Boldog negyedik Adventi Vasárnapot kívánok! (beszélgetés)

Nagyon jól gondolja Judit mama. Én takarítok, is és készítem a lelkem az ünnepekre, és Jézus születésére. Nagyon szeretem ezt a történetet mert nagyon szép.

Áldott Karácsonyt kívánok!

Ünnepre készülve.

„Örök várakozásban élünk mindig, de az advent decemberi csendje hatalmába keríti az embert.

Nincs bizonytalanság az érkezés felől, biztosak vagyunk, hogy eljön, akit várunk, eljön a karácsony.

Sorra elégnek a gyertyák, meleg kalács illata tölti be életterünket, lelkünkben fehéren hull a hó,

felvesszük ünneplő ruhánkat, mert így illik várni az ünnepet. Az üzletekben hatalmas tolongás,

mindenki ajándékot vásárol, meglepetést készít szeretteinek, tele vagyunk külső csillogással, de

vajon felkészítettük-e a lelkünket a Megváltó befogadására? Megsokasodnak a tennivalók,

kitakarítjuk a lakást, ünnepi ételeket, süteményeket készítünk, karácsonyfát díszítünk, alatta már

ott vannak az ajándékok, tehát minden kész van, mindent elvégeztünk. Sok volt a dolgunk, s nem

maradt időnk, hogy lelkünket is megtisztítsuk, pedig Krisztus nem a tiszta szobába akar belépni, ő

a lelkünk ajtaján kopogtat, s bizony nagyon sokan nem készültünk fel a vendégfogadásra. Nem

tudunk ajtót nyitni, vagy már az ajtónkat is

befalaztuk? – A betlehemi csillagot köd, felhő takarja el, nem mutat utat pásztorló életünknek. De

sohasem késő megtenni az első lépést. Halljuk meg a kopogtatást lelkünk ajtaján, mely nem

tolakodó, lágyan, finoman, rezzenés-szerűen hangzik. Nézzünk szembe önmagunkkal, s az

ok mellé tegyük oda a szívünket is, hogy általa igazi értéket adhassunk. Mélységében

érezhessük meg a szeretet ünnepét, hogy általunk is jobbá váljék a világ. Életünk befogadó

legyen, hogy bennünk is

megszülethessék a Krisztus!"

Áldott Karácsonyt!

Juditmama.