Lehetne másképp is... (beszélgetés)
kűzdeni? Manipulálni? Na, nee!És nem vagyunk pillangók, amik virágról virágra szállunk, de nem ám! Aki így gondolkodik, majd szépen elhasználódik, aztán nézhet, mint Jenő a moziba!:D
...Ha tudom a másik érzéseit, érzelmeit, gondolatait manipulálni, akkor az már nem a SAJÁT érzése, érzelme, gondolata lesz, hanem az én akaratom. Tehát így a másik egyén egy irányított bábbá válna. Nem önmaga lenne. Vegyünk egy példát: Én gondolatilag, érzelmileg úgy stimulálnék egy nekem tetsző Hölgyet, hogy totál belém szeressen, akkor nem ő szeret belém valójában hanem én szeretek bele saját magamba ŐÁLTALA. Ezért nem igazán jó dolog ilyenekbe önös érdekekből belenyúlni. A spontán megismerés, szeretet a legjobb a legőszintébb a világon. De minden akkor IGAZI ha belülről fakad, nem kívülről irányítják. Én így gondolom.
Szerintem holnap se lesz jobb,sőt...:DDD
Az érzelmeink megértésével és tudatos használatával, valamint a másik fél érzelmeinek megértésével azt mondhatnánk ismerjünk magunkat a másikat és minden kerek. Viszont az érzelmi intelligencia sokszor felülírja a józan ész szabályait, határait, hajlamosak vagyunk néha idealisztikusnak tünű "álmokat, személyeket" kergetni, akkor is amikor még azt sem tudjuk, vajon összeillünk-e a másikkal...remeg a gyomor, egy nap hatszor megnézzük a másik profilját, adatlapját, elmegyünk a háza előtt és örülünk minden egyes kibontatlan levélnek ami tőle jött. Ez az öröm része a dolognak. Még ha nem is kiegyenlített a mérleg nyelve. Ha már küzdeni kell a másikért, a másik érzelmeit akarjuk magunk javára befolyásolni, akkor ott már nem szerelem van jelen, hanem birtoklási vágy, akarás, ami sokszor elnyom, megfolyt egy alakuló, vagy akár idáig működő kapcsolatot. MIndenki saját elbírálás után dönt, neki mit érdemes és mit nem érdemes már megtenni egy kapcsolatért egy érzésért ami már nem is igazi "érzés" csak ő ragaszkodik még két kézzel abba a megfoghatatlanba semmibe...
Akkor valami nem ment át, mert olyat javítottál ki, amit nem állítottam.
Igen,nem szóltam,csak írtam:)Bár ez részletkérdés ez után a cikk után.:(
Már bocs,de olyanért nem küzd az ember,ami nincs.Az nem szerelemért küzdés,hanem mazohizmus,feltéve ha nincs fizikai oka arra,h ezt tegye.
Másokat lehet manipulálni, csak hosszú távon nem biztos, hogy megéri.
"Milyen világ lenne az ha nem küzdenénk meg minden szerelmes erőnkkel a hőn áhított "Ő" kegyeiért? Ha könnyedén megkapnád a szeretetét, akkor elmaradna az az érdekesen kellemes érzés a gyomrodban, amikor örömet szerzel neki, vagy az az érzés, amikor az örömszerzésre készülsz, vagy az az érzés, amikor látod, hogy örömet szereztél."
A szeretet, szerelem vagy jön, vagy nem, a kis gesztusok aranyosak, kellenek, de nem ettől alakul ki az érzés, és főleg nem ez a küldelem. Mondjuk én senki kegyéért nem korotnék, az számomra szinten aluli lenne, és a pitiző kis pulik arra vannak, hogy jól kihasználják őket.
Az már küzdelem a szerelemért, mikor vki uralkodik magán és békére törekszik, pedig meg tudná fojtani a másikat egy kiskanál vízben.
Kénytelen vagy te megírni,mert mások a fáradtságot sem veszik.Erre?De várj türelmesen,mert miután lesznek páran,akik megìrják,h ez sz@r,akkor majd jönni fog egy psziho,aki be akarja bizonyítani,h alatta arany van,csak legyen gusztusunk félrelapátolni a tetejét:))
Én írjam meg először, hogy ez egy..őőőőő
Áhh, nem, szóval inkább hazudok: Fantasztikus volt!:-)
Elgondolkoztál már azon, hogy mennyivel egyszerűbb lenne, ha tudnád manipulálni a saját és mások érzéseit is?
Ugrás a teljes írásra:
Lehetne másképp is...További ajánlott fórumok: