Csak nőként hatok a férfiakra (beszélgetés)

Én máshogy látom, biztos vagyok benne, hogy ha - ne adj' Isten - elmúlna a párommal köztünk a kémia, sokkal inkább egy nyitott kapcsolatot választanék Vele, mintsem azt, hogy más kapcsolat, vagy félre...ek, vagy hasonlók.

Szerintem a párod kell, hogy a barátod is legyen; a környezetemben volt nem egy kapcsolat (nekem is volt), ami "lángoló nagy szerelem", kizárólag kémia, és nem működött, csak a se veled - se nélküled lett belőle :(

Igazi szerencse a kombó, amiben már több mint öt éve részem van, remélem így is marad :)))

A nyitott kapcsolatnak szerintem semmi értleme. ;)

Lehet, maradi vagyok... de egy barát, az legyen kalsszikus értelemben vett jóbarát, a párkapcsolat pedig legyen kizárólagos. :)

Nekem pont ellenkező a problémám!

Engem az eszemért, az empátiámért, az önzetlenségemért sok-sok nő szeret/kedvel.

De mint férfit egyiket sem érdeklem. Mindegyik olyan himi-humi fickókkal k*fél.

Jó, hogy van EGY olyan, aki teljesen elfogad.

Bármi lehet :))))

Társnak biztosan jó egy jóbarát, és a nyitott kapcsolat is divat manapság ;)

Hm... igazad lehet, mert ilyen még meg sem fordult a fejemben.

Azzal már hülyéskedtünk, hogy ha "X" éves korunkban nem lesz párkapcsolatunk, összeházasodunk... de ez sem volt komolyan téma. :)))

Sok jó hozzászólás volt.

Miképpen akarsz hatni?

Én - személy szerint - nem értem a fórumkérdést.

Egyetértek :)

(Kivéve ugye a szánalomszex, de az nem "igazi" barátok közt fordul elő :))))

Attól, hogy neked nem volt, még létezhet, nem? :)

Szerintem ha két ember között nincs kémia (és ez igen hamar kiderül, kb. egy ezredmásodperc :)), akkor soha nem fognak rámozdulni egymásra. (A baráti szánalomszex más kategória :D)

Nekem túlnyomórészt fiú (mivel vén vagyok, inkább férfi) haverjaim, barátaim vannak :)

Ha pedig mégsem, akkor egy idő után eltávolodnak egymástól, mert mindkettőnek lesz párkapcsolata és nem a barátjával fog foglalkozni.

Mondjuk, a szabályt erősítendő kivételként nekem vannak fiú barátaim. És pont az az ilyen barátság legfőbb alapja, hogy nagyon szeretjük egymást, de mint férfi/nő nem jönnénk be a másiknak. ;)

Nő és férfi között az életben barátság nincs. /Interneten elképzelhető, hogy létezik, mert nincs meg az a kontaktus/

Egy idő után valamelyik fél úgyis elkezd a másikra férfiként, vagy nőként tekinteni.

Üdv a klubban!

..mert én is pont így vagyok a pasikkal!

Értem, hogy visszásan hangozhat a problémám, én sem állítom, h életem legnagyobb gondjáról van szó. Nekem is tetszik, hogy sokaknak bejövök, csak azt szeretném, ha a jövőben ez építené inkább az emberi kapcsolataimat, nem rombolná. És igen, ez valószínű tényleg a "túl hosszú a farkam" típusú probléma. (De mint tudjuk, az is lehet valós gond, sőt!):)

A teljes kép rólam meg azért nem áll össze, mert ez az életemnek egy pici kis szelete, nem erről szól az életem, csak szerettem volna mások (ismeretlenek) véleményét is hallani erről. Köszönöm a hsz-okat, sokat tanultam belőlük. Most elbúcsúzom, mert mélyebben nem szeretném magam boncolgatni, és mert úgy érzem, már most megkaptam tőletek, amit szerettem volna: egyfajta tükröt saját magamra.

ja! :DDDD

akkor nekem sem áll össze a kép..

"én magam boldog párkapcsolatban élek évek óta."

a fórumindító hsz-ben volt!;)