Honey története - méhgyulladás kutyáknál (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Honey története - méhgyulladás kutyáknál
Most olvasom az írásod , velem is ugyan ez történt meg tegnapelőtt csak az én kutyusom kicsit idősebb volt 8 éves nagyon rossz hogy meg hallt ,én még rosszabb helyzetbe vagyok mert nekem szobában volt 3-4 nap alatt zajlott le az egész .
Együtt kelltünk együtt feküdtünk és rossz hogy ez már nincs többé .Nyugodj békében kis Sílácskám !
Sziasztok!
Nekem,Jacky kutyusom lett nagyon beteg. Napok óta ,nagyon rosszul volt.Elvittük az orvoshoz,kiderült,hogy a szívével van baj.Azt mondta a doktor,hogy 6-os skálán 3-4-es,szóval nagyon rossz.Most kapott vérnyomáscsökkentőt,vízhajtót.Gyógyszerrel fenntartható lesz az állapota,remélem,hogy még sokáig velünk marad,de nagyon aggódom érte.
A kutyusom egy 10 éves Havanese.
Én is úgy vigyázok Zeuszomra ahogy csak tudok - dehát sajnos nem mi írjuk a sorsukat.
Milyen kutyusod van?
Kedves Andi31
Sirva olvastam a történetedet, mert szóról-szóra ez történt velünk is. Az én kutyám akita kislány volt 5 éves és egyik napról a másikra halt meg ugyanebben a betegségben. Semmit nem vettünk észre, csak szintén egy szerdei nap nem tudott felkelni, elvittük orvoshoz aki nem tudta mi baja, csomó inekció kicsit segitett, de másnap ismét rosszul volt, elvittük egy másik orvoshoz az megállapitotta a méhgyulladást, ami már vérmérgezéssel párosult. 5 százalékot adott az életéért és megmütötte. Soha nem fogom elfelejteni amikor a fiam kiemelte a kocsiból,bucsuzott tőllem, a mütét után hazahoztuk, de már a kocsiban meghalt. Nagyon-nagyon szerettem és most kint nyugszik a telkünkön.
Hát a gyomorcsavarodás, vagy bélcsavarodás is "kutya" dolog... őrület hogy milyen gyorsan kiveszi az életet belőlük - itt megint csak nem lehet szinte semmit tenni... nemrég volt itt a fórumon valaki, aki este írta hogy a kutyája beteg, talán gyomorcsavarodás, viszont kis falu lévén nem volt állatorvos, ügyelet, stb. Pár óra múlva már csak azt írta hogy elment a kutyus :-(
Sajnálom :( Remélem ő sem szenvedett sokat - ennél többet az ember ilyenkor nem kívánhat.
Szia Tündi,
Örülök hogy Te okosabb voltál mint mi itt egy páran, akik próbáltak segíteni, holott mi nem vagyunk orvosok. Bárcsak ... de utólag már kár sírni. Örülök hogy jól vannak a blökik, tünemények lehetnek :)
Hasonlitsuk csak ssze az álatokat, a kutyákat az emberekkel
A kutyák szinte sose "nyavalyoknak" mint az ember. Sok kell ahhoz hogy netán nyüszítsenek
Nem tudom milyen egy tumor végstádiuma, de beadatnék egy végső injekciót adott esetben
Álszentség a halálos beteg embereknél is ennek tiltása, az eutanázia
Ugyankkor, állatoknál miért is engedélyezett?
Közeli szomszéd csajnak volt egy rotweilere, mint a gyerekét úgy nevelte
Rákos lett, talán vese. Minden szeretete ellenére amikor már kinlódott a kutty, elaltatta.
hogy akkor nézett rám Honey, azt sosem felejtem el… könnyek között mondtam neki, hogy nem lesz semmi baj, most már jó kezekben vagy!"
Szinte ugyanezeket éreztem amikor dogocskámnak gyomorcsavarodása volt
CSak feküdt az asztalon pislogott, mondtam neki "nyugi itt vagyok"
Aztán már csak a nyakörvét adták vissza
Lementem az alagsorba ahol nyitott szemmel feküdt , le se zárták
Lezártam és bőgtem mint egy kisgyerek :(
Sziasztok!
Az én kutyámnak is méhgyulladása volt. Amikor láttam,hogy lázas,azonnal vittem a dokihoz. Persze,lehetett volna nagyobb baj,de én ha lázas a kutya,nem kísérlem meg magam levenni a lázát. Ő mégsem ember...Neki azért máshogyan zajlanak a betegségei. 10 napon át kapott napi 2 injekciót,de nem volt biztos a gyógyulás. Még vasárnap is vittem. Annyira görcsölt a szuri után,hogy azóta sem tudom bevinni az orvos rendelőjébe. Úgy fél,mint a gyerekek. De meggyógyult és csodával határos módon a kiskutyák is megmaradtak benne. Pedig az injekciótól elvileg el kellett volna vetélnie. De a doki szerint ez a biológia. Kiszámíthatatlan.
Úgyhogy szerintem,ha a kutyán a betegség legapróbb jele látható,akkor irány az orvos. Akkor sem biztos a gyógyulás,de mégis több az esély.
Krém színű golden retrieverem van és fekete keverék kölykök lettek. :))) Ők a jin és a jang,ahogyan fekszenek egymás mellett.
Tudom mit érzel.
Az én kutyámnál pár hete diagnosztizáltak agytumort. Hetei vannak hátra. :(
Szia!Én is túlvagyok ezen,5és fél évesen elveszítettem a legokosabb kutyát a világon.Amanda nápolyi masztiff-németjuhász keverék volt.Neki egy kis borsó nagyságú valami volt az egyik cicije mellett.Azt mondták tejkő,kapott antibiotikumot,de semmi.Elkezdett váladékozni,elvittük egy másik dokihoz,azt mondta hogy felborult a hormonháztartása,ivartalanítani kell mert ez a tejkő mindig előjöhet és annyiszor kellene kioperálni onnan.Elvittük,megoperálták,hazavittük.Ébredezett,fent voltam vele hajnal fél2-ig.Reggel ébredtem,nem volt bent a szobámba,kerestem,bent volt a fürdőbe.Gondoltam biztos jobb ott neki....majd hirtelen zajthallottam...kettőt rándult és kész volt.Hívtam a dokit,jött,szuri a szívébe,de már nem jött visza.Ő neki se bírta a szive...imádtam:-(Nem bírtam ki kutya nélkül,rá 4napra megvettem Maximiliant(Maxát)bullmasztiff kan kutyusomat,azóta már ő sincs velünk,8és fél évesen el kellett altatni,beteg volt:-(
Ezért is mélyen együttérzek veled....nagyon sajnálom:-(((((((
Köszönöm:D próbálj a fiúkutyusod mellé egy új kislányt..először nehéz ,de hidd el nálunk is bevált a dolog,mert előtte fogadtunk örökbe egy gyepiről egy gyönyörű ámde törtlelkű egyéveset,épp hogy összeszoktak ,és Borika elment..ő is olyan magányoska volt mint a te fiad...és hozták nekem a fiúk Pannit,és újra él a barátság ..Nekem meggyőződésem hogyha a gazdi nem tud annyit foglalkozni a kutyájával mint egy megszállott,és a kutya mozgásigényes akkor a legjobb ha párban tartod őket!!Az enyémek egész nap szórakoztatják egymást,és lefárasztják a testüket:DD
Tudod,nehéz dolog ez.Mármint eldönteni hogy "helyettesíted" őt..nekem a fiaim helyettem tették meg,mert nem bírták nézni a szenvedésem,pár hétig nem is tudtam kezelni a szitut,ráadásul Panni Bori édes tesója 5 évvel későbbi alomból,és hihetetlenül hasonlóak:D Ahogy elteltek a hetek őbele is beleszerettem...Persze Borikámat a mai napig siratom,de így azt hiszem könyebb volt...
Örülök hogy happy end lett - jó olvasni róla hogy azért nem lehetetlen a felgyógyulás!
Sok-sok örömet Nektek együtt!
Igen, minden szavát értem ... köszönöm!
Sajnálom a vizslalánykádat - hát az ő baja is szörnyen hangzik..
Remélem az új kis jövevény sokáig lesz a családodban és sok-sok örömet hoz Nektek!