Elszúrtam az altatást.Most hogyan tovább? (beszélgetés)
megéri a fáradságot
csak kb 1 hete kezdtük és már van eredmény
este kicsit bőg de utána max egyszer megyek át egy kicsit éjjel
de már 2* végig is aludta az éjszakát
délután meg már semmi gond
Mennyire igaz, hogy minden gyerek más és más! Olyan ez, mint egy szembekötős játék, csak néhány megoldás jó, de meg kell találni, hogy kinek melyik jön be. Ha szerencsések vagyunk, hamar megtaláljuk a módját, ha viszont nincs szerencsénk, akkor sokáig tart.
Egyik barátnőm a két éves kislányát még ölben ringatva altatja el....nem irigykedem..a gyerek közben ordit, hogy ő nem akar aludni, egy óra alatt elfárad és feladja és végül elalszik....
Sokszor beszéltünk már vele erről, hogy érdemes lenne pár napig kinlódni vele, mint ahogy most Ti is csináljátok, aztán lenne szép rendszere, és aludna egyedül ügyesen...
Örülök ám, hogy jól haladtok!
jajajj,nálunk ez nem jön be,vigyázni kell,hogy ne pörögjön alvás előtti utolsó órában,mert sose alszik el
3 vagy 4 nap(már nem is tom)próbálkozás után én úgy érzem szépen haladunk,
biztos lesz még néhány necces nap,de már megvan az irány:-)))
NA ez aztán már haladás :) Ügyesek vagytok!
Nekünk volt egy időszak, amikor a gyerek egyszerűen nem birt lefáradni alvásidőre. Mi akkor azt csináltuk, hogy nyúztuk, csikiztük, végelgyengülésig. 20 perc nevetés, ha megvolt, akkor már utána egy perc alatt elaludt. Most inkább már mese van helyette. Időnként még kell neki a csikizés alvás előtt, hogy a maradék energiáit is felélje :) De reggelig nem jelentkezik...
sziasztok!
azt javaslom az egyedül elalvással kapcsolatban h kezdjétek előszőr a nappali alvással...
nálunk az volt a szabály h nem kelhet fel amíg én azt nem mondtam (na ez meg annyira megmaradt h 3évesen is kiabál értem amikor kialudta magát...) de tényleg nem kell fel, volt h órákig szorakoztatta magát, igaz csendben, néha kérlelt h kelhessen fel, de nem engedtem amíg nem aludt, így ez a korszak is elmult. megszokta és éjjel is tudja a szabályt. inkább én járok át minthogy "meglepjen" minket a párommal....
csak akkor szabad átjönnie ha már világosodik, olyankor is (hétvégén) volt h szó nélkül kézenfogtam és visszakisértem a szobájába, betakartam és csak annyit mondtam neki h szabad sokáig aludni! és otthagytam....
ha néha nemtetszett neki akkor visszamentem és közöltem vel h fáradt vagyok és pihenni szeretznék és h legyen csendben még ha aludni nem is akar már :) és valoban volt h játszott csendben még egy órát :)
meglehet velük mindent beszélni.
kicsi a gyerek de nem hülye :))))))
nálunk ez bevált, remélem segítettem
igen,azt hiszem igazad van
igyekszem:-)))
csak meg kell találnunk azt az utat,ami nekünk megfelel és célravezet
hű...akkor ez eredmény nem?
:)
.....este 50 perc kőkemény üvöltés(hiába járkáltam be),éjjel kétszer fél órát ültem mellette a szőnyegen
nem mertem akkor már sírni hagyni,mert nagyon ugatósan szedte a levegőt(asztmás)
de egész éjjel az ágyában aludt egyedül
reggel újra felsírt,átszóltam neki,hogy jó reggelt,kelj fel(nekem már nem volt erőm)erre vigyorogva visszaköszönt,azonnal abbahagyta a bőgést,
szóval erős a gyanúm,hogy színház az egész
Mi is elrontottuk.
Apukát diszidáltuk a nagy tesóhoz.
Így most az egyik szoba a csajos szoba,a másik a kandúr szoba.
De már volt róla szó...... hogy költözködés lesz....... csak még nem kiviteleztük.
Szia! Szerintem semmit nem rontottál el. Egyszerűen vannak ilyen nyugtalanul alvó gyerekek. A fiam is ilyen, pedig sosem aludt közöttünk. Kb. fél éves kora óta altatom, pedig nem így szoktattam. Most 3 éves, most is nagyon nyugtalanul alvó kisgyerek, még mindig altatnom kell és szerintem ez nem is fog egyenlőre változni. De nem baj, a lényeg, hogy így legalább nem sír, soha nem is hagytam sírni.
Én azt ajánlanám, a gyermeked és a ti nyugalmatok érdekében, hogy tegyétek az ágyatok mellé az ágyikóját és pár hónap múlva próbálkozzatok újból a külön alvással.
nem olvastam végig az összes hozzászólást, de ahány gyerek, valószínű annyi megoldás, vagy nem tudom.
nekem most augusztusban volt 2 éves a kisfiam, és csak úgy volt hajlandó elaludni, hogy simogattam, vagy legalábbis a szobában voltam. de ez mostanra már 40-50percig is eltartott. Ráadásul júliusban megszületett a kisányom, így az ágya mellett ültem, hogy aludjon, miközben a picit szopiztattam, Na mire a kislányom 5kg-os lett, leszakadt a hátam és azt mondtam elég. Ja ha kijöttem a szobából üvöltés, sírás volt.
először megpróbáltam azt,amit itt írtak páran, hogy letettem, kijöttem, ha sírt(márpedig sírt) akkor visszamentem, visszatettem az ágyba, ha kijött(rájöttem, hogy körbebástyáztam az ágyát, hogy ne tudjon kijönni!!)szóval állandóan visszamentem és mondtam, hogy alvás stb. de nem használt, csak arra aludt el, ha simogattam. Másnap férjem mondta, hogy egyszerűen ne menjek hozzá oda, hiszen ez a célja. 45perc sírás, üvöltés(mármint a gyerek üvöltött, mi hallgattuk a másik szobában..) már majdnem megőrültem, hogy én ezt nem bírom, ez kínzás...erre csend lett. következő nap ugyanezt tettem 20perc sírás, a 3. nap már csak 8perc sírás, a 4. nap márcsak 4perc, az 5.nap csak 1-2 perc, 1hét után úgy tudtam kijönni, hogy vigyorgott. most telt el kb a 2,5hét és simán megy az ágyba, nem ellenkezik.
és még egy fontos dolog! ameddig úgy aludt el, hogy simogattam stb kb 6-8x felébredt éjszaka, és csak a simogatásra aludt vissza. Ahogy így aludt el, egyből lecsökkent a felébredés száma 1-2re, és akkor is azt csináltam, ha sírt odamentem, mondtam hogy alvás, megsimogattam(hogy tudja azért vagyok, nem tűntem el), és kijöttem a szobából, akkor is ha rázendített, nem mentem vissza(első alkalommal kb 10percig sírt éjszaka közepén), mára kb 3hét után nem ébredt már fel éjjel 1x sem!!! el sem hiszem, hogy sikerült, az első 3-4 nap elég vacak volt, de kibírtuk és hurrá, alszik a gyerek! és a délutáni alvásnál is ez volt a probléma, ott is ugyanígy megcsináltam attól a naptól kezdve, amikor elkezdtem este, és láss csodát, simán megy aludni és alszik 2,5órát, úgy kell ébresztenem(előtte meg fél óránként felébredt délután is!!)
helyzet jelentés:jelentem ma először teljesen egyedül elaludt a nagyfiam!!!!!
sírt,de kicsit megvigasztaltam és mondtam neki,hogy csinálom a konyhában a dolgom és mindjárt visszajövök,10 perc csönd után bementem és legnagyobb döbbenetemre aludt,erre én marha naná,hogy megigazítottam a lábát,mire felébredt(ezek szerint nem mélyen aludt),megint sírt keservesen,de 2 perc alatt meg tudtam nyugtatni és elfogadta hogy kijövök,
utána már csak 2 szer léptem be 1-1 percre és szépen elaludt
össz időben 25 perc volt(10 lett volna,ha nem ébresztem fel én marha:-(),
akkor is ennyi volt,mikor mellé bújva altattam
szóval jók vagyunk
az este neccesebb lesz
fáradt szoktam lenni nagyon és türelmetlenebb
majd igyekszem a déli sikerre gondolni
elvégre ,ha egyszer sikerült akkor van remény,igaz:-)))
Esetleg mesére nem tud elaludni? Akkor hallja a hangodat, és az mese- mondóka- ének egyhangúságára bealszik? Nálunk megy a mese minden este. Először elmeséljük közösen, hogy mit csináltunk aznap, aztán jöhet- amit kér. Énekkel már jó ideje nem próbálkozom, mert ő is énekelni akar, illetve szól, hogy én ne énekeljek már- jó hangom lehet, ugye? - inkább mese. De az is jó, ha választasz egy hosszú verset, és azt újra és ujra elmondod, mig bele nem alszik az egyhangúságba. A fotelben üldögélés jó módszer. Éjjel amint felébred, és megy át hozzátok azonnal menj elé, és kisérd vissz az ágyába. Ha már átjött, akkor is menjetek vissza. NE hagy lefeküdni közétek.
Lehet még valami alvós macit is bevezetni, és Maci csak a másik szobában- csak veled hajéandó aludni...
Sok sikert!
az en lanyom is naaagy cicimanias volt.Annyira készültem a szoptatasra hogy milyen meghitt,stb és az elejen sokat is küzdöttem erte,h menjen.Es aztan csomoszor a pokolba kivantam.(visszatekintve meg de szep volt)!Van megoldas,ne feljetek.Az en gyerekem sem ugy mükszik,h lerakom es alszik. 13hoig szoptattam, utana elkezdtem adni neki tápszert.(már a tejem is keves volt).Eleinte nem akarta elvenni,de egyszer csak elvette.Igy kap hajnalban-amikor megebred, ebedkor,vacsikor becsempeszem a szobaba es csak akkor adom,ha ö kéri.Magamhoz ölelem,kicsit sétálgatok vele,ö bujik és elalszik. Dél és1között minden nap.
Szerintem az ilyen babaknak kell a testi kontaktus ,de nagyon. Probaltam az aludj jol modszert-ami be is valt mindeddig,amig nem lett beteg a gyerekem es utana nem volt szivem ujra elkezdeni.Amugy meg 1nap utan aludt tök jol.Nehez tema,minden gyerek mas.Es faradtan meg baromi nehez türelmesnek lenni és szeretetteljesnek. Utana meg jön a lelkiismeretfurdalas. Sok eröt Nektek, biztosan jobb lesz es valtozni fog a helyzet!!!
Utána olvastam a Ferber módszernek:lényege,hogy letesszük a gyereket és csak x időközönként megyünk be hozzá megnyugtatni és naponta növeljük az időtávot(első nap 1 percet vagyunk kint,második nap 3 percet és így tovább)
Humánusabb módja ennek,hogy annyiszor megyünk be és akkor ,ha felsír.
Ez mind szép,de az én fiam már akkor üvölt,mikor elindulok az ajtóhoz.Csak addig nyugodt amíg ott vagyok.
De azt hiszem nincs más mód,megacélozom a lelkem és igyekszem a hosszútávú sikerre koncentrálni.
Azt hiszem le fogom rakni,ha sír akkor is kijövök ,de visszamászkálok(ahhoz nincs szívem,hogy hagyjam üvölteni)
Köszönöm mindenkinek a hozzászólást!Amit leszűrtem:
-nem vagyok egyedül ezzel a problémával:-)))
-talán jó úton indulok a fotelban üldögéléssel,esetleg megpróbálom,hogy hiába üvölt kijövök és vissza-vissza járok
A kislányom egy évesen került másik szobába, mert megszületett az öcsi, de ott nem aludt, visszajárt hozzánk, emiatt senki se tudott nyugodtan aludni. Aztán kapott saját tévét, és csak ott megy mese és átszokott pár nap alatt. De most, hogy két éves múlt, nem bírunk vele, éjszaka többször felsír, és hajnalban átjön. Erre van valakinek ötlete?
Ha van kedvenc meséje, fürdés után belehet kapcsolni neki, és amíg kakaót iszik, addig mehet, ha fáradt hamar elalszik.
Én is totálisan elszúrtam........de szépen fokozatosan.......volt hogy ott űltem az ágya mellett 1 órán kerkesztűl és majd le ragadt a szeme de akkor sem aludt ha meg igen kb 2-3 órát és aztánéjszaka felsírt mert sehol sem voltam....ekkor volt kb 1-1.5 éves addig simán tök jól aludt éjszaka...........aztán mikor 1x 2x beteg volt akkor magunk közé vettük mert féltettem 39 fokos lázzal :(.........szóval nekünk ez az ágy mellett ücsörgés nem jött be pedig vagy 2-3 hónapig próbáltam.......majd visszatértem arra hogy az ölembe aludt el...........most már lassan 4-5 hónapja az sem megy........csak úgy hogy eleve a mi ágyunkba alszik el de úúgy hogy ott kell feküdnöm mellette és ez megy a napközbeni alvással is.Az ovitól egyenesen parázok hogy mi lesz mert tuti nem fog aludni a többiekkel :S
próbátlam hogy ott hagytam elmagyaráztam neki hogy semmi baj nem lesz meg már nagy csaj......
Most csináltatni szeretnénk neki szép nagy ágyat és valahogy amolyan dadusos módszerrel ha kell 200x teszem vissza az ágyába ha kell............mert ő sem és mi sem tudunk rendesen pihenni:(
Ráadásúl ezt még tetzéve Dorka Lánykám úgy alszik hogy össze vissza forog a fejem rugdossa meg a hasam.........és tök jó lenne már egy nyugodt éjszaka :)
Szóval bocs de tanácsot nem tudok adni,sőt pofátlanúl én is azért jöttem!
MErt én már mindent kipróbáltam!
Az még eszembe jutott, hogy a "hajazással" is gond lehet majd... Én is hajaztam kicsiként, de nekem megoldotta a gondot egy hosszú hajú baba. De a kis kései öcsikémnek nem adtak anyáék babát - mert mégiscsak fiú - na nem is alszik egyedül a mai napig sem, pedig már 5,5 éves...
Lehet előbb azt kellene megpróbálni helyettesítenetek valamivel, mert valszeg azért jár át, hogy hajazzon.
További ajánlott fórumok:
- Most mi legyen? Hogyan tovább?
- Most mit tegyek? Mi a helyes/következő lépés? Beszéljek vele? Meddig művelhetjük ezt így tovább?
- Van most valami vírus, ami okozhatja, hogy egyik nap hányok, émelygek, másnap zabálok, és így tovább már lassan egy hete...
- Mitől vagyok álmosabb mostanában? Kb.10 órát aludtam és tudtam volna tovább is, akár egész délelőtt. Másfél hónapja ez van.
- Most hogyan tovább? Hogy döntsek? Kit válasszak? Kellene pár jó tanács!
- Szerintetek mit tegyek a kilencedikes fiammal aki abba az iskolába ment tovább tanulni ahová szeretett volna, most mégis elszeretne jönni?