Mi szerettél volna lenni gyerekkorodban? - És mi lett belőled? (beszélgetés)

Orvos,de a túl nagy fantáziám és a empátia készségem,ami hátráltatott volna.

Hogy egészen más irányba ment az életem,éppen ezek a tulajdonságaim vezettek el.

Pilóta.

Csak felnőtt lett belőlem, az is csak félig. 😆

gyerekként kukás akartam lenni...

aztán merőben más lettem.

Óvónő....

érettségi után jelentkeztem is és Kecskemétre felvettek, csak anyukám nem engedett el:( Pont abban az évben nem idult Budapesten óvónő oktatás:(

Így lettem én aktakukac ...szerencsére gyerekek közelében:)

Én értem, hogy miről beszélsz. De ez nem kölcsönös. :)

Egy gyerekkori álom is teljesen belefér a témába. És egészen biztos, hogy van olyan ember, aki a gyerekkori álmát valósította meg.

De nehogy már ne férjen bele egy gyerekkori álomba, vágyba a királynő szerep! Akkor az már nem is normális? Mert nem valósult meg?

A gyerek fantáziája határtalan.

Mondhattam volna királynő helyett bálnavadászt, marslakót, bármit.

Remélem, érthető.:)

Az ember úgy működik, hogy előszeretettel önigazol.

Az hozzászólók nagy része nem királylányságot írt le, hanem teljesen normális álmokat, amiket meg lehetett volna valósítani: óvónő, régész, fodrász, ügyvéd, kutató stb.

Kár az elveszett gyerekálmokért. Azok az emberek, akik álmaiknak megfelelően élnek felnőttkorukban, azok soha nem érzik azt, hogy dolgoznak. És itt nem arról van szó, ha valaki mondjuk naplopó akar lenni és ezért homeless lesz, remélem, érthető.

Ezért teszünk mi meg mindent azért, hogy a gyermekeink megvalósíthassák az álmaikat. Az a boldogság, önbizalom alapja.

Azért remélem, sikerül a döbbenetedből normál állapotba jutnod. :)

Lehet, hogy a hozzászólók gyerekkori álmai voltak, amik nem valósultak meg.

Az is lehet, hogy sokan örülnek, hogy nem az lett belőlük, amire korábban vágytak.

Az pedig, hogy más lett belőlük, nem azt jelenti, hogy nem valósították meg önmagukat.

Én királynő szerettem volna lenni, de királyné lettem. Na? :D