Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Járt már a fejetekben állandó öngyilkossági gondolat? Ki tudtatok mászni belőle? fórum

Járt már a fejetekben állandó öngyilkossági gondolat? Ki tudtatok mászni belőle? (beszélgetés)

#öngyilkosság #depresszió

1 2 ❯
okt. 26. 07:26
Nem volt még ilyenem
okt. 26. 06:09
Mizujság itten...
aug. 21. 14:25
Sziasztok. Ki hogy van azóta, nekem egyre rosszabb, elment a testvérem is🖤😭😭 itt hagyta a 3 gyermekét már nagyon nem megy 😭
45. Ágio8405 (válaszként erre: 44. - 4b5608cfaf)
júl. 16. 23:26
Középkorúként sem. A fiatal felnőttnek is szüksége van az anyjára. Kérj segítséget.
júl. 16. 19:42
Folyamatosan és jelen időben. Nem, egyelőre nem tudok kimászni belőle. Viszont én már középkorú vagyok, a gyerekeim fiatal felnőttek. 30 évesen egy 10 éves gyerekkel nagyon nem lenne jó ötlet meghalni.
43. Ruslan (válaszként erre: 10. - Fruzsi0929)
júl. 16. 17:49
Megoldaná a problémákat az öngyilkosság? Nem hinném. Gyengeség ez ugye tudod? Ha el is veszíted a gyerekedet, akkor sem kell megtenned. El kell engedni azt, amin nem lehet változtatni. Nem támad fel akkor sem, ha megölöd magad. Keresni kell olyan tényezőket, amelyek jobbra fordítják az életed. Nekem sikerült. Nem jutott soha eszembe öngyilkosság. Még a rákos és a vak is reménykedhet a gyógyulásban.
júl. 16. 17:21
Még nem voltam soha annyira elkesedve!!!
júl. 14. 16:49
Fruzsi, szia!
júl. 14. 16:48
"
febr. 13. 00:16
soha meg nem fordult ilyesmi a fejemben!
38. 44e8be73df (válaszként erre: 17. - Fruzsi0929)
febr. 12. 22:55
Segítene a depressziódon, ha anyagilag jobb lenne a helyzeted, mennyi a tartozásod? Pár ezer forinttal szívesen segítenék, tudom hogy az nem sok, de sok kicsi sokra megy, hátha még valaki csatlakozna is mellém.
37. Charlize (válaszként erre: 26. - Fruzsi0929)
febr. 12. 19:17
Középiskolás koromban nagyon magam alatt voltam, és az azt követő években is. Azon agyaltam, hogy hogyan lehetne pisztolyom, hivatalosan, fegyverviselési engedéllyel. Nem lett, elteltek az évek. Azóta tényleg egy nagy 💩lett az életem, de már nem érdekel, egyáltalán nincsenek ilyen gondolataim. Most hogy van egy kisfiam, szintén egyedül nevelem, boldog is vagyok. Az ő életén agyalok, hogy ő ügyesebb legyen a világban, ne ennyire béna.
febr. 12. 18:58
nem
35. tumbo2 (válaszként erre: 32. - Amaunet)
febr. 12. 18:50
én is voltam nagyon szegény.volt amikor a gyerek gyógyszerére is az anyámtól kellett pénzt kérnem.de aztán csak rendbe jött minden.
34. tumbo2 (válaszként erre: 31. - Egy lány 789900)
febr. 12. 18:48
köszönöm.
33. Egy lány 789900 (válaszként erre: 26. - Fruzsi0929)
febr. 12. 17:40
Egyedül neveled? Kitartás!
32. Amaunet (válaszként erre: 26. - Fruzsi0929)
febr. 12. 17:39

Anyagiak miatt sosem esnék kétségbe. Nekem is voltak gondjaim, de mentem fizetési halasztást, részletfizetést kérni és bevállaltam minden munkát, másodállást, ami 16 órába belefért.

Szerintem csak idő és kitartás kérdése, megoldod te is. Járj utána kicsit a lehetőségeidnek!

Próbáld meg átütemezni ezeket a terheket, hogy ne egyszerre nyomja minden a válladat!

Fel a fejjel!

31. Egy lány 789900 (válaszként erre: 24. - Tumbo2)
febr. 12. 17:39
Őszintén sajnálom. Részvétem.
30. Egy lány 789900 (válaszként erre: 27. - Krisztikrisz)
febr. 12. 17:38
Köszönöm szépen
febr. 12. 17:23
Tinédzser koromban igen, gyakran. Mindent nagyon élesen érzékeltem, kritikát, negatívumot az irányomban stb. De most, felnőttként érzelmileg stabilabb vagyok, és most nincsenek ilyen gondolatok
28. tumbo2 (válaszként erre: 26. - Fruzsi0929)
febr. 12. 17:01
nálam az anyagiakkal semmi baj.mióta az eszem tudom depressziós vagyok.
27. krisztikrisz (válaszként erre: 23. - Egy lány 789900)
febr. 12. 16:55
Minél jobban rálátsz magadra, annál jobban erősödik az önbizalmad.
febr. 12. 16:51
Nálam nem a gyávaság, ha nem lenne a fiam megtettem volna már régen, önbizalmam lehetne fejleszteni az biztos, de az anyagiakra nincs megoldásom..miért éri meg szenvedni?!
25. tumbo2 (válaszként erre: 16. - Fruzsi0929)
febr. 12. 16:48
én szintén,de a gyógyerekben nem bízok.egy rokonom kétszer próbálta,hát kimosták a gyomrát.
24. tumbo2 (válaszként erre: 20. - Egy lány 789900)
febr. 12. 16:46
én gyáva vagyok hozzá.az öcsém nem volt.
23. Egy lány 789900 (válaszként erre: 22. - Krisztikrisz)
febr. 12. 16:34
Köszönöm, sajnos nincs elég önbizalmam de fejleszteni akarom magam ez ügyben.
22. krisztikrisz (válaszként erre: 20. - Egy lány 789900)
febr. 12. 16:20
Na igen, elsősorban neked kell szembenézni magaddal és értékelni aki vagy.
21. krisztikrisz (válaszként erre: 19. - Fruzsi0929)
febr. 12. 16:18

"A depressziomról nem vesznek tudomást, azt mondják lusta,tróger haszontalan vagyok."


Ezt hívják a pszichológiában bagatellizálásnak. ☹️

Amikor nem veszik komolyan a problémádat, még ítélkeznek is feletted.

Ez viszont az ő empátiakészségük hiánya.

febr. 12. 16:18

Sokszor volt ilyen

Egyébként nem vagyok nagy szent fazék. Viszont egyedül az hozott ki belőle hogy nem akarok magamnak semmilyen fizikai fájdalmat okozni. Én mindig úgy vettem, hogy ha már mások (akár igazságtalanul) is bántanak akkor legalább én ne tegyek így. Sose volt senki egy bizalmasom se akinek eltudtam volna panaszolni ami igazán bánt. Hogy megtudjam biztos forrásból hogy jól gondolom e amit vagy pont nem. Én mindenkinek akivel találkoztam csak a rossz voltam. Így egy idő után saját magam is ebbe a tudatban éltem/élek. Viszont ebből már kijutottam, hidd el neked is fog.

19. Fruzsi0929 (válaszként erre: 18. - Krisztikrisz)
febr. 12. 16:14
Abban a pillanatban repülnénk innen, mert hogy náluk lakunk. De ők sincsenek abban a helyzetben, hogy segíteni tudjanak. A depressziomról nem vesznek tudomást, azt mondják lusta,tróger haszontalan vagyok.
1 2 ❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook