"Ne ítélj, hogy ne ítéltess" - hogyan értelmezed? (beszélgetés)

Teljesen logikus,amit csináltok:)

Megint kicsit máshonnan beszélünk:én sem hívnám meg magamhoz azt,aki így viselkedik,vagyis elkerülném,nem barátkoznék vele.( Ahogy már az első,erről szóló hsz-emben is írtam).

Viszont a kívülről nézés áll,egyszerűen a helyzetemnél fogva is:nem nálam fog összefutni a párom egy ilyen nővel,mert nem vagyok társasági ember,és nagyon kevés barátnőm van,másokat meg pláne nem hívok meg. Úh ha összeakadnánk ilyen nővel,az valahol máshol lenne,más társaságban.Úgy érettem,hogy akkor nem lépnék közbe,a véleménynyilvánításon kívül(4szemközt,persze)..

...de már nagyon eleveztünk a fő témától:)

Kár,hogy Pannának még nem volt kedve/ideje reagálni a leírt dolgokra.

Kivulrol nezni?

En nem szoktam ennyire a hataskorombe engedni, hogy teszteljek. Megszakitom a baratsagot vagy ki sem alakitom. Nem er meg annyit, hasonszoruekkel baratkozik mindenki. A rozsa a rozsak kozt szep, a gaz megfojtja, epp ezert en kerulom messzire azt, akirol elso korben kiderul, hogy nem lennenk jo baratnok. Nem varom meg, hogy meg raadasul az en "segitsegemmel" a ferjem kozelebe keruljon. Hiszen azt, hogy mit csinal a parunk, sosem tudhatjuk 100%, akar munkahelyrol, akar masrol van szo. Viszont legalabb tudod, hogy nem te segitettel be, nem rajtad keresztul ert oda az, aki meg akarta szerezni. A ferjem ugyanilyen taktikaval el, nem engedi a kozelembe, ha valaki ferfi neki gyanus, nem hivja meg hozzank soha :DDD

Barinak nem lenne bari,persze,és jópofizni sem fogok hozzá.De igyekezék kívülről nézni,hogy hova fajul a dolog anélkül,hogy beleavatkoznék.A véleményem annyi,h nem örülök neki.

Ez egy teszt-helyzet.Kiderül belőle a párom viselkedése "válsághelyzetben".Nem mindegy,hogy mit csinál,de nem fogom befolyásolni ,csak max 1szer megmondom neki,h nem örülök,hogy ez a nő a közelében van.A többi tényleg az ő dolga,h mit csinál tovább.

De nekünk nincsenek gyerekeink,és házasok sem vagyunk,szóval "könnyen beszélek".

Szerintem is szanalmas, de a kulonbseg koztunk, hogy en be is vallom, hogy nem bari az ilyen. Nem csinalok feleslegesen ugy, hogy nekem tok mindegy, mit csinal a masik, ha egyszer nem mindegy.

Ez nem jelenti azt, hogy kotozkodnek valakivel az eletformaja miatt, hanem azt, hogy tisztaban vagyok azzal, hogy barmi erintheti az en eletemet is, ugyhogy minek jopofizni mar az elejen valamire, ami nekem nem tetszik? Ennyire azert nem vagyok buddha:))))

Amugy sajat kornyezetemben ugyanigy viselkedek: azt csinalok amit akarok az eletemmel, egyetlen dolgot veszek figyelembe, ezzel ne avatkozzak bele rosszul masok eletebe. Amit elvarok, hogy ok se az enyembe. Lehet velemenyt nyilvanitani az enyemre de ennel tobbet ne remeljenek!:)

A gyerek -dolgokban elég hülye tudok lenni,szinte nekem fáj,ha azt látom,h rosszul bánnak egy gyerekkel(sokat dolgoztam gyerekek között,nagyon szeretem őket,és nagyon megérint a sebezhetőségük és kiszolgáltatottságuk).

Nem tudom elfogadni azt az értékrendet,ahol nem bánnak rendesen a gyerekkel.Ha egyszer engem elkap a rendőr az akkor azért lesz,mert valakit pofánvágtam,mert nem bírtam nézni,amit a gyerekével csinál.Annak ellenére gondolom így,h tudom: semmi közöm hozzá.

A szomszédos dologban igazad van,azt biztos nehezen tolerálnám-eddig szerencsém volt a szomszédokkal,úh ez eszembe sem jutott.

A megcsalás és a szemet vetés:nem fogom elítélni a mindenki macáját azért,vagyis akkor,mikor már az enyémre is szemet vet.Az enyémet,a páromat fogom elítélni,vagyis kiábrándulni belőle,ha neki kell egy ilyen "mindenki macája",vagy ha nem kell,de nem képes normálisan lerázni magáról.(párválasztásban nagyon gizda vagyok,ott kicsi a toleranciám:) mivel ebben én is törekszem a legjobbra,a másiktól is elvárom)

Egyébként az ilyen"mindenki macáját" inkább szánom,h képtelen boldog lenni,és mindenhová betör,ahová tud,a boldogságát kutatva.Aki meg elmegy vele..az se lehet éppen nagyon boldog ember.

Tipp volt. Fogalmam sincs, mi lehet ilyenkor a hatterben...

Aztan lehet talalgatni, mi lett vele. Ha beleszovegelek vmibe, altalaban szeretem kovetni, mi lett belole vegul.

A megítélés tudatosságból születik, az elítélés viszont tudatlanságból és elutasításból.

Én azt mondom, megítélni lehet, de elítélni nem.

Mert végső soron az elítélés egyet jelent azzal hogy fájdalmat okozunk valakinek. És az ok-okozat, hatás-visszahatás törvénye alapján mi is megkaphatjuk ugyanezt.

Ugyanakkor azt is jelzi, hogy ahol én ítélek el másokat, ott magamat is elítélem.

Tehát inkább elfogadással kéne kezelni a dolgot, mint elutasítással. Megértéssel közölhetem a véleményem.

Mindennek van helye és miértje.

Jol latod... Ilyenkor sztem az illeto csak kiakarja magabol irni esvarja a visszajelzeseket.

Ez meg mindig jobb,mint azok, akik torlik magukat es ujra meg ujra uj reggel ugyanolyan seggfej beszolasokat inteznek a nekik nemtetszo embereknek.

Hoxa helyeben en korlatoznam,ki hanyszor reglhet azonos IP cimmel, mert ez igy hiteltelen... Marmint azok az emberek is tudjak magukrol, hgy azok.

Bocsi Panna33 az offert :)

Lányok, eltűnt az abortuszos topik?

Mondjátok, hogy nem, csak én vagyok hülye, hogy nem találom.

Senki sem tökéletes. Nincs jogunk a másik ember felett ítéletet mondani.

Legfeljebb egy-egy cselekvéséről véleményt alkotni.

Ha valaki rosszul banik a gyerekevel, es ezt latod, es nem ertesz vele egyet, de nem szolsz semmit, vagy eppen beszolsz stb. de elfogadod az ertekrendjet, ez nem olyan pelda, hogy betort a te szferadba.

Olyankor, ha teged valami szemelyesen erint, es karosit is az o ertekrendje, vagyis, hogy o azt koveti, nem leszel olyan tolerans.

En azt irtam lejjebb, hogy hangzatos, szep mondas, hogy nem iteljuk el masok ertekrendjet, de csak addig, amig nem lep a te szferadba. Onnantol kezdve nem fogod tolleralni.

Pl ha a szomszedod egy putriban el, budosek, koszosak, te elzarkozhatsz toluk es mondhatod, hogy jaj de tolerans vagy. De ha mittudomen, egyszer atjon egy patkany toluk hozzad is, akkor onnantol kezdve eliteled.

Amit a megcsalasrol irsz, az is csak addig ervenyes, amig nem veled tortenik. Mondhatod, hogy neked tok mindegy, ha egy no mindenki macaja, egesz addig tiszteled az o ertekrendjet, amig szemet nem vet a tiedre is.

Nálam azt jelenti,hogy tolerálom az értékrendjüket,hogy nem izgatom magam azon,hogy ők másképp csinálják,hanem elfogadom(úgy értem,van ellenvéleményem,de nem úgy,hogy amiatt a rossz emberek közé sorolnám őket),És mivel nem úgy csinálják,ahogy én szeretném,hát nem közösködöm velük lehetőleg.Elmegyek mellette,mint a nem nekem való dolgok mellett szoktam.

Az elítélés nálam egy súlyosabb kategória,akkor meg is mondom bármikor a másiknak,hogy szerintem nagyon gáz,amit csinálsz,én iylen emberrel nem tartok kapcsolatot.

Írok példát:aki rosszul(vagyis szerintem rosszul) bánik a gyerekével,azt könnyen elítélem,és nehezebben találok neki mentséget,tolerálni nagyon kevéssé tudom.

Aki csalja a párját,azt nem feltétlenül ítélem el egyértelműen,csak ellenvéleményem van legtöbbször,és kerülöm az ilyen embereket.Az ő ügyük.A megcsalás bonyolultabb annál,hogy ítélkezzem.

Ha már nem tartod velük a kapcsolatot, akkor nálad is csak a te értékrended győzött, mert ha igaz lenne, hogy tollerálod az ő értékrendjüket, vagy azt, hogy az más, akkor azt mondtad volna, hogy sebaj, öri bari, de jó!:)

Azért bacunk ki embereket az életünkből mert pont ellenkezőleg: nem tudok bari lenni valakivel, akit elítélek.

Amúgy meg nem átgázolni másokon, nem jelenti, hogy nem védheted meg magad egy fallal tőlük, akik rajtad akarnak átgázolni, szóval szerintem ugyanúgy korrekt egyszerűen megszakítani minden kontaktot, még mindig jobb, mint visszatámadni

Én szinte minden embernek,aki belepiszkított a szférámba,ezt hoztam fel mentségül.(Hogy képes legyek túltenni a magam a dolgon. Persze az ilyenekkel nem tartom már a kapcsolatot.)

Ezzel együtt ez valóság,tudomásul kell venni,hogy az értékrendek különbözőek ,ezért romlik el olyan sok kapcsolat,meg helyzet.

Amennyiben megelozhetunk valami rosszat, akkor igen - tenyleges, kezzelfoghato-segito szandekkal.

Az elmeleti fejtegetes ertelmetlen - eso utan koponyeg.

Pl. ajanlottam mar fel az otthonomat menedekkent szules elott allo anyukanak.

Predikacioval tele a padlas.

Itt utolag megmondani a "tutit", ahogy szoktatok irni - nincs sok ertelme; hacsak valoban levonja a tenyleges konzekvenciat az illeto, akinek szol a biralat. Az ordog nem mindig olyan fekete, mint amilyenre festik. Utolag pedig konnyu mar okosnak lenni. Ezt hivjak tapasztalatnak.

Szeretem ezt a mondatot. Szerintem tekintélyt ötvöz magában, mert valóban be kussoltatós én ezért is szeretem.

Minden embernek jogában áll véleményt nyilvánítania azért vagyunk emberek, de véleményezni egy nick alapján az már szerintem igen csak meredek és bátor emberi cselekedet.

Hiszen sosem tudni mikor ki ül melyik gép mögött és a stb...

Hideg világot élünk ahogyan Müller mondá:-)

Te ítéled el, illetve minősíted át az én segítő szándékomat rosszindulattá.

;)