Hogyan lehet eldönteni egy gyógymódról, hogy hatásos-e? (tudásbázis kérdés)

Az alkalmazott terápiákat kétféle szempontból lehet vizsgálni. Ezt a kettőt sokan összekeverik.

1. Igazolt e hatékonysága, ténylegesen hatékonyabban gyógyít-e, mint az ugyanolyan körülmények között alkalmazott placebo(klinikai próbák)

2. Van-e elfogadható hatásmechanizmusa

Ezek alapján a gyógymódokat négy csoportba lehet osztani:

1. Nincs igazolva a működés, és nincs elfogadható hatásmechanicmus. Ezek: a sarlatánság és az áltudományos orvoslás

2.Nincs igazolva a működés, de van elképzelés a hatásmechanizmusról. Ezek: Kutatás, potenciális gyógyászati lehetőségek.

3. Klinikailag igazolva van a hatásosság, de nem ismerjük a hatásmechanizmust. Ez a bizonyítékon alapuló orvoslás.

4. Klinikailag igazolva van,és ismert, vagy részben ismert a hatásmechanizmus. Ez a tudományos orvoslás

A sarlatánság és az áltudományos orvoslás között az a különbség, hogy míg a sarlatánság törvénytelen, az áltudományos orvoslás törvényileg elismert (megtűrt). Utóbbira példa a bioenergetika, ami egészen mostanáig törvényileg szabályozott gyógymód volt, 2009.től kikerül a törvényi szabáylozás alól, és átlép a sarlatánság kategóriájába.

Kedves Ipari Gázkészülék Szerelő,

a lényeg kimaradt: PLACEBO! A cikk szerint a drágább placebo-tól "gyógyultak" jobban embereink.

A felvezető mondatod magában sajna nem állja meg a helyét.

Egy vizsgálat, ami azt támasztja alá, hogy minél drágább a gyógymód, annál hatásosabb:

[link]

Túl szigorú feltételek? :)

Még ez sem garancia. Egy klinikai próba általában még kevés. Több, egymástól független klinikai próba szükséges ahhoz, hogy tényleg meggyőzőnek tekinthessük az eredményt.

Ha egy laikus akar dönteni, és nem bízik az orvosában valami ilyesmit kell keresni:

"Nagy, randomizált, placebo-kontrollált, kettős vak klinikai próbák, melyeket tekintélyes, lektorált orvosi folyóiratokban közöltek".

Kis fogalommagyarázat:

Klinikai próba: orvosi ellenőrzés mellett, betegeken próbálják ki az adott gyógymódot.

Placebo-kontrollált: azt jelenti, hogy a betegek egyik fele a tényleges gyógymódot kapja, másik fele viszont csak látszatkezelést, vagyis placebót (gyógyszer esetében ez lehet például egy szabályosan kinéző, ám hatóanyagot nem tartalmazó tabletta).

Kettős vak: azt jelenti, hogy sem a beteg, sem az őt kezelésben részesítő orvos nem tudja, hogy az adott beteg valódi kezelést kap-e vagy placebót.

Randomizált: azt jelenti, hogy a klinikai próba megkezdése előtt véletlenszerűen sorolják a betegeket a valódi, illetve a placebo kezelést kapó csoportba, azaz nincs előzetes válogatás.

Nagy: itt azt jelenti, hogy nagyszámú (százas vagy ezres nagyságrendű) betegen tesztelik a vizsgált gyógymódot.

Lektorált folyóirat: csak olyan cikkek jelenhetnek meg benne, amelyeket előzőleg legalább két, független, hozzáértő bíráló elolvasott és jóváhagyott.

Tekintélyes folyóirat: amelynek magas az ún. impakt faktora, vagyis cikkeire sokan hivatkoznak, ami a cikkek minőségét, színvonalát is tükrözi.

Szeretném megkérdezni, hogy Te melyik gyógymódot tartod megfelelőnek?

Ne közhelyekkel válaszolj, hanem a véleményedet szeretném megtudni?

Lehet?

Kedves Cuczy,

nem tudom, miért pont a kineziológiát hoztad fel, de egyrészt nincs közöm ehhez a gyógymódhoz, másrészt olvasd el légy szíves az utolsó mondatot is.

Üdvözlettel:

CSM

"...Tehát mellékhatás, mint olyan kizárt ezekben az esetekben, vagy ha úgy tetszik az alternatív medicinában."

Nananana!!!

Vigyázzunk csak hogy mit állítunk!

Nem tudom, te kinél tanultál kineziológiát, fitoterápiát, bioenergetikát, természetgyógyászatot, de a fent említett kijelentésed elég, khmmm.... bátor.

Gondolom veled még soha nem fordult elő, hogy "túl mélyre nyúltál" (akaratlanul és észrevétlenül) egy oldás során, és ennek köszönhetően napokig, esetleg hetekig a poklot járta meg szegény vendéged.

Gondolom ezért nem tudsz a "mellékhatásokról".

Amiről nem tudsz, az nem biztos, hogy nem létezik. Mint ahogy attól még, hogy hiszek a "percebques"-ben, még nem biztos, hogy létezik.

A gyógymód -nevezzék bárminek- akkor hatásos, ha meggyógyulsz az adott betegségből és helyette nem lép fel egy másik, hanem elnyered egész-ségedet.

Szerintem.

"Ha valaki mindjárt kezdetben bizonyosságot akar, kétségek közt fogja végezni. De ha mérsékli magát, és a kételyekkel kezdi, akkor el fog jutni a bizonyosságig. "

"Az emberi értelem jellemző és szakadatlan hibája, hogy jobban izgatja a megerősítés, mint a cáfolat."

"Ha egy ember bizonyosságokkal kezdi, akkor csak kétségekbe torkollik, de ha megelégszik azzal, hogy kétségekkel kezdi, akkor bizonyosságokhoz kell, hogy eljusson."

Az emberi megértés nem tiszta megvilágosodás,

az akarat és az érzelem is befolyásolja -

így keletkeznek azok a tudományok, amelyekre

ez a név illik: "Tudomány, ahogy az ember szeretné".

Mert az ember a legjobban azt szeretné igazságnak látni,

amiben hisz. Elhessegeti magától azt, ami nehéz, mert

a vizsgálódáshoz nincs türelme, azt, ami ésszerű,

mert szűklátókörű, azt, ami mélységesen természetes,

babonaságból, a tapasztalat világosságát

fennhéjázásból és önhittségből, a szokatlan

eredetiséget a közfelfogás előtti meghunyászkodásból.

Röviden szólva megszámlálhatatlanul sok, gyakran

észrevehetetlen módja van annak, ahogy az érzelmek

színezik és alakítják a megértést.

Az mind semmi!

"A fülakupunktúra használata Kínában több mint 4000-5000 éves múltra néz vissza"