Bárcsak olyan anyukám lenne, mint itt az egyik tag. (beszélgetés)

Nem erősködök, ezt Te jobban tudod.

Sajnálom!

Könnyen meglehet.

Tele van az élet meglepetésekkel.

Ne is vedd komolyan, a mondatainkat félreérthetik.

Lehet az életben viszont szimpatikusak lehetünk a vélt ellenségnek.

Ha most kezdenék fórumozni, én se "teregetnék" - de ez már késő bánat. :-)

Sajnos én a magam kárán tanultam meg, hogy a fórumozásban előforduló vagdalkozásokat nem kell komolyan venni.

Ezzel így vagyok én is.

Nem is kell, hogy mindenki kedveljen, nem vagyunk egyformák.

Engem nem érdekel támadnak-e itt.

Többen ismernek, többeket ismerek aránylag jól.

Senki kedvéért nem vagyok hajlandó mást írni magamról, ami vagyok.

Az tény, nem teregetem ki az életem, de az nem hazugság, csak nem tartozik ide, így nem írok róla.

Ez durva, amit írsz.

Mintha egy babanapló nem pont arról kéne, hogy dokumentáljon, ami VAN! És nem arról, amit szeretnénk, ha lenne, lett volna!

Az internet nem ugyanaz, mert itt, ismeretlenek közt önvédelem, ha "szépítesz".

Mert ha nem, akkor megnézheted magad: falkában támadnak rád ismeretlen "tökéletesek", hogy aztán csak pislogsz...

És FI viszont azt sem tudhatja, akit ő szuper anyának tart, valóban az-e?

Nagyon közelről ismerek anyát, akinek én vettem naplót, hogy vezesse a babájának. Egyszer én vigyáztam az 1,5 éves gyerekre, míg színházba mentek.

Ott hevert a napló az asztalon, gondoltam belenézek.

A baba születésétől tápot kapott.

Ő azt írta szoptatta 8 hónapos koráig. Olyanokat írt a gyerek fejlődéséről, aminek a valósághoz közé sem volt. Nem akkort fordult, ült, állt fel.

Minek hazudni a gyerekünknek is?

Tehát több ilyet tapasztaltam már itt is, hogy csak önmagát próbálja jónak, netán tökéletesnek feltüntetni valaki, miközben ....

Igazad van.

Sőt, igazából még az se derül ki a vallomásból, hogy FI és az édesanyja között megvan, megvolt-e az összhang vagy sem.

Csak hogy NE legyen félreértés:

Mérget vennék rá, hogy NEM az én lányom a FI!

(A háeszem "csak" arról szól, hogy a FI édesanyja is itt lehet a Hoxán, olvashatja a vallomást, szerencsétlen esetben magára ismerhet... Vajon hogy fognak ők ketten a jövőben egymás szemébe nézni??)

"Anya csak egy van!"

Te vagy az, Lánykám!

Ha igen, akkor... Csak hogy tudjad: ez fáj!

Együttérzek, nekem májusban lesz 19 éve, hogy elhunyt.

Fiammal voltam kismama, bárcsak megélhette volna a 3 unokáját.

Nem az Édesanyád, de lehet alakíthatsz ki vele olyan kapcsolatot, mintha az lenne. (kivéve, ha van gyermeke, az anyagiakat biztos nekik adja) de érzelmileg tud támogatni.

Ő tudja, hogy kedveled, vagy csupán olvasgatod, és így jött át ez az érzés?

Én meg szeretném visszakapni az anyukámat, az összes hibájával együtt, ha volt neki.

Örülnék, ha élt volna és élne jelenleg is.

Ahol nyitva a templom, talan ott is tudsz beszelgetni.

En sem vagyok vallasos, de mindenben hiszek, ami emberi. Az egyik nagybatyam szerztes volt, es dolgozott egesz eleteben. A nagapam ajtaja mindig nyitva volt nekem.

Ezeket azert irom le, hogy tudd, vannak helyek, ahova bemehetsz.

Miutan 4 gyereket felneveltek. Mikor semi penzunk nem volt, vagy pariizsi vagy sajt a kenyerre. Mikor jol ment, uj vitorlat kaptunk az Oakley szemuveg mellle vitorlazashoz.

Lett mindenkinek sajat szobaja ahelyett, hogy 60 nm-en voltunk.

Sajnalom, ha neked nincs ilyen peldad. De becsatlakozhatsz egy AA korbe, ha hirtelenjeben nincs mas segitseged. Minden bajrol lehet rinyalni, es beszelni, hogy hogy masszunk ki.

Mi bajod van a sajátoddal?

Meg kell tanulnod szeretni a saját édesanyádat és nem ismeretlen emberek után vágyakozni!

Ismerd meg az életét, próbáld megérteni a viselkedését!

Az anyukák is emberek.