Azért nem akarja folytatni velem a kapcsolatot a párom, mert én doktor vagyok (jogász), és neki csak középfokú végzettsége van (beszélgetés)

Önmagában nem ellenzem a modernebb beosztást. Ezt csak arra írtam, hogy ez pl. olyan helyzet, ami felszakíthatja..

Remélem rendbejöttök.

Nálunk is voltak mélypontok. Egyébként ha lesz gyerek, akkor az anyáskodás, meg az egyéb gondok annyira ki fogja ezt egyensúlyozni, hogy el is felejtődik ez a dolog.. Én is már sokszor ott tartok, hogy ő fog elhagyni egy "jobbért", diploma ide, vagy oda... (Persze nálam jobb nincs:-)))

Olyannal, ha lehet ne állj majd elő, hogy ő maradjon gyesen, te meg inkább mész dolgozni, mert Te vagy a diplomás.. Ezt most félig viccből írom, félig komolyan... Hátha egyszer aktuális lesz, és eszedbe jut.. Nehogy akkor szakadjon fel a dolog majdan.. Még akkor se, ha anyagilag indokolt lenne.

Mondta nekem. Nem is egyszer.

Biztos nem lenne lelkes, ha megtudná, hogy nyilvánosan tárgyalom ki a kapcsolatunkat, de mivel nem ismertek, nem tudjátok, hogy hívnak, hol lakom, hány éves vagyok és a páromról sem tudtok semmi konkrétat, így nem hiszem, hogy bármiben is csorbulna. Nagyon tanácstalan voltam és nem egyből hozzátok fordultam és a világhálóra, fórumra írtam volna ki a problémám, hanem megpróbáltam vele megbeszélni. Nem is egyszer. Tehát nem adtam fel olyan könnyen. De mivel nagyon hajthatatlan volt és mivel állandóan azt hallgattam, hogy nem illünk össze, ezért kérdeztem meg tőletek, hogy ez tényleg ekkora probléma lenne... Ezért indítottam ezt a fórumot. De azt hiszem, egyszer el fogom mondani a páromnak és ha kíváncsi lesz, megengedem, hogy elolvassa. Azt hiszem megértő lesz, mivel először vele próbáltam megbeszélni és utána kérdeztelek csak meg titeket. És a célom is az volt ezzel a fórummal, hogy rendbe tegyem a kapcsolatunkat, nem az, hogy kibeszéljem őt, vagy a kapcsolatunkat.

Mondta valamikor Neked a párod..:

"Azért mert doktor vagy (jogász), és nekem csak középfokú végzettségem van, nem akarom veled folytatni a kapcsolatot...!"...?

Mondta - vagy csak "azt hiszed"?

Ha meghallgathatnánk a párod - ha ő is írhatna ide (apropó: tudja, hogy ezt nyilvánosan tárgyalod?) - akkor Ő - szerinted - nekünk mit írna?

----

Egyszer még nagyon kis gyerek koromban apám vett "nekem" kis biciklit. (Nem nekem vette, hanem nekünk - de mit számított is az...) Nagy peckesen kimentem az utcára.. Iiigen peckesen - jogosan..! Jogosan , mert nekem volt bicajom - értitek...?!!

Nahát..! Szóval bicajozni nem tudtam, csak tóltam, mintha minden percben fel akarnák szállni és néztem a környezetem. Az árokban játszo még kisebb gyerekre rámordultam: "No, mit bámulsz..? Nem láttál bicajt.?"

A gyerek meglepődött, hiszen nem is nézett rám...

(Én nektem megsúgom: "irigy volt, nem akart velem pajtáskodni, mert nekem "volt" (és neki nem) bicajom!

Úgy bizony...!!

Nem, nem a tanulmányra gondoltam én sem, hanem arra, ahogy hozzá kellett állni a vizsgákhoz. Emlékszem, volt olyan, hogy az életben emmi más vágyam nem volt vizsgaidőszakban, mint hogy aludhassak egyszer. És ezt a csontomig éreztem. de csináltam, folytattam tovább. Vagy hogy egy-egy vizsgánál milyen fellépést gyakorol az ember. Vagy hogyan kezel másokat, oktatókat, évfolyamtársakat. Akkor is, ha holtfáradt.

Vagy emlékszem, hogy pont volt valami családi mizéria, és én olyan tudatosan nem akadtam ki, és nem hagytam, hogy kiboruljak, mert tudtam, hogy vizsgáznom kell, és tanulni csak nyugodt idegállapotban lehet.

Persze mindez csak komoly sulinál van.

Persze, de nem gondolom, hogy ettől jobb ember lennék, mint bárki más, mint akinek csak egy van, vagy egy sem.

De azt hiszem, elbeszélünk egymás mellett. Én úgy gondolom, attól, hogy valaki diplomás, még lehet egy igazi senkiházi, még akkor is, ha abban, amit tanult remélhetőleg jobb mint más.

A személyiségemet sok dolog formálta akár gyerekkoromban akár az egyetem óta - emberek, akik hatással voltak rám, filmek, olvasmányok, utazások - de nem a makrogazdaságtan ;)

Mi a párommal már 5 és fél éve együtt vagyunk, boldogan élünk :) Neki érettségije sincs, nekem meg diplomám is van.

Szerintem ez emberfüggő. Van akinél működhet, van akinél sajnos nem.

Van diplomád?

Meg még bizonyít egy -két dolgot, persze attól függ, milyen nehézségű suliban szerezte, mert ha egy nehéz egyetemen, akkor a kitartásról is tanubizonyságot tesz.

Lehet,hogy teljesen más oka van:)

Sok olyan ember van egyébként,aki érettségivel is 100x többet ér,mint egy diplomás.

Azért mert nem érted a lényeget, még nem biztos, hogy igazad van. :P

Annyira szemellenzős ez a kijelentésed:

"annyira nem érdekel, ki mitől boldog. "

Közben meg megfeszülsz azért, hogy bebizonyítsd amit igaznak gondolsz. :P Egyből felhozod a hajléktalanokat, elhiszem hogy vannak, de azért nem róluk van szó. Amúgy sokan közülük jelentősen tehetnek az állapotukról! :P

Erre mondják, hogy nesze semmi fogd meg jól. Hagyjuk a témát. annyira nem érdekel, ki mitől boldog. megint a hajléktalanokat tudom felhozni, akkor szerinted ők tök kóserek? Hisz biztos többen közülük boldogok, együtt bandáznak.

sőt, mondok neked valamit. még jellemük is van,)) A minap kéregetni akart az egyik, háttal álltam, aztán elindultam, mire meglátta a hasamat, és sűrűn elnézést kért!!! :)) hogy ő nem látta a hasam, és sajnálja, hogy kérgetett, sőt ami vicces volt, még a padról a társa is odaszólt, és elnézést kért a haverja nevében, hogy ilyen illetlen volt...:)