Baratnőmet elhagyta a párja és szeretnék neki valami szép vigasztaló verset küldeni (beszélgetés)

*** Bús dal ***

Csalogány csicsereg, vagy dalol.

Messzire hangzik a fák alól

Szivem szétszakító fájdalom.

Itt vagyok,mint egy árva rom.

Búsong jajong a dal szívemben.

Egy régi emlék könnye a szememben.

Szeretet hol vagy, merre jársz?

Miért vagy, ha mégis messze szállsz.

Mennyi szépség, mennyi képzelet.

Mennyi vágy éltette ifjú szívemet.

Talán csak egyet nem vett el életem.

Istenem mégjobban szeretem.

Derű.

Barsony maganyban a föld szinen.

Egyedül egy napsugar a tarsam.

Ha jö az esti árny' szeliden.

Ö is elhagy, mint sohajban a vagyam.

Talan egy álom hoz derüt szivembe.

S elutazom a messze végtelenbe.

Hol a sohajok valora valnak.

Megszépit mindent a tündérek varazsa.

Megtörik az élet kemény hatalma.

Fényezi lelkünk a csillagok arnya.

Tarsam leszel, elszall a magany.

Utazunk együtt ezer uj csodan.

** Ember ***

A föld neked forog.

Neked apadnak, aradnak a tengerek.

Neked dalolnak madarak s az emberek.

Minden gyönyöruség, minden csoda,

Érted van, mit tapasztalod ma.

Neked zug a vihar, a mennydörgés.

A méhecske zümmögés.

Neked csodas a vilag,

Mert neked nyilik ma is minden virag.

A vilag minden csodaja, csakis rád vár.

Nem létezne ebböl semmi.

De gondolatod megteremti!

Ily királyi, hogy is lennél?

Titka ott van az Istennél.

Ki is vagy valojaban?

Miért élsz a vilagban?

Vagy az univerzum ura!

Örököse e kiralysagnak.

Kőnig. I.

Verset?

Rúgjatok be inkább.

A nő: tetőtől talpig élet.

A férfi: nagyképű kisértet.

A nőé: mind, mely élő és halott,

úgy, amint két-kézzel megfoghatod;

a férfié: minderről egy csomó

kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.

Weöres Sándor

A szakítást is ugyanúgy meg kell gyászolni...

Elég lenne megkérdezni, hogy miben segíthetek...

Van, aki egyedül rágja a csontot...

Más bedobja magát az élet sűrűjébe...