Nagyon megszerettem a testvérem gyerekét, de sajátot nem szeretnék. (beszélgetés)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Nyilván.
Szeretem ahogy élek , a sok utazást, szabadságot.
Egy gyerek teljesen lerombolná ezt a függetlenséget.
Ezt sosem tudhatjuk sajnos..
De,én nem ezért nem akarok gyereket.Szeretem a függetlenséget.
Igen , láttam már halott gyermeküket örökké gyászoló szülőket, a közvetlen családi környezetben is.
Borzasztó.
Ez is arról győzött meg, hogy soha nem akarok gyereket.
Persze,hogy más..
Csak ugye van itt aki szerint akkor van értelme az életnek ha gyerek van.
Az más, végleg elveszíteni, pl. halál miatt, tényleg tragédia. Kirepült már, de ha meghalna, abba lelkileg belepusztulnék.
Az, hogy most nincs itthon, hónapokig nem látom, nem vészes.
Nem beszélve arról amikor valaki elveszíti a gyerekét sajnos..akkor az ő élete teljesen értelmetlen már?..
Lehetne ezt a témát boncolgatni..
Nagyon egyetértek.
Ismerek néhány párt, akik tök jó szándékkel vállaltak gyereket, és mindnet megtettek , de a degenerált korszellem miatt a gyerekeik valóságos ostenacsapássá váltak, viszolyog az ember ha rájuk néz..:(
A szeretet formái végtelenek,csak azt kell kiválasztanod,amelyik boldogabbá tesz.
(Ez egy nagyon igaz gondolat.)
Így igaz!
A boldogság több mindenből fakadhat és nem biztos,hogy mindenkinek egy és ugyanaz váltja ki.Én így gondolom és érzem.Ha pedig nem a boldogság az élet fő célja ,akkor mi?
Milyen korú a gyerek? Fiú vagy lány?
Nekem a hugom fiával van ilyen nagyon jó, baráti kapcsolatom. Órákon át tudunk beszélgetni. Ma már komoly dolgokról is, hiszen már 16 éves.:)
"...besavanyodott koravén gyermektelenek..."?!
Nagyon sok -gyermekeik miatt- tönkrement, örömre képtelen, , életfogytig tartó bánatban élő szülőt ismerek...
és
Nagyon sok gyermektelen, kiteljesed(ő)ett életet élő, mások javát szolgáló egyedülálló/párjával boldoguló embert is ismerek.
Mint minden más témában, ebben sincsenek "gránitba vésett" törvényszerűségek.
Szerintem.
Egy pillanat csak!
Nekem olyan szoros ,jó a kapcsolatom a testvéremmel,hogy a gyerekét sajátomként szerethetem!A gyerek is úgy szeret mintha csak a második édesanyja volnék!
Arra nem gondoltál,hogy esetleg valakinek nem is lehet sajátja és pont olvassa a kedves hozzászólásodat?..
Nem hiszem,hogy egyformák vagyunk és ahogy olvaslak ,egyre inkább örülök is ennek.
Szerintem teljesen jó így. Ha te ezt akarod, rendben van. Semmiképp nem lenne jó, ha azért szülnél, mert ezt várja el tőled mindenki pusztán azért, mert nő vagy.
Régebben is volt így, csak akkor nem ítélték el ennyire azokat a nőket, akik nem szültek.
Írtam, hogy gyerek mellett is teljes életet élünk. Nem szoktam vele dicsekedni, de 41 országban jártunk és ezt majd mind a gyerekkel (2) és később az unokákkal (4). Ez az igazi élmény. Legtöbb esetben kempingeztünk.
A fórumindító maga érzi úgy, hogy nem szeretne gyereket. Én erre reagáltam és nem arra, amikor valaki nagyon szeretne és sajnos nem sikerül neki.
Van*
Elő*