Merjünk második babát vállalni? (tudásbázis kérdés)
Szia Monka! A kérdésed óta sok idő telt el, de én csak most olvastam a forumot. Minden rendben testvérfronton azóta?
Nekem is két gyerkőcöm van: Panna lányom áprilisban lesz 6 éves, Soma fiam pedig most december 9én született. Most még jó testvérek, Pannám nagyon várta és most is imádja. Biztosan lesznek köztük összeröffenések, de ez így egészséges. Szülői hozzáállás és nevelés kérdése, nem korfüggő!! De nem tagadhatjuk meg a nagyobbiktól, hogy tudja milyen egy testvér, egy szövetséges, akire egész életében számíthat. És jelenleg közös érdekeik vannak, vagyis a szülői szeretetben lubickolás :)
Igaz csak most lesz 6 hetes a fiam hétfőn, de a férjem meglepett és bele egyezett, hogy legyen HARMADIK babànk. Csakhogy azonnal.akarja -én 33, ő 36 - Nem akarja későn és szeretné, ha most kisebb lenne a korkülönbség. Én viszont kételkedem. Szeretném Somát jó sokáig szopiztatni és nem tudom hogy ha újra teherbe esnék, akkor nem kellene e elválasztani. Pannám 22 hónapig szopizott. Meg nekem is kellene egy kis idő még, hogy "formába" rázodjak.
Szóval vannak kétségeim...
Nektek mi a tapasztalat? Valaki valami jót mesélne?
Várjak egy évet vagy fél év után már próbálkozzunk?
Köszi :)
Köszönöm szépen!!!
Te is babát vársz?
Nagyon szépen köszönöm!!!
Te is babát vársz? Van már babód?
Da jóóóó!!! :) Nagyon örülök!
Minden jót kívánok, főleg problémamamentes babavárást és könnyű szülést!
Sziasztok!!!!
Ezúton tudatom mindenkivel, hogy ma reggel nagyon erős pozitívat teszteltem. Igaz holnap kellene megjönnie, de nem bírtam már kivárni és határozott jeleit éreztem annak, hogy nem vagyok egyedül. Hasam szurkált és melleim feszültek már min. 1 hete, ami nem szokott lenni. Meg azt mondják megérzi az ember, ha kisbabája lesz!!!!
Most nagyon boldogok vagyunk!!!!!
Remélem minden rendben lesz!!!!
Csak ígértem, hogy szólok, ha lesz valami!!!!
Köszönöm mindenkinek a biztató szavakat még egyszer!!!
Kedves Nirvi és Czifike és mindenki aki segíteni tud!
Egy dolgot akartam még kérdezni tőletek. Van-e fogadott orvosotok? Az elsőnél volt-e? Ha esetleg valamelyikőtök debreceni, írja már meg hova érdemesebb inkább menni.
Aki Debreceni, légyszives segítsen már nekem, ki az az orvos a Kenézyben, aki nem pénzéhes!
Köszönöm előre is a válaszotokat!
A legfontosabbat az előbb kihagytam a hozzászólásomból: GRATULÁLOK NEKTEK a Pocaklakótokhoz!!!! S milyen jó, hogy a testvére máris így szereti!!!!
Remélem nálunk is hasonlóan alakulnak a dolgok!
Vigyázz nagyon magatokra!
Jó egészséget és minden jót nektek!!!!
Szia Nirvi!
Én indítottam ezt a fórumot, de anélkül,hogy beleolvastál volna, nagyon jó dolgokat írtál.
Vagyis csak a saját döntéseteket, ami személy szerint nekem ismét sokat segít!!! Amit köszönök neked!!!
Gratulálok a Pici kisfiatokhoz és a Pocaklakódhoz is!!!!
S ahogy írtad, ha arra várunk, hogy minden tökéletes legyen, anyagi és minden szempontból, akkor tényleg sokan nem vállalnának gyereket, egyet sem, nemhogy többet!!!! S mivel nekem is van testvérem, tudom milyen jó, hogy van, és kitolás lenne a pici lányommal, ha neki nem adnám meg, ami miatt mert épp féltem anno mi lesz velünk! Ha már oda kerülünk, hogy ne adj Isten, nem tudjuk a lakást fizetni, akkor mindegy hány gyerek van! S mivel mind a ketten, a párom és én is gyerek pártiak vagyunk, így már a döntés megvan, csak érkeznie kell!!!!
Jó egészséget és sok sikert nektek is mindenhez!!!!
Sziasztok!
Még nem olvastam el a többi hozzászólást, de amint lesz egy kis időm, elolvasom:)
Kisfiam augusztusban volt 2 éves én pedig most 26 hetes kismama vagyok:)
Alapból amikor a kisfiamat terveztük, féltünk kicsit, hogy hogy bírjuk majd anyagilag, meg úgy összességében milyen lesz. Pedig akkor még nem volt hitelünk sem és jól kerestünk mindketten.
Most amikor elterveztük, hogy legyen kistesó, sajna ugye én már csak GYED-et kaptam, ami közel sem olyan jó mint amilyen a fizetésem volt, sajna hitelünk is lett azóta:S:S Nem mondom, hogy nagyon szegények vagyunk, de nem is állunk nagyon jól anyagilag. Viszont mindig arra gondoltunk, hogyha arra várunk, hogy legyen saját ház, sok pénz, sok idő és sorolhatnám, akkor valószínű egy gyermekünk se lenne. Kicsit félünk, nem lesz egyszerű két gyerkőccel sem anyagilag, sem lelkileg:) De biztos vagyok benne, hogy valahogy majd megoldjuk. Mindig arra törekszünk, hogy jobb legyen a helyzetünk, igaz lassan haladunk, de nem adjuk fel:)
Ha nem is az anyagi részét nézzük, akkor is félek kicsit, mert két fiúval nem lesz egyszerű az életem:D Sőt ugye hárommal..ha a páromat is beleszámolom:D
Egyébként szeretnénk még majd 1 vagy 2 tesót a jövőben:) Hát meglátjuk, hogy alakul majd az életünk:)
Kedves Czifike!
Nagyon szépen köszönöm, hogy mindezt megírtad nekem!!!! Egyre több példa van előttem,hogy érdemes belevágni!!! Mivel mind a ketten, a párom és én is nagyon szeretnénk még egy babát, és túl nagy korkülönbséget sem akarunk a két pici között, így is több lesz mint 3 év már, ezért már nem aggódok annyit az anyaiak miatt, most is elvagyunk, ha ugyanennyi lesz még 2-3 évig, miért ne bírnánk ki. Így mivel a kislányunk annyira anyás, lehet nehezen szokja majd meg az ovit, ha nagyon nem marad akkor itthon leszek úgyis és el tudom hozni. Meglátjuk hogy alakulnak a dolgok, ha jönni akar a Pici, akkor jönni fog. Mindenképp beszámolok róla!
Még egyszer nagyon szépen köszönök mindent neked is!!!!!
Kedves Monka19! Soraid arra utalnak,hogy tele vagy kételyekkel. Nagyon sokkal :( Leírom a saját döntésemet/döntésünket a férjemmel.
Júliusban volt 2 éves a kislányom.Egy ideig nem akartam gyereket. Majd tavasszal arra az elhatározásra jutottam,hogy nem lehetek annyira önző,hogy megtagadom a lányomtól,hogy testvére legyen.(Nekem nagyon jó a kapcsolatom a 14 évvel idősebb bátyámtól)Mivel 35 elmúltam,ezért ha most nem leszek kismama,akkor később már biztos nem leszek. Közben kiderült,hogy pajzsmirigy alulműködésem van,amiért az orvos egy ideig nem is ajánlotta a gyermekvállalást.Aztán minden leletem jó lett.Belevágtunk.Férjem külföldön dolgozik,1 hetet volt itthon a nyáron.Összejött.Jelenleg 22 hetes kismama vagyok. Megnövelték a gyógyszeradagomat. BOLDOGOK VAGYUNK. A kislányom is várja már az öcsikét.(Puszilgatja a hasam és "megmutatja" a testvérének az új játékait)
Közben én is elkezdtem azaggodalmaskodást,hisz 2 éves 8 hónapos lesz a nagylányom,amikor a kicsi megszületik. Hogy fogom bírni a 2 gyereket és a 24 órás "szolgálatot"? Kerestem a megoldásokat. Most még kevés orvosi vizsgálatra kell menni,addig pár órára bevették a lányomat ideiglenes felügyeletre a bölcsibe. Megszerette a helyet,de férőhely hiányában nem vették fel. Komolyan kétségbeestem.De azt ajánlották,hogy próbáljam meg az ovit. Januárban 2 és féléves lesz, szobatiszta, tisztán beszél, szereti a gyerekeket. FELVETTÉK.
Így januártól-márciusig lesz időm még a magzatommal foglalkozni, utána a kisfiammal összeszokni,mire jön a nyári szünet az oviban.
Szerintem a korkülönbség nem fontos a testvéreknél, a kulcs a szülői nevelés,hozzáállás. :)
Ruházatról:a kislányomnak is úgy próbáltunk vásárolni,hogy legyenek a ruhatárában fiús dolgok is,ha esetleg lesz egy 2.,aki fiú, Őrá is ráadhassuk. Könnyen beszélek,mert sok ruhát kaptunk használtan. Otthon rá fogom adni a lányosat is. Ha meg hivatalosabb helyre kell menni,akkor legfeljebb veszek 1-1 darab kéket :)
Amúgy mint említettem férjem külföldön dolgozik, szüleim meghaltak, férjem szülei idősek és másvárosban élnek. Tehát nem nagyon lesz segítségem a gyermekellátásban.
Nekünk is van hitelünk,de Veled szemben előnyöm van,hisz van munkahelyem.
BOCSÁNATOT KÉREK, hogy ilyen hosszúra nyúlt a hozzászólásom,eddig csak olvasója voltam a Fórumnak,de most úgy éreztem,hogy hozzá kell szólnom a gondolataidhoz Monka.
Szívesen válaszolok,ha felmerül még benned valamilyen kérdés az írásommal kapcsolatban.
Bölcs döntést kívánok!!!
Szia! Köszi, hogy írtál. Végre valaki, aki nagyon hasonló cipőben jár mint én. :-)
Örülök annak amit írtál és igazad van!
Gratulálok a Piciséghez és a Nagylányotokhoz!
Beszámolok, ha összejött!
köszönöm! :)
Nektek is minden jót, főleg, ha a baba mellett döntötök!