Köszönöm szépen a jókívánságokat!:)Akiknek van babája sok sok boldogságot és egészséget kívánok,akiknek még nincs azoknak sok sikert:)A kulcssz a "még".....megtanultam nincsenek lehetetlenek!És hittel,bizalommal csodákat lehet művelni!Puszi nektek
Az én kis Angyal Lányom Bernadett is az.Képzeljétek miliméterre ment el a feje mellett a szülöszoba leszakadt mennyezetérQl leszakadt plafon egy darabja.Sehol az egész kórházban nem történt semmi. A drága Doki mondta:Isteni csoda,hogy nem történt katasztrófa. Na,én azóta hiszek Istenben és Csodáiban.
Annyira szép ez a történet. Én is babát szeretnék, és néha irigykedve figyelem a pocakos mamákat. Minden vágyam az, hogy anya legyek... szerencsére a párom is partner ebben. Két hónapja próbálkozunk, de mintha ezer év telt volna már el.
Tényleg tündéri a gyermeked. Csak gratulálni tudok én is.
Én is gratulálok! A fórumcím vonzott ide. A történetem röviden: nagyfiamat nem terveztük, de az abortusztól féltem.(Úgy éreztem, éretlen vagyok az anyaságra. Az idő - hála Istennek - nem engem igazolt.)Kisebbik fiam terv szerint érkezett. Mindkettőt altatásban, császárral hoztam a világra. Harmadik gyermekünket - császárban ugyan, de - ébren!(Tehát nem én voltam az utolsó, aki megtudott róla bármit is.)Örömömben sírtam a műtőben: a házassági évfordulónkon (!) 2 fiú után végre kislányunk született! A Dóra nevet kapta, aminek a jelentése: Isten ajándéka. Ő valóban az! :)
Szia Magusszi! Gratulálok a kislányotok születéséhez! Én is úgy gondolom, hogy minden gyermek születése egy csoda és ahogy nőnek, úgy adnak szeretetükkel még több apró csodát a szülőknek. Jó egészséget kis családotoknak!
Nagyon szép és megható a történeted!Én is nagyon vágyom már erre,de ezzel sajnos még várnom kell,és a Párom se érzi magát készen egy kisbabára.De gyerekkoromtól fogva imádok minden apróságot,és később gyerekekkel szeretnék foglakozni.És nagyon szeretném hogy az élet megajádékozzon egy csöpséggel.
Nektek pedig sok boldogságot kívánok és rengeteg örömet a picivel... :)
Már nem tagadás kislány koromban is arra vágytam, hogy anya legyek. Ápolónőként rengeteg csecsemőt láttam világra jönni, az érzés csak erősödött bennem, hogy én is anya lehessek. Sokszor, ha barátnőm kérdezte, merre menjünk sétálni, csak annyit mondtam: tudod te azt. És mosolyogva mondta, hogy akkor a cél a bababolt. Órákat tudtam itt eltölteni, s rácsodálkozni a hatalmas kerekedő pocakokra.