el se mondja. És akárhogy is: én tudni akarom, hogy ki mennyire egyenes velem, és nem feltétlen azért, hogy vita legyen. Egyáltalán nem terhelt az őszinteséggel. Mindenki máshogy vélekedik erről: én szeretem nem homokba dugni a fejem.

És így, hogy tudod, jól érzed magad?

Na ilyenkor kell egy kis kegyes hazugság és nem akkor, amikor megkérdezed, hogy áll ez a nadrág...

Ez nem szőnyeg alá söprés lenne, hanem megelőzés.

Most, hogy ilyen őszintén elmondott mindent a fórumindító férje, igen klassz lett a helyzet, ugye?

Érdemes volt.

A férjnek végig kellett volna gondolnia, hogy mit fog ezzel elérni. Bár lehet azt akarta, hogy a felesége és a családja gyűlöljék egymást.

A férjnek a saját családjával rendezni kellett volna a dolgokat és nem terhelni a feleségét.

És ki ez a kedves jól értesült, aki téged mindenről tájékoztat?

Azt gondolom, hogy ő is jobban tenné, ha csendben maradna.

Ki tudja mi az igazság. Valóban mondta a sógornőd? Vagy a kedves híresztelő mondja el úgy a véleményét, hogy ezt más mondta?