Mit tegyek, ha nem kedvel a párom családja? (beszélgetés)

Ez nem rólad szól, hanem az ő előítéleteikről. Ezzel nem sok mindent tudsz kezdeni, szvsz.

Én is visszahallottam később, hogy anyósom szerint én csak a párom pénzére hajtok. Muhaha. Már akkor is az én anyagi helyzetem volt jobb, "családilag" (egyetlen gyerekként én örököltem, örökölök mindent, ami természetesen nem az én érdemem, de ami tény, hogy nagyobb a vagyonom, mellesleg jól is keresek).

Nézd, ezt nehéz megélni, különösen a te korodban, de később sem jó érzés. Különösen, ha te úgy érzed, kedves, korrekt, udvarias vagy velük.

De a világon nem szerethet mindenki mindenkit. A te felelősséged a te viselkedésed: arra lehetsz hatással, azért vagy felelős és azzal kell törődnöd.

Azaz légy korrekt mindig, de nem kell lenyűgöznöd senkit, sem kell arra törekedned, hogy bármilyen extra erőfeszítéssel próbáld kicsikarni, kvázi megszolgálni azt, hogy hátha megkedvelnek. Az emberek azokat kedvelik, akiket tisztelnek is és ha átmész cselédbe/lábtörlőbe, azzal a tiszteletet elveszíted (önmagad szemében is).

Ráadásul rettenetesen rossz dinamikát indíthat el, ami rettenetesen káros is.

Tényleg nem szeret mindenki mindenki és ez teljesen normális dolog.

Ez a helyzet is egy lecke az élettől, hogy megtanítsa neked, mi az, amivel foglalkoznod kell és mi az, amivel nem.

"Uram, adj erőt, hogy megváltoztassam azt, amit meg tudok változtatni,

adj türelmet, hogy elfogadjam, amit nem tudok megváltoztatni,

és adj böcsességet, hogy a kettőt meg tudjam különböztetni egymástól!"

Hogy ezzel az idézettel mit akartam mondani? Nem azt, hogy légy vallásos :) Hanem azt, hogy nem véletlenül a fenti idézet az Anonim Alkoholisták imája is (eredetileg Assisi Szent Ferenc fohásza). Azaz megtanít, hogy a bölcsesség és a lelki béke útja az, ha felismered, ami az, amivel törődnöd kell az életben, s mi az, amivel nem, mert ha beleszakadsz sem rajtad múlik. Ha ezt a bölcsességet elsajátítod, rengeteg stressztől, betegségtől, negatív érzelemtől stb. kíméled meg magad.

:)

Azért mondta el, mert én is észrevettem, hogy folyton nyomasztják őt, és elmondta, hogy miért. Őszinte volt velem , és ez még mindig "jobban esett", mint hogyha akkor derül ki mikor már náluk vagyok és ha már elhatalmasodott volna...

Nyilván most is fáj, akkor is fájt volna, ezen nem változtat, csak őt is sajnálom, hogy mindent megtesz a családjáért és ezt kapja...

Kár, hogy elmondta. Egy érettebben gondolkodó férfi már foglalkozik a kimondott szó következményeivel is.

De ha már megtörtént, el kell fogadnod. De tartsd fejben, hogy ez a jelenlegi helyzet. Változhat. Alig ismernek még.

Fogadd meg a párod tanácsát, és ne foglalkozz vele. Hidd el, akármit mond a "család", egy férfi (bár ő még inkább fiú), előbb fog a családjától távolodni, ha szeret, mint a nőtől. Persze mivel otthon él még, ezért hallgatni továbbra is fogja, de egyre kevésbé fogja érdekelni.

Te meg ne próbálj erőlködni, hogy kedves legyél, hanem maradjj természetes.

Én sosem szerettem anyósomékat, ők mondjuk szembe kedvesek voltak, de hátulról fúrtak, szerintem apósom a mai napig, anyósom már meghalt.

Ennek ellenére több mint 30 éve tökéletesen megvagyunk a férjemmel...

Így jártam én is.

Nem kell hogy okot adj, az ok te vagy. Egyes szülőknek van egy elképzelésük milyen lány illik szerintük a fiuk mellé. Ezt ők kiélezhetik kinézetre, viselkedésre, anyagi helyzetre, vagy ki tudja még mire. Nem lehet tudni, mert nem mondják meg, legfeljebb a hátad mögött pusmognak erről. Ne erőlködj, nem fogsz megfelelni sose, ha azt a dolgot nem látták meg benned.

Igen, mehet a kapcsolat rovására ha eleget egrecérozzák párodat a más elképzelésükkel, de annak is megvan az esélye hogy a családdal lazítja a kapcsolatot ha ti nagyon összhangban vagytok.

Szeressétek egymást!

Pont ez zavar, hogy egy alkalom után alkotnak véleményt rólam úgy, hogy nem ismernek.

Csak a páromnak is rosszul esik, hogy otthon őt majdnem minden nap savazzák, hogy: "jajj biztos csak ki akar használni a lány téged, biztos, hogy ő hívogat egész nap téged (szerintem ha eddig 2x ha felhívtam őt, és nem én hívogatom egész nap, hanem céggel kapcsolatos emberek :) )

Fáj, hogy ilyeneket néznek ki belőlem, holott én nem is ilyen vagyok. Nem értem miért rosszindulatúak.

Semmit, ne foglalkozz vele, ha szemtől szembe nem bunkók, akkor legközelebb tegyél úgy, mintha mi sem történt volna, és próbáld elfelejteni amit párod mondott. 1 találkozás után nem is annyira értem hogy miért nem kedvelnek, nem is ismernek. Ezt párodnak sem lett volna szabad elmondania neked, főleg nem 1 alkalom után... Persze 20 évesen ehhez nincs még az embernek kifinomult érzéke, lehet a férfiaknak később sem 😅

Ha szemtől szembe is furák vagy faragatlanok, akkor meg hanyagold őket, pároddal vagy kapcsolatban, nem velük, nem muszáj állandóan a családjához járkálnod.

Sziasztok!

Nehéz téma nekem, de kíváncsi vagyok más véleményekre, így kiírom.

Hosszú idő óta újra szerelmes vagyok. A párom egy ritka jó ember, nagyon figyelmes, udvarias, kedves, stb. Végre azt érzem, ő az akivel tényleg hosszútávon jól működne. A probléma a családjával van. Az anyukája és a tesója mint kiderült nem kedvelnek engem... Okot nem adtam nekik, indokot nem mondtak, csak páromtól tudtam meg. Nagyon rosszul esik, mert én csak egyszer találkoztam ezidáig velük, és én megkedveltem őket. Sütöttem nekik sütit, mindig kedves voltam velük, amikor velük voltam a szemembe mosolyogtak, nevettek stb. Nagyon rosszul esik, hogy nem vagyok nekik szimpatikus holott én tényleg minden téren igyekszem...

Párom azt mondta, hogy ne törődjek velük, csak az számít, hogy ő szeret engem és kész. Igaz, csak ez számít de attól félek, hogy ez a kapcsolatunk rovására fog menni, azt pedig nagyon nem szeretném.

Mit tudnátok nekem tanácsolni? Kérlek, a negatív, rosszindulatú hozzászólásokat mellőzzük, köszönöm! :)

UI: 20 évesek vagyunk