Akiknél apa nagyon sokat van munka miatt távol - hogy élitek meg a mindennapokat? (beszélgetés)
Ki mondta ennek ellenkezőjét?
Persze, hogy lehet, jogod írni bármit van, ez egy olyan hely..
De azt Te is érzed, hogy ez a téma nem igazán ide illik, mert itt pont ennek a helyzetnek sajátságairól van szó.. Ez ugyanis annyiban alapvetően más, hogy ez a mi döntésünk nagyrészben, és ennek lelki-erkölcsi-anyagi felelőssége van..
Míg ha meghal, vagy lelép az apuka, az egy adott helyzet, amit meg kell oldani, és kész, van ami van..
Egyébként a legtöbb pszichológus, pszichiáter szerint sajnos nem lesz soha olyan az egyedül nevelt gyerek, mint a teljes családban felnövő, legfeljebb, ha jól csinálja az anyuka, akkor ez nem fogja jelentősen hátrányosan befolyásolni, és túljutnak ezen...
Volt apátok a hétvégén??
A mienk vasárnap délután itthon volt, de elég feszült volt. Eleve fél nap kell neki, hogy lenyugodjon.
Most meg lehet, haza se jön éjszaka, valamit még rásóztak. Ma szóltak, hogy holnapra kell.
Mivel filmben dolgozik, ezért ha nincs kész a kellék, nincs holnap forgatás... Azt meg nem jó dolog kipróbálni, hogy mit szólnának. Én sokszor jobban izgulok, hogy kész legyenek a dolgok, mint ő...
Kíváncsi volnék hogy mit írtál az önéletrajzodba.
Én 2004-ben elkezdtem dolgozni. 2 évet dolgoztam, majd eljöttem szülni, és azóta oda nem mentem vissza. Mentem volna, ha ugyanabba a beosztásba visszavesznek, de a főnök nem volt hajlandó, így félévre elmentem gyes mellett mellékállásba vasalni. Az is vmi. Na, de közben ismét terhes lettem. Így a mellékállásom megszűnt.
"Hiszen a világ legszuperebb pizzériájában dolgoztál, sztár-séfekkel."
Ez tetszett. Köszi!
No én is azt szinezgetem ám, amit csináltam. 2009 nyarán diplomáztam, azóta én is terhes voltam, meg szültem.
Még suli alatt részt vettem 1-2 panelszigetelési programban, többek között abban a házban, ahol laktunk...
Meg 1-2 hónapot dolgoztam a volt tanáromnak...
Mondjuk nálunk az a jó, hogy az egyetemi terveket bele lehet tenni a bemutatkozó anyagba...
De azért még mindig szűkös ám így is...
Meg az egy külön téma, hogy hogyan titkolom el a diplomát... Arra a laza 8 évre csak ki kell valamit találni. Van ugyanis olyan hely, ahol ezt kell csinálni, mert szóba se állnának úgy velem...
Szóval, csak lazán a mesével... Hiszen a világ legszuperebb pizzériájában dolgoztál, sztár-séfekkel...
Képzeljétek, önéletrajzot fogok küldeni egy potenciális melóhelyre!!!
Ez persze a világon semmit sem jelent, csak már egy jó ideje erre se volt lelki erőm, meg bíztatásom...
Az oviban éppen ablakot cserélnek, és odamentem a főnökhöz, mondtam, hogy építőiparos vagyok, küldhetek-e önéletrajzot... Adott egy névjegyet. Meg dumáltunk, kiderült, hogy ismeri azokat, akikkel régen melóztam...
Ez legalább kicsit kimozdít, mert már annyira utálom ezt a témát, hogy hónapok óta nem frissítettem az önéletrajzomat...
Igen, ilyenkor úgy érzem, hogy direkt velem akarnak kiszúrni, mert utálnak...
Ma éjszaka a jó alvó kisfiam is felkelt... Asszem melege volt. Egy óra cirkusz után átcipeltem az apja, meg a nővére mellé a nagyágyba. (Ja mert megszöktem apától, mert zavar a horkolása, és helyet cseréletm a lányommal, mondván, hogy a fiúk jól alszanak...)
Hú, pár hete valahogy kiosztottuk a gyerekeket... Ja, a nagyok anyáméknál voltak, a kicsit meg délután felvittük anyósomhoz.
Felóltünk a motorra, találkoztunk a régi bandával, az egyik tag telkén sütögettünk, stb...
ATYAÚRRITENDEJÓVOLT!!!
Na nálunk se gyakori ez, nem olyan sűrűn mennek a gyerekek, pláne nem egyszerre. De muszáj ilyeneket szervezni, akármi áron, mert máskülömben tényleg minek vagyunk házasok. Mivel a kicsit szoptatom, vagy két éve mi se voltunk így sehol.. Pedig kellenek a közös pontok.
Jó, ha egy picit a szakmában is van ilyen, de azért ne ugyanaz legyen...
Van egy barátnőm, ő azért végezte el két ikergyerek, plusz egy nagyobb mellett az informatikusi szakot valami fősulin, vagy egyetemen, hogy jobban tudjon a férjével kommunikálni... És láss csodát, tényleg javult a kapcsolatuk, mert egyébként a pasi tényleg elég nehezen feloldható, megközelíthető...
Szóval a kapcsolatba sokat kell fektetni, az biztos... Már nem csak a pasiknak minket........
Most november végéig van szerződése...
Egyébkén érdekes, mert ha vége egy filmnek, és hirtelen "ránkzúdul" apa, akkor az is egy konfliktusforrás. Annyira megszokom, hogy mindenre magam vagyok, hogy idegesít. Bár amikor itthon van, vagy "nem dolgozik", ő akkor is távol van 8-10 órát minimum, mert dolgozik a sajátjában, de azért ha többet van itthon, azt is újra meg kell szokni...
Tegnap este sajnáltam a kislányomat, mert este 10-kor még jött volna át apához. De egyrészt még dolgunk volt, másrészt meg nekünk is kell néha kettesben lennünk, legalább negyed órát beszélgetni egy nap. Csak hát ők is nagyon vágynak apára, és egyre agresszívebbek ettől...
Most hordom őket oviba, de azért még kis programot szeretnék nekik, csak nem tudom, hogy hova, vagy hogy... Meg ez az állandó esőzés miatt is nehéz ez...
Nálunk is e körül, amikor Máltán volt...
Talán 9-10 hét. Onnan nagyon drága is volt a repcsijegy, meg ott is heti 6 napot dolgoztak, de volt, hogy hetet... Bár a máltaiak a vasárnapi melót nem szenvedhették, eléggé vallásos ország, jó értelemben... Meg a húsvétot. No akkor jött haza, valami iszonyatos összegért... De hát az már nekünk is sok volt, meg ünnep, meg minden...
Egyébként nem hasonlítanak annyira a déli népekre, mint az ember hinné, de azért annál jobban, hogy olyan nagyon lehessen őket zsarolni... Sokkal inkább az angolokra hasonlítanak, csak kevésbé sznobok... Persze, nem rég lettek függetlenek tőlük...
Szerintem rosszabb nem lesz. Vagy legalábbis nem emiatt... Eddig is kiraktak mindenkit, akit akartak.
Vagy változik valamelyest a gondolkozás, és rájönnek, hogy nem érdemes pár hét begegségtől való rettegés miatt egy olyan réteget otthontartani, aki munkaképes, sokszor lelkes lenne. Mi több, egyre nagyobb arányban találhatók köztük magas végzettségűek... Az orvosok diplomájától odáig vannak, hogy fizessék vissza a képzés árát, stb... Nekem is kifizette az állam a mérnöki diplomámat, mégse "hagynak" dolgozni benne... Sőt, közben még a bölcsijét is "fizették" a gyerekeknek. Kb. 15 millánál járhatunk. Az lenne a normális, ha tudnék dolgozni, adót fizetni. Mitöbb, vásárolni is a boltban... Forogna a lóvé, mint a motolla.
Ne mondja senki, hogy ez nem csak hosszú, de már középtávon is nem lenne-e kifizetődőbb, mint mindenféle alamizsna...
Ők tudják..
További ajánlott fórumok:
- Van-e olyan ember az életedben, akit nagyon nehezen tudsz kezelni és megnehezíti a mindennapjaidat. Ha igen, hogyan kezeled?
- Nagyon kiábrándító, ha egy nő túracipőt visel a mindennapokban?
- Mindennap gyertyát gyújtok Berki Krisztiánért! Nagyon...
- Mentálisan nagyon fárasztóak a mindennapok, a háztartásvezet...
- 81-ben születettek hogyan élitek mindennapjaitokat?
- Inszomniásak, hogy élitek mindennapjaitokat?