"Mi volt az iskolában?" (beszélgetés)

A nagyobbik fiam is most kezdte az első osztályt. Nem egy locsi-fecsi tipus, ezért mi még az oviban bevezettük, hogy ő és én este elvonolunk pár percre a szobájába és megbeszéjük a napot. Az alapkérdés az szokott lenni, hogy mi az ami a mai nap a legjobban tetszett neked, mi az ami esetleg rossz volt. Van amikor én kezdem a beszédet, van amikor ő. A lényeg ilyenkor, hogy a kistesó nem zargat minket. Ilyenkor szoktam sok mindent megtudni. Nagyon igényli ezeket az esti beszélgetéseket, nem maradhat el, mert ő figyelmeztet, hogy anya, gyere beszéljük meg a napot.

Nekem egyébként tetszett a cikk, attól függetlenül, hogy hasonlókat olvastam mostanában máshol is.

Az elkorcsosuló nyugat...Hm.

Németországban fejeztem be az első osztályt, majd még három éven át ott voltam kisiskolás, 1965 és 68 között.

Nem volt több kilós táskánk, egyetlen könyvben volt az alap írás és számtan, úgy emlékszem,a második félévben másik kötet került sorra.

És volt palatáblánk, szép modernizált, műanyag kerettel, hozzá való szivaccsal és megfelelő ceruzával, ami fogott rá. Az egyik oldala kockás volt, a másik vonalas.

Házi feladatot annyit kaptunk, amennyi oda kifért. Törölni bármikor, nyom nélkül lehetett.

Másodikban kezdték bevezetni a füzetet, de tankönyv akkor is csak a legszükségesebb volt.

A felelés ismeretlen volt, senkit nem hívtak ki az egész osztály elé. A tanár a dolgozatok és az órai munka alapján osztályzott.

Tehát jóval kevesebb volt a stressz a suliban.

Arról a szokásról nem beszélve,hogy az elsősök egy színes, díszes nagy tölcsérrel indultak az első napon iskolába, és az úton végig, mindenki dugott a tölcsérbe csokit, édességeket. Kit álltak a boltosok az ajtóban, de volt, aki gyalogosként állt a járdán az iskola közelében, és várta a tölcsérrel közeledő kicsiket.

Azóta nyilván nincs palatábla, de már 15 éve lehetett venni elég olcsón olyan kis játék laptopot, ami egy-egy osztály anyagát gyakoroltatja a gyerekkel. Valószínűleg ma sem cipekednek a kisiskolások ennyire állat módon, mint nálunk, és feleannyit sem szoronganak az iskolában. A rothadó nyugat...

Köszi a linket! Elolvastam, a hsz-at is. Nagyon tetszett, vagyis nem tetszett.

Na, ezért húzom el a csíkot mielőbb innen...De csakis a (leendő)gyerekeim érdekében...

Figyelemre méltó Hont András cikke a HVG-ben.

[link]

Alapkérdés:

Hogy érezted magad?

A tényeket bárki mástól meg lehet tudni.

Egyetértek. Lánykám is hamar leráz, ha érdeklődöm - aztán pár óra elteltével önként jön mesélni. :)

Egyébként tőlem is mindig ezt kérdezték, és én is mindig "Semmi"-t mondtam. :D

Ettől függetlenül kipróbálom, mert még nekem, a kérdezőnek is unalmas ezt hallani.

Én nagyon utáltam interjút adni suli után. Suliba járni is utáltam, bár emlékszem, elsősként elfogadtam, hogy muszáj. :D

Tőlem is csak a címbeli mondattal kérdeztek, Nagymama néha -már nagyobb koromban- kipótolta azzal, hogy "Feleltél?" Nem tudtam ezzel mit kezdeni. Rémes volt.

Talán, ha a gyerek nem számol be magától valamiről, békén lehetne hagyni, a fontosat úgyis megtudjuk. Nem csak a tanulás van a suliban, hanem a többiekkel való "együttélés" is, és abba az iskolában még nehezebb belefolyni, mint az oviban. És ez talán nem is baj, mert kirívó esetektől eltekintve, a gyereknek magának kell megtanulnia beilleszkedni, barátságokat kötni, kapcsolatokat rendezni.

A gyerek nem tudja, és nem is akarja talán elmesélni a kis hatalmi harcokat, az apróbb-nagyobb kitolásokat, a barátság pillanatait. A szülő meg ott erőlködik, hogy de igen, mesélje el. Nem minden gyerek olyan megbezsélgetős ám, én nem erőltetném. :D

Nekem segítettél, köszi! A második hetet kezdtük elsősként és.. hát nem sokat tudtam meg eddig a fiamtól. A tanító nénitől többet, de vele csak futtában tudok beszélni...

Ovis dolgokról már mindig beszámolt, de hát az laza volt és megszokott.. Ez most nagyon új és nagyon más.. bele kell kicsit jönnie..:-)) És a szülő rengeteget segíthet, ha tudja a módját. Mindenkinek sok sikert az iskolához!:-))

Én ilyeneket szoktam kérdezni:

Sanyika ma nem verekedett?

Megmutattad a Márknak az autódat?

Juli néni finom ebédet adott?

Zsuzsika ma is sokat nyávogott?

Dani még mindig lóg?

Dzsesszi nem horkolt alvás közben?

Zsófi még jár a Vincével?

Rozi kibe szerelmes perpill?

Mindig kapok választ :) A többi meg jön magától.

Én igyekszem meghallgatni a fiam. Sajnos már kezdetektől fogva ilyen volt, sosem mesélt, sem az óvodáról és most az iskoláról sem. Nála én úgy látom, hogy az a gond, hogy nehéz összefoglalnia egy teljes napot.

Kis lépésekben sokkal közlékenyebb.

De tényleg nagy igazság van abban, amit mondasz.

Egyszer egy baráti család volt nálunk és az egyik kisfiú kért valamit az apukájától, mire ő azt mondta, hogy mindjárt. Erre a kisfiú odafordult az enyémhez és azt mondta, a mindjárt azt jelenti, hogy soha. Akkor ez nagyon szíven ütött és azóta is igyekszem elkerülni ezt a szót.

Köszönöm, de nem ez volt.

Hoxa beleírta nekem azt, ahol olvastam róla.

Amúgy tessék, itt az ÖSSZES, azaz mind az 537 forrás, ami közölte a cikket angolul:

[link]

Segítek:

[link]

Nem kell megsértődni, ha valaki felhívja a figyelmedet valamire! Egyébként a témához szóltunk, nem hiszem, hogy ezzel offoltunk volna.

Hogy "építőbb" hozzászólásom is legyen:

El kell fogadni, ha a gyerek adott pillanatban azt válaszolja a "Mi volt a suliban?" kérdésre, hogy "Semmi!". Hagyni kell időt nekik, hogy leülepedjenek a napi történések és csak akkor kérdezősködni, ha már nyitottak a beszélgetésre. Lehet, hogy ez az éjszaka közepén lesz vagy a reggeli rohanásban, de ott és akkor kell időt szakítani arra, hogy meghallgassuk a gyerekünket. Én elkövettem azt a hibát, hogy a szeptemberi iskolakezdés napján azt mondtam a nagyobbik fiamnak, hogy majd később mesélje el, amit mondani akar (épp a kisebbiket próbáltam a nyári lazulás után időben ünneplő ruhába rázni), úgy megsértődött, hogy azóta se hallottam a sztori végét... :)

Értem. Meg fogom keresni a forrásaimat.

És most megtennétek, hogy nem offoljátok szét tovább a témámat?

az a baj, hogy egy az egyben fenntvan már ez a lista... te is írod, hogy úgy olvastad.. az lett volna a korrekt, ha odaírod: mi nyomán ;) tudod msok így szoktk. Így biza egyszerű más tollval ékeskedés.

Amúúgy midnegy. mert akik ebszélgetnek a csaldokban, ott eleve nem annyit kérdeznek, hogy na mi volt a suliban, ahol meg nem bészélgetnek, ott halottnak a csól a lista:) mert egy két nap utn, úgyse alkalmazzk...

Nem olvastam a hvg cikkét, de több angol nyelvű oldalt olvastam el a témában, nem gondolom, hogy rögtön azt kellene írni, hogy loptam valamit.

A világon kevés dolog van, amiről még nem írt senki és egyébként sem érzem lopásnak, ha tájékozódom egy témában, ami engem érint és összefoglalom a tapasztalataimat róla.

A módszer a mi családunkban működik. Szűkszavú fiúk anyukáinak jó szívvel ajánlom, akár a hvg cikke, akár az én irományom, akár külföldi oldalak nyomán.