Képes lennél együtt élni egy színésszel? Bevállalnád, ha egymásba szeretnétek? (beszélgetés)

Ez volt nálam a nap poénja!:DDDDD

Köszike!:)

azzal az éneddel értek egyet, amelyiknek tetszik, hogy ööszinte. Miért kéne mindennek rózsaszínnek lennie? Ez olyan, mint mikor 13éves tinilánykák azon filóznak, okosabb-e a szeretlek szót csak akkor mondani, ha a másik is mondja. Igaz, egy lány ne szolgáltassa ki magát, de valahol mégis ez az egoizmus virágzik késööbb ki. Akkor és ott szerette, önmagáért. Nem ez a lényeg? Honnan tudja egy kvázi fiatal, házasságban tapasztalatlan férfi, hogy velük hogy lesz?ÖÖk csak azt tudják, amit a média nyomat, meg amit a nagyanyáink: egyszervoltholnemvoltszerelemböölszeretetlett. Höösködjön, mint egy ötéves az oviban, aki élete végéig Marcsikának ajánlja magát, de öt perc múlva Szilvike copfját, meg szoknyáját huzigálja?

Bocsi, nem kötözködés, de ez egy fórum és nem tudok aludni...így hát jártatom a szám.

Nem akarok kötözködni, de nem jó általánosítani, csak a zenészvilágot ismerem, de lehet, hogy egy bizonyos müüfaj képviselööinél és celeb-értéküü bohóckáknál belefér a léhaság, de hálA istennek van szerencsém öt nyelven beszélöö többdiplomás példányokat ismerni( ez csak egy szemléltetés, tudom, az IQ nem papírok függvénye),meg akinek kétnaponta koncertje van kontinensrööl kontinensre, egyszer ilyen hangszeren, egyszer olyan zenekarral, egyszer mégamolyannal, gondold el, még utazás, napi több óra próba és kutatás és minööségi munka......

Ès akik a kezeik közül kerültek ki, szintén nem azzal foglalatoskodnak, hogy idejüket, önmagukat, környezetüket testi-lelki-szellemi szinten az "ördögnek" szenteljék, tiszta emberek, akik persze, nem hibátlanok, de azzal a hatalmas tehetséggel és intelligenciával, amivel meg vannak áldva, szeretni akarnak és teremteni, nem érnek rá lelkekbe tiporni és olyan mélyre süllyedni. Ès mégcsak nem is szakbarbárság, persze, zenei területen látod, hogy teremtenek, ha kívülrööl nézed, de a fal mögött még számos más kincsre bukkanhatsz. Szerintem az összesített zenészek között ugyanannyi százalékban találunk olyanokat, akikben csalódunk, mint a nem zenész emberek között, apropó, ha már a csalódás szót említettem, akkor valahol az is az egónknak köszönhetöö.

A fórum kérdése: "bevállalnád, ha egymásba szeretnétek" mosolyogtató, egyszer úgyis vagy vége lesz, vagy nem, de ha a szeretet ööszintén megtörtént, akkor mi lehetne akadály? Ha nem vállalod be, nem tudod, mit veszítesz. Ha nem mész ki az utcára, lehet, nem fogsz megfagyni, de az is lehet, hogy nem érzed majd, milyen a tél után az elsöö tavaszi szellöö, milyen esöö után a szivárvány, ha nem akarsz tapasztalni mélységet, fájdalmat, szegényesebb lesz a... nem tudom megfogalmazni..."érzöökéd" és nem fogod úgy megélni azt, amiben tényleg lesz tartalom. Lehet, hogy egy ismeretlen világot fedezel fel, de még az ijesztööbb, hátborzongatóbb mozzanatai is csak adni fognak, a szeretetért nem kell cserébe semmit várni, mégis többszörösen meggazdagítja a lelked... Viszont gondolkodj el, miért innen merítesz bátorítást? Nehogy valami másik probléma is legyen mögötte, amit önmagadban nem vettél számba, vagy nem mersz vele szembenézni.

bocsánat, hogy egyszerre kétfelé válaszoltam.

Csak zenészként elööször találtam magam szembe azzal, hogy csak azért, mert ezt csináljuk, már féltékenység-gyárosok volnánk. A legjobb barátom pedig éppen nem klasszikus zenész, de bizony kevés az olyan srác, akire annyira nyugodt szívvel lehet rábízni az emberlányát. Ha a fórumindító egy ilyen színészt fog ki, hát mindkettöönek gratulálok, biztosan fantasztikus emberek lehetnek...

Persze nem túlmisztifikálni akartam ezt a "lénycsoportot", csak...muszáj voltam mesélni az érem másik oldaláról is.

Inkább a ló rúgjon meg...

Talán inkább Latinovics Zoltánt, Básti Lajost, Benkő Andrást, Gábor Miklóst...

Ők egyéniségek voltak.

Más, amiről Te beszélsz... a Te párod Művész, és gondolom ilyen életet is él.

Az átlag színész... hjajjj, hogy írjam... nem írok semmit, lánykakoromban voltam ilyen jellegű kapcsolatban, voltam premier bulikon, ha vidékre mentek, akkor is... más világ... nem kellene egy felelősségteljes, gyermeket nevelő életre.... soha...

hehe... kér valaki egy kicsike Damu Rolandot? ;DD

Ő nem tartja meg helyettem az óráimat, én pedig mondjuk nem játszom le az Esz-dúr trombitaversenyt Haydntől...

Ki hány talentumot kapott.

A magánélet attól magánélet, hogy akkor se szinház, se szinpad, se gyakorlás, semmi.

Aki elmegy vásárolni, főz, mosogat és megnéz egy meccset... Aztán jön az a bizonyos időpont, amikor átváltozik... akkor vissza kell húzódni, mert ő most dolgozik, koncentrál, átalakul... szóval teszi a dolgát.

Szerintem pedig szimpatikus megnyílvánulás. Tényleg senki nem tudhatja X év múlva mi lesz.

Egy házasságra sincs garancia. Tökmindegy színész -e a férj vagy nem.

Szerintem meg kérdezni furcsa ilyet, hogy "örökké szeretni fogsz-e?" Főleg, hogy nem egy 16 éves lány tette fel a kérdést, hanem egy már elvált nő. Aki már egyszer ígéretet tett erre egy másik embernek és nem tartotta be.

Örökké szeretni valakit pedig sajnos nagyon ritka dolog és csak keveseknek adatik meg.

Visszatérve az eredeti témához. Az egyik közeli rokonom színész, így az ő jóvoltából betekinthettem a kulisszák mögé, megismerhettem a színházi életet, s ebből kifolyólag biztosan tudom, hogy valószínűleg a lila köd felszállása után nem tudnék együtt élni egy színésszel, ha pedig az a fajta, aki után a lesifotósok is futkosnak azt egy pillanatig sem bírnám.

A színész is ember, csak többen ismerik mint egy gyári munkást és nyilván ebben rejlik a vele való együttélés nehézsége. Másik buktató a munkabeosztás, ő nem reggel 7-től, délután 4-ig nyomja az ipart.

Színésznek, vagy más, sokak által ismert ember párjának lenni nem egyszerű lenni. Olyan típusú ember felel meg leginkább a kihívásnak, aki "másokért" létezik, akkor érzi jól magát, ha társának (főnökének) segítségére lehet, inkább a második vonalban érzi otthon magát és nem központi szerepre vágyik, nem tekinti tulajdonának a párját és ha időnként némi kilengés tapasztalható a hitves részéről, azt helyén tudja kezelni és nem csinál drámát belőle. És mielőtt bárki is állítaná, hogy ilyen nincs, tapasztalatból tudom, hogy van:)

Sziasztok!

Mivel még nem ismertem színészt, nem is volt esély, arra, hogy együtt éljek vele, nem tudom, hogy működne. Az biztos, hogy olyan nőnek, férfinak nem való aki eszeveszettül féltékeny... Erről a témáról jutott eszembe, hogy én azt nem értem, nem tetszik, hogy a hírességeket próbálják, mintának állítani...Mármint, ahogy írtátok is, hogy a tökéletes sztárházasság, vagy, hogy milyen gyönyörű, csinos xy színésznő, és közben meg csont és bőr...és a fiatal lányok rájuk akarnak hasonlítani... pedig ők is emberek, nem feltétlen, jobbak, szebbek... szóval szerintem nem kellene isteníteni őket, csak tisztelni, mint embertársat, és elismerni a munkájukat...

Mivel fiatalabbak vagytok, nem az én korosztályom, nem emlékezhettek egy legendás házaspárra.

Kautzky József (84) és Kállay Ilona (+ 2005) házasságára, akik minden műsorban elmondták, hogy: esténként, az ágyban felbontottak egy üveg pezsgőt, és koccintottak.

A színész - a házasság, sikerül vagy sem, semmi köze egymáshoz. Ugyan úgy lehet sikeres a házasság egy színésszel, mint ahogy lehet sikertelen egy "civillel".

Annyira szeretem Őket és olyan rossz volt megtudni,hogy csak kifelé szép ott is minden.Én ha látom magam előtt a jó példákat,erőt ad.

Mindenesetre színész mellé szerintem igen önálló feleség illik,aki valóban nem féltékeny típus,bírja az egyedül töltött éjszakákat,stb.

Vagy ami nekem szimpi,az a Rékasi-Détár házasság mégpedig azért,mert így kitartanak egymás mellett.Rékasi tesóm osztálytársa volt Jászberényben,Szakközépben és minden osztálytalálkozón kész vannak Tőle,milyen normális,egyszerű pali maradt.

... ha mindenki nap mint nap azon lenne... gondold el, szép lenne... él egymás mellett két ember, és úgy élik a napjaikat, arra törekedve, hogy szeressék, boldoggá tegyék a másikat... :)

Tehát igen, szimpatikus hozzáállás. :)

(egy olyan gyönyörű, tiszta nőt mint Szinetár Dóra, meg különben is bolond lenne nem szeretni. :))

Tökéletes házasságot nem,de boldog házasságot többet is.Hétköznapi emberek közt.Igazán nagy színészt nem ismerek,amit az újságok írnak meg nem hiszem el.(mondjuk Nők Lapját olvasok-az hiteles).

Egyszer Szinetár Dóra nyilatkozta,hogy esküvő előtt megkérdezte Bereczkit,hogy örökké szeretni fogja-e.A válasz:nem tudom megígérni,de azon leszek,hogy így legyen.

Szerintetek ez szimpatikus megnyilvánulás?Tetszik,hogy őszinte,mégis fura...lehet csak nekem.