Akik szültek simán és császárral is, melyik volt a "jobb"? (beszélgetés)

Itt, Ausztriaban, nem kerdezik meg, mit szeretnek, eddig azt hittem, ez csak Magyaro-on van. Elsö szülesem, prog csaszar volt a baba fekvese miatt. Erzestelenites, vagyis ebrenlet es altatas mellett valaszthattam, elsöt valasztottam. 7.30-kor kezdtek, 8 elött mar kesz is voltunk. Lelkileg megviselt, az utolso pillanatig remenykedtem a normal szüles lehetösegeben. Elmeletileg komplikaciomentes, söt a vizszintes vagas nyoma is gyorsan gyogyult, de:

- mozgaskorlatozottsag, pl. 7 honapig nem tudtam lehajolni fajdalom nelkül, a baba sulyat kb 2 eves koraban kezdtem "könnyebbnek" erezni, mint addig. (Mindez a gerincbe adott erzestelenites miatt lehetett?)

- az összevarrast az egyik oldalon vegig ereztem, igy kerdeses, szolnom kellett-e volna az erzestelenites miatt (?). Nem szoltam, mivel szinte mar kesz voltunk, es nem volt annyira elviselhetetlen fajdalom.

- az apgar ertekek nagyon alacsonyak lettek, meg masodikra is 1-2, majd az utolso hasabba beirtak a normal ertekeket. Ezutan megis inkubatorba került egy fel orara, söt a szüleszeten is közben beletettek...

- nem tudom, van-e köze hozza, hogy 4 honapig annyira aluszekony volt a baba, hogy etetes közben is alig lehetett ebren tartani, ennek okat nem tudtak megmondani az orvosok.

A dolgok termeszetes menetere bizom magam, törtenjen minden a baba es asz en szempontombol legjobban, de a szivem melyen most es a jövöben is normal szülesben bizom. Bar, az elsö szüles lelkileg annyira letört, hogy most, eddig, nem olvastam annyi "lelekemelöt", kisgyerek mellett annyira keszülni sincs idöm egy szep, termeszetes szülesre (meditaciok, babaval kapcsolatfelvetel...stb), mint az elsönel... :(

Itt lehetöseg van es elterjedt szokas "sajat vedönöt" bevinni a szüleshez, ami annyit jelent gyakorlatilag, hogy a korhazban dolgozo ezt vallalo 2-3 vedönö közül az egyiket privat megfogadni (1000 euro), aki igy majd ott van a szüleskor, amit mi sajnos nem fogunk. (Mas vedönöt nem lehet.)

NÉzd, azért nyilván Te sem ismersz minden szüléstörténetet, nem kéne butaságnak titulálnod azt, ami veled és az ismerőseid körében nem fordult elő, hála Istennek. Attól még előfordulhat.

Én éppen úgy gondolom, hogy a túl széles körű tájékozódás, ha egyáltalán van ilyen, vezet oda, hogy az ember mindenféle történetet hall, nem kizárólag gyertyafényes szép hüvelyi szüléstörténeteket, de nem is kizárólag rémálomba illő császármetszéseket.

Én azzal is vitatkoznék, hogy a nők körében lett annyira felkapott mostanság a császár. Minden fórumon az ellenkezőjéről győződöm meg. Az, hogy a Blikk és a Kiskegyed csupa olyan "celeb" történetével van tele, akinek - egyébként fogalmunk sem lehet, hogy milyen okból! - császármetszése volt, az nem jelenti sem azt, hogy ők választották, sem azt, hogy ugyanez lenne jellemző a nők nagy áltlagára nézve.

Hogy az orvosok viszont sokszor választják a cszárt, ha kell, ha nem, azt aláírom. És bár nem értek vele egyet, de tökéletesen megértem. Sokkal ritkábban fordul elő, hogy valakit azért pereljenek, mert utóbb kiderült, hogy nem volt teljesen indokolt a császár, mint hogy azért, mert a sima szülésbe vágott bele, és ott komplikációk miatt esetleg vagy a szülő nőnek vagy a babának maradandó károsodása lett. NEm kell hosszú ideig tartó oxigénhiány a babánál ahhoz, hogy ez megtörténjen. Hát a mai műhibaperek korában nem mindenki DR HOuse, hogy kockáztasson.

Éppen ma olvastam egy cikket, ami szerint épp az agyontájékozott pacientúra sodorja már bele az orvosokat abba, hogy először azt nézzék, nekik mi NEM árt, másodsorban azt, hogy a páciensnek mi NEM árt, és csak harmadrészben azt, hogy a páciensnek mi HASZNÁL. Ne mondja senki, hogy szívesen lenne ma egy szülész-nőgyógyász helyében, amikor döntést kell hoznia, ráadsául két ember életéről. A legtöbben csak a mercedest látják, ezt a részét a dolognak nem.

Ja, és én sem akarlak megbántani, de önmagában a saját tapasztalat sem jelent feltétlen tájékozottságot. NÉha ellenkezőleg, épp leszűkült látásmódot jelent, mert az emebr csak a saját, egyszeri, kétszeri tapasztalatából indul ki, plusz esetleg a családban történt esetekből, ami nem reprezentatív. Azért van értelme SOK embert megkérdezni, például egy ilyen fórumon.

Nézd, én az elsőnél is simára készültem, aztán császár lett belőle. Szerintem próbáld meg a simát, aztán, ha gáz van, még mindig lehet császár.

Persze, hogy a doki a császár felé hajlik, neki egyszerűbb. Az, hogy neked meg rosszabb nem fogja érdekelni:S

Én is ezt mondom soha többet császár...

Egyébként hol van az az itt?

Anyukám esetét írnám le:

Az első két gyereket simán szülte,minden gond nélkül. Persze,vajúdott,meg fájt,de ez normális! A hugomnál nem volt szerencséje. Túl sokáig hagyta a doki szenvedni,így a baba lába beakadt anyám bordái közé: csásszározni kellett! Hála égnek a hugom lábáról kb. fél év alatt felszívódott a véraláfutás,de anyámat olyan rosszúl varrták össze,hogy most úgy néz ki,mintha 2 köldöke lenne,na,meg a hatalmas vágás helye!

Azt, hogy csak kikapjak, valaki mas fogalmazta meg ezen szavakkal, aki szinten abban a hitben van, hogy azert teszek fel egyaltalaban ilyen buta kerdest, mert csak es kizarolag csaszarral akarok szülni a sajat kenyelmem miatt.

Több forumot olvastam a temaban különbözö portalokon, es mind idetorkollott...

Nem tudom mar, hol olvastam a baba szülöcsatornaban valo kinlodasarol. Nem igy van? Hogy jön ki, ha beszorul? Teljesen tajekozatlan biztosan nem vagyok, ami nem jelenti, hogy nem vagyok netan rosszultajekozott.

Babara nezve egyebkent en tenyleg ugy gondolom, hogy kisebb a kockazata, mert ha mar ö kint van, akkor megszületett, jol van. Mi baja lehet? Mashol irnak olyanokat, hogy mivel nem halad kersztül a szülöcsatornan, nem kap el bizonyos fertözeseket, amik normalisak, ezert fejletlenebb lesz az immunrendszere, meg irtam a hormonokat, hogy az adrenalin meg oxitocin beindit fontos elettani folyamatokat, amik csaszarnal szinten kimaradnak. Valahogy ezek nekem nem tünnek tul nagy kockazatnak.

Mennyire vagyok tajekozott? Most eppen tajekozodom, tajekozodnek, de sajnalatos modon vannak olyanok, mint te, akik fontosabbnak tartjak a hibakeresösdit es a kötekvest, mint a kerdesre valaszolni, es csak a kerdesre...

Tajekozott, hmm, hat ha a gyerek beszorul a szülöcsatornaba, akkor azert ott van egy ideig, bizony meg normal esetben is ott van akar egy orat, mire kikerül, mar amennyire jol tajekozodtam...

Es ha oda beszorul, onnan mar nem szedik ki csaszarral csak fogoval, vakummal, vagy kinyomjak. Es szerintem ez nem jo neki, de lehet, hogy elvezi kifejezetten es nem is szenved, csak tippeltem... Te hogy tippeled, neked tetszene?

Ha sajat allitasod szerint nem akarsz kötekedni, es pontosan leirod, mire vagyok kivancsi, akkor minek hozol fel ilyet? Igen, termeszetes szülesnel SEM magamat sajnalom, mint ahogy nyilvan sokan feltetelezik, hogy nekem lenne könnyebb kikapatni a gyereket, mert hogy sok a kenyes nö meg ilyenek....

Nos, ha tökeletesen tajekozott lennek, nem kerdeznek meg masokat.

Az orvosra visszaterve, elkepzelhetö, hogy igazad van, bar itt nem kapnak egy vasat se a szülesert senkitöl, max. a betegbiztositotol, az lehet, hogy többet fizet csaszarert, ez megfordult az en fejemben is. De en ezt nem tudhatom, hogy mi vezerli, miert kell, hogy megkerdezzen, es sosem fogom megtudni a valodi okot.

Es, hogy miert azt kerdezem, ki hogy elte meg? Hat, mert sajnos erröl egyetlen babat sem tudok megkerdezni, mert semelyik nem tudja nekem elmeselni, milyen volt a vilagra jönni, akar csaszarral, akar normal uton született. Plane egy babanak sincs összahasonlitasi alapja. Igy probalok inkabb a mamak tapasztalataira hagyatkozni.

Befejezted, vagy folyatjuk meg a biralatomat??

Persze, hogy arra akar rábeszélni. Mit érdekled őt te vagy a gyereked? A lényeg, neki egy császár negyed óra, amíg egy sima szülés lehet akár 24-48 óra is, és ez is teljesen természetes,nem kell ehhez komplikáció, és nem is jelent feltétlen szenvedést. Ez egy természetes folyamat. De sok esetben lezajlik pár óra alatt. De mégiscsak egyszerűbb kikapni azt a szerencsétlen gyereket, mint esetleg több órán át figyelni a kismamára. Ráadásul ua lóvéért, sőt, a műtétért talán még többet remélhet. Jajjjjh.

Ráadásul ha komplikáció lenne, a műtétnél teljesen védve van az orvos, mert annyira sok lehetősége van a szövődményeknek, amikről természetesen ő nem tehet. Trombózis, embólia,....stb.

De egyébként meg, tényleg nem akarok kötekedni, de téged az érdekel, ki melyiket, hogy élte meg, mint szülő nő. Miközben a természetes szülésnél a gyereket sajnálgatod, h mennyit szenved...hmmm, a butaságot már nem is írom, mert "órákig a szülőcsatornában"...bocs, nem akarlak bántani, de mennyire vagy tájékozott?

Nem akarok csaszarral szülni.

Az a baj, hogy itt megkerdezik, mit akarok, csaszart, vagy sima szülest. Es ha ne adj isten barmi baj lenne azert, mert a sima szülest valasztom, soha nem bocsajtanam meg magamnak.

A heten szült a baratnöm, neki is valasztani kellett es vegül a csaszar mellett döntött, de orvosi rahatasra, talan mondhatjuk... Igazabol nem beszelte ra a doki, de ha mar megkerdezi, hogy igy vagy ugy, az valahogy olyan benyomast kelt az emberben, mintha inkabb a csazsar fele akarnak terelgetni...

A babratnöm azt mondja, soha többet csaszar, ezert vagyok kivancsi arra, ki melyiket hogyan elte meg.

Én is a simát részesítem előnyben. Nekem nagyon rossz volt, hogy altattak, nem is láttam a lányom csak 5-6 órásan:( A heg is marha rossz helyen van ám és arról nem beszélek, hogy vagy 15cm, tehát nem kicsi.

A természetes is fájt, nem kicsit, de megéri és az az érzés, leírhatatlan! Tényleg euforikus állapotba kerül az ember, főleg császár után:)

Én azt mondom a simának kell neki indulni és ha ne adj Isten történik vmi, akkor ott a császár, amit tényleg csak a legnagyobb baj esetén kéne bevetniük.

Lehetseges, hogy a kerdesemnek semmi köze a nyafka nökhöz... ???

Persze a valasz többi reszet köszi, csak nagyon nem akartam eppenseggel ide kilyukadni, mint a többi, a temaval foglalkozo forum...

Igen, ezert tettem fel a kerdest, ugy ahogy, es ezennel szeretnek is visszaterni az eredeti 1. hozzaszolasban szereplö kerdesemhez, mert tudtam, hogy a tovabbi belebonyolodas odaig fog vezetni, hogy eljutunk a termeszetes elettani folyamatok fejtegetesehez. Ami persze jogos, erthetö is.

Tehat az eredeti kerdes, melyiket veszeltetetek at könnyebben, a csaszart vagy a sima szülest?

Az eddigi valaszokat is nagyon szepen köszönöm.

Eddig azt hiszem, a sima szüles vezet. (na nem mintha verseny lenne, es nem mintha a vegen ertekelni lehetne az eredmenyt.)

Szerencsére nem minden szülésnél fordul elő, hogy eltörik a bab válla, összenyomódik a köldökzsinór, stb.

Szerintem az meg főleg nem felkészülés a kinti életre, hogy az anyuka bemegy reggel 7-re a kórházba és 10-kor már meg is született a baba.

Én császárral szültem az elsőt, 27 óra vajúdás után, altatásban, de azt mondom, hogy ha választhatnék sem szülnék többet császárral, max. ha nagyon nagy a baj. Én tuti nem vágatnám fel magam csak azért, mert "szenved" a baba, ami szerintem nem szenvedés. Évezredek óta így születnek meg a babák, ez a természetes.