Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Járt már valaki kineziológusnál? Mik a tapasztalatok érdemes elmenni? Használ? fórum

Járt már valaki kineziológusnál? Mik a tapasztalatok érdemes elmenni? Használ? (tudásbázis)


1 2
42. Icus
2009. júl. 19. 17:44
Krucifix, voltál kineziológusnál?
41. Icus (válaszként erre: 4. - Alma20)
2009. júl. 19. 17:15
SZia Alma! Honnan tudom, hogy csak a pénzemre hajt-e? Előre nem lehet tudni:( Az árakban pedig elég nagy eltérések vannak. hallottam a közelemben olyat is aki 20.000 Ft-ot kér egy "akcióért". Én soknak tartom, főleg, ha nem is sikerül egy "jót" választanom:(
2009. jún. 5. 23:08
Hahó!Kicsit kisiklott a fórum!De lehetnének az előbb leírtak egy új fórum témája!Csinálja meg gyorsan valaki!
39. c4f059c04b (válaszként erre: 32. - Pirosalma)
2009. jún. 5. 19:10
Persze hogy a 2. legnagyobb, a hosszú kiegészítő magyarázatok miatt.
38. c4f059c04b (válaszként erre: 33. - 2f4fe453b8)
2009. jún. 5. 19:00
A nagy számok működnek, csak nem mindíg a mögötte lévő tartalomról szól, vagy nem életszerű.
37. 2f4fe453b8 (válaszként erre: 35. - Pirosalma)
2009. jún. 5. 16:29

Ha csak 90 szám játszik gyakoribb a találat. Ha kiértékelésnél 100 számot veszünk figyelembe, az a telepátiát fogja igazolni.

Van más is. A látó egy idő után kiismerheti a szokásaidat. Pl. hogy hogyan váltogatod az 50 alatti és feletti számokat. Nem biztos hogy tudatosul benne, de intuició szintjén megjelenhet. Lényeg hogy ha számot választasz, valami alapján önkéntelenül is valamilyen kogika szerint teszed, ami kiismerhető.

Helyesen úgy kéne hogy húzol kalapból egy számot, erősen rákoncentrálsz, a médium meg megpróbálja kitalálni.

36. Pirosalma (válaszként erre: 28. - Pirosalma)
2009. jún. 5. 14:37
Bocsánat, a 0 találatnak nem pontosan 99 % az esélye, de gyakorlatilag 99 %-nak vehető.
35. Pirosalma (válaszként erre: 34. - 2f4fe453b8)
2009. jún. 5. 14:16

Igen, mint írtam, a teljes véletlenszerűség nem biztos, hogy megvan.

Ha viszont a "látó" sem választ a halmaz széléről (pont annyira nem választ, mint a gondoló), akkor javul a helyzet, csak a valószínűségek változnak (gyakorlatilag pl. nem 100, hanem csak 90 szám játszik).

Ezek alapján eltérés mind a két irányban (gyakoribb, ill. ritkább találat) bekövetkezhet.


Ha viszont a látó nem véletlenszerűen választ, hanem lát, akkor meg a probléma az, hogy nem tudjuk, "melyik véletlenhez" viszonyítsunk.

34. 2f4fe453b8 (válaszként erre: 28. - Pirosalma)
2009. jún. 5. 14:04
Az a gond ezzel a számválasztós teszttel, hogy nincs a szubjektivitás kiküszöbölve. Pl. az ember ritkán választ a halmaz széléről. Nagyszámú kísérlet esetén ez miatt kijöhet olyan eredmény, hogy a várhatónál gyakoribb a találat.
33. 2f4fe453b8 (válaszként erre: 29. - C4f059c04b)
2009. jún. 5. 13:13
Pedig a statisztika, a nagy számok törvénye tényleg "működik" :)
32. Pirosalma (válaszként erre: 29. - C4f059c04b)
2009. jún. 5. 13:11
Hiszel vagy sem, a statisztika a második legnagyobb találmány. (Az első a szőlőzsír;-)
31. Pirosalma (válaszként erre: 29. - C4f059c04b)
2009. jún. 5. 13:11

Na...:-) A statisztika a valóság idealizált, többé-kevésbé (helyzettől-esettől függően) működőképes modellje (ill. modellek összessége).


Persze, valójában valami vagy bekövetkezik, vagy sem. De mi nem vagyunk Isten, nem látunk a jövőbe, ezért mi nem tudunk így gondolkodni.

30. Pirosalma (válaszként erre: 27. - 2f4fe453b8)
2009. jún. 5. 13:09
Igen, elég kevéske az a 7 kísérlet...
29. c4f059c04b (válaszként erre: 26. - Pirosalma)
2009. jún. 5. 13:09
Ezt most nem vitatkozásból írom, de nem hiszek a statisztikában. Önmagában is minden eset 100%.
28. Pirosalma (válaszként erre: 25. - C4f059c04b)
2009. jún. 5. 13:08

Statisztikai módszerekkel kiszámolható.


Pl. gondolok egész 100 számra 1 és 100 között ({1, 2,..., 100}) véletlenszerűen (persze ez teljesen véletlenszerű nem lesz, de mivel a teszt pont ennek a számnak a kitalálására irányul, ez nem is nagy baj).(A sorrend számít, különben más a helyzet.)


Ha tehát mind te (vagyis csak találgatsz, nincs mögötte extraszensz érzékelés), mind én teljesen véletlenszerűen mondjuk a számot, akkor az esély, hogy egyet eltalálsz: 1 a 100-hoz (mivel 100-ból választok 1 számot). Az, hogy 2-t találsz el, az már egy a 10 000-hez, és mindig 100-zal szorzódik az érték. Annak az esélye tehát, hogy 100 számból x darabot (ahol x nagyobb, mint 0) eltalálsz: 100ˇ-x ("száz a mínusz x-ediken").

Annak az esélye, hogy 0-t találsz el, tehát, 99 %. A várható érték 0 körül lesz (gyakorlatilag 0).


IGSz, helyesen írom? Nem értek a matekhoz...

27. 2f4fe453b8 (válaszként erre: 22. - C4f059c04b)
2009. jún. 5. 13:08
A gyógyító lány esetén 7-ből 3,5 találat a várható érték, ha kétesélyes a feltett kérdés. Persze 3,5 nem lehet, csak 3 vagy 4. Ez nagyon kicsi mintaszám, úgyhogy jó eséllyel bármilyen eredmény kijöhet.
26. Pirosalma (válaszként erre: 22. - C4f059c04b)
2009. jún. 5. 12:59

A várható érték nem azt jelenti, hogy ez lesz.

Pl. a hatoldalú kockával való dobás várható értéke 3,5, azaz végtelen számú dobás esetén ha a kocka és a dobások is tökéletesek, akkor a dobások átlaga 3,5 lesz.

De lehet, hogy te dobsz 10-szer, és mind a 10 6-os. Ezért csinálnak több kísérletet. Minél több a kísérlet, annál jobban közelíti a kapott eredmény a valóságot. Tehát lehetséges, hogy egy kísérlet egyértelműen negatív eredményt ad, valójában pedig pozitív. De a legtöbb teszt ehhez van igazítva, kicsi a valószínűsége a tévedésnek.


Pl. egy "látó" vagy akármi meg tudja mondani 100-ból 90-szer, hogy milyen számra gondoltam. De könnyen lehet, hogy rossz napja van stb., és egyet sem talál el (bár itt kérdés, hogy az a maradék, nem eltalált tíz a képesség abszolút korlátja, vagy csak rossz napnak/kedvnek/fáradtságnak köszönnető; ennek eldöntése nem egyszerű).

25. c4f059c04b (válaszként erre: 23. - 2f4fe453b8)
2009. jún. 5. 12:56
A másik kis bibi meg a véletlen vagy várható érték találat fogalmának meghatározása. Honnan tudja bárki is, mi az a véletlen arány.
24. Pirosalma (válaszként erre: 21. - 2f4fe453b8)
2009. jún. 5. 12:54

A szervezet tényleg különbséget tesz a fruktóz és a glukóz között, már amennyiben a különbségtétel az eltérő biokémiai viselkedést (eltérő transzport a bélből és lebontás) jelenti.

Amúgy, azonos koncentráció mellett a fruktóz kb. 40-50 %-kal édesebb a glukóznál, ez akár érezhető is lehet. Tudtommal a receptor azonos a különböző cukrokra, bár a különböző édes ízt előidéző anyagok édességének minősége (szemléletes az "édességszín", azaz az alap édességet kísérő felharmonikusok) különböző. Akár lehet különbség a két cukor között e téren is, nem tudom, ennek lehet-e szerepe. Mindenesetre furcsa lenne, hogy az erőkifejtést e befolyásolná. Amúgy a fruktóz szerintem csak azért van kiemelve, mert gyakorlatilag nem hat a vércukorszintre, így jónak gondolják. A fruktóz esete azonban nem ilyen egyszerű, a lebontás teljesen más, de ebbe nem mennék bele.


Még jó, hogy nem tudta megtartani a kísérleti alany...Azok az izmok (széles hátizom, nagy mellizom, kicsit a tricepsz, plusz 3 lapockán eredő izom, amiknek a magyar nevét nem nagyon ismerik, latinul meg nem írom, mert megkapom megint, hogy okoskodom:-), amik ebben a mozgásban részt vesznek, a felkarcsont felső részén tapadnak, az erőkarban a különbség átagosan 5-10-szeres lehet a külső forgató erőhöz (csontkovács) viszonyítva.


A csontkovács a legjobban tudja kihasználni a helyzetet, mivel a húzási iránya mindig merőleges lehet a kar pillanatnyi állásával, szemben a fekvő ember említett izmaival, ahol az erőkarok az izmokra folyamatosan változnak, és sokkal előnytelenebb helyzetben vannak).


"Látja, ezért nem fogunk mi kettősvak tesztet csinálni többé. Soha nem működik!" - ááááá! Szarrá járatja a csontkovács-társadalmat...

23. 2f4fe453b8 (válaszként erre: 22. - C4f059c04b)
2009. jún. 5. 12:45
Jogos felvetés. Statisztikailag van egy várható érték. Annak megállapítása, hogy mi számít ettől szignifikáns eltérésnek, megállapodás kérdése. Bonyolult esetben, hogy helyes-e a hipotézis, un. T-próbával (statisztikai módszer) ellenőrizhető. Ha negatív az eltérés akkor nincs gond. Ha csak kis mértékben is pozitív, akkor mindenképpen érdemes további kísérleteket végezni nagyobb számú résztvevővel.
22. c4f059c04b (válaszként erre: 21. - 2f4fe453b8)
2009. jún. 5. 12:36

Érdekesek ezek a kísérletek, elhiszem hogy nem találtak nagy összefüggéseket. De általában olyanok az eredmények, amelyek nyitva hagynak kérdéseket, mert egyik feltevés sem jut elsöprő többségre.

Itt mi lett az eredmény szám szerint?


Egyszer egy gyógyító lányt teszteltek tudósok,ott is nyitva maradt a kérdés. 7-ből 4 esetet talált el helyesen, a kutatók által várt 5 helyett.

2009. jún. 5. 10:06

Egy tanulságos történet:


"Néhány évvel ez előtt részt vettem egy alkalmazott kineziológia-teszten Dr. Wallace Sampson rendelőjében a kaliforniai Mountain View-ban. Az eljárást csontkovácsok egy csoportja demonstrálta. Megegyezés szerint a csontkovácsok tetszésük szerint adhatták elő elméletüket, utána viszont a megfigyelő orvosok kettősvak tesztjein kellett igazolniuk azt.


A csontkovácsok fő érve egy bemutató volt, amely véleményük szerint azt igazolta, hogy az emberi test különbséget tesz a glükőz ("rossz" cukor) és a fruktóz ("jó" cukor) között. A megkülönböztető érzékenység közhelynek számított az "alternatív gyógyítók" között, bár a tudományos bizonyíték hiányzott. A csontkovácsok hanyatt fektettek néhány önkéntest, akik függőlegesen felemelték az egyik karjukat. Minden önkéntes nyelvére ekkor (vízben oldott) glükóz került. A csontkovács megkísérelte vízszintes helyzetbe nyomni az önkéntes karját, miközben az igyekezett ezt megakadályozni, majdnem minden esetben sikertelenül. A csontkovács szerint ennek az a magyarázata, hogy a szervezet felismerte, és "rossznak" minősítette a glükózt. Miután az önkéntesek száját kiöblítették, és fruktózt cseppentettek bele, az ellenállás minden esetben sikeres volt. A szervezet "jónak" minősítette a fruktózt.


Ebéd után egy ápolónő rengeteg teszttubust hozott nekünk, amelyeken csak egy titkos szám állt, így mi nem tudtuk megállapítani, hogy melyik tartalmaz közülük fruktózt, és melyikben van glükóz, majd az ápolónő is távozott, hogy a teszt során ne legyen a helyiségben senki, aki tudatosan befolyásolhatná az eredményt. A fent említett teszt megismétlődött - ez esetben azonban kettősvak teszt formájában. Sem az önkéntesek, sem a csontkovácsok, sem a megfigyelők nem tudhatták, hogy az önkéntes nyelvén lévő oldat glükózt vagy fruktózt tartalmaz. Mint ahogy az reggel is történt, az önkéntesek hol sikeresen ellenálltak, hol pedig alulmaradtak. Mi minden esetben feljegyeztük az oldat sorszámát. A teszt után az ápolónő visszajött, és magával hozta a feloldó kulcsot. Mikor megállapítottuk, hogy mely esetekben kapott az önkéntes glükózt, és mikor fruktózt, kiderült, hogy nincs semmilyen kapcsolat az ellenállási képesség és a között, hogy "jó" vagy "rossz" cukrot kapott-e az adott esetben az illető.


Mikor közöltük az eredményt, a főcsontkovács felém forult és így szólt: "Látja, ezért nem fogunk mi kettősvak tesztet csinálni többé. Soha nem működik!" Először azt hittem, csak viccel, de kiderült, hogy teljesen komolyan gondolta. Mivel "tudta", hogy az alkalmazott kineziológia működik, de a legjobb tudományos módszer ezt cáfolni látszott, a tudományos módszer nyilván hibádzik - legalábbis az ő elméjében."

20. whitehill (válaszként erre: 15. - 2f4fe453b8)
2009. máj. 22. 09:15
Nem mindegy? Lényeg, hogy segítsen :)
2009. máj. 20. 08:48
Én konkrét problémával mentem kineziológushoz,szerencsére az egyik ismerősömről kiderült,hogy az,nekem légúti allergiám volt,és plusszba a szemem is begyulladt-e miatt.Nekem egész évben allergiám volt.Annyira elharapódzott a gyógyszerek szedése ellenére,hogy reggelre folyton kiszáradt a nyelvem,berepedezett,az orrnyálkahártyám pedig iszonyú állapotban volt.Kb egy évig nem éreztem ízeket,illatokat.Azt mondják,hogy az allergia belülről fakad,lelki dolgok miatt.Ekkor kerestem fel ezt az ismerőst,mert iszonyatosan el voltam keseredve.Az első kezelés után a köv.nap kicsit erősebb volt,majd fokozatossan enyhült,végül elmúlt.Egy pár év múlva ismét kellett mennem,mert enyhén megint el kezdtem érezni.Gyorsan elmentem megint.Az alatt a pár év alatt gyógyszert se kellett szednem ,és azóta se,pedig aszthmám is van,volt.Arra se szedek semmit.Szerintem megéri mind a pénz,mind az idő áldozatot.
18. 7934d1ac97 (válaszként erre: 17. - Szilvóca)
2009. máj. 19. 21:36
A helyi baba-mama kluba jött el a védőnőnk hívására egy kineziológus és nagyon felkeltette az érdeklődésemet, szó szerint ezt mondta el amit te leírtál. És köszi, hogy bemásoltad, mert jó volt újra átolvasni azt amit ott első hallásra hallottam. Igazából a topikot azért indítottam, mert foglalkoztat hogy felkeresem privátként is, és szerettem volna tapasztalatokat olvasni, informálódni, hogy tényleg olyan jó-e, olyan hatásos-e mint amilyennek hangzik. Hogy nem feleseleges idő és pénz kidobás, hanem tényleg javul vagy meggyógyul az ember az emberi kapcsolatai?
17. Szilvóca (válaszként erre: 10. - 2f4fe453b8)
2009. máj. 19. 19:53
Nem tudom mit kötözködsz,az volt a kérdés ugye,hogy jó,vagy nem.Én leírtam a véleményemet,hogy jó!utána a te kedvedért bemásoltam amit a neten találtam kineziológia cím alatt magyarul és nem egy angol nyelven íródott oldal címét másoltam be.Ezt egy kineziológus írta így le.Lehet kuruzslásnak tartod,én nem,mert segített és nagyon sok orvos is alkalmazza,akkor tényleg kuruzslás?Próbáltad valaha?
16. Klimpírozi (válaszként erre: 10. - 2f4fe453b8)
2009. máj. 19. 18:38

ez az általad lenézett, megkérdőjelezett kuruzslás kategória a magamfajta - évekig tagadásban lévő, és vastagon tiltakozó - szkeptikuson rengeteget lökött.. hiszed, nem hiszed, én tudom, mert megtapasztaltam, csak az első lépések nehézkesek, a kineziológia módszereit ismergetve olykor mókásak, de számtalan, orvos által kezelhetetlen esetben egy-két kezelés után hatásosak, feltéve, ha nem kókler kezében keresed a gyógyulást... ahogy van kókler orvos, adódik kókler kineziológus, akár tudomány, akár megkérdőjelezett áltudomány számodra az egész hóbelevanc..s ami fontos, működik, és hat...

:)

15. 2f4fe453b8 (válaszként erre: 14. - Whitehill)
2009. máj. 19. 17:21
Azért fontos kiemelni, mert a kettőnek vajmi kevés köze van egymáshoz. Az egyik elméleti tudomány, a másik meg egy alkalmazott áltudomány. Semmi köze az elsőhöz.
14. whitehill (válaszként erre: 13. - 2f4fe453b8)
2009. máj. 19. 17:13
És?
13. 2f4fe453b8 (válaszként erre: 12. - Szilvóca)
2009. máj. 19. 16:43
Amiről írsz, az az ALKALMAZOTT kineziológia.
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook