ADHD és iskola (beszélgetés)
Létrehoztam egy klubot, ha van kedvetek adhd-s szülőként együtt beszélgetni.
Bocsi ha hosszú lesz, de ezt nem olyan könnyü röviden kifejteni. Ott kell kezdenem hogy 3 évesen nagyon aktív és szófogadatlan volt, majd 4 évesen mintha kicserélték volna, mintagyerek lett.Aztán sajnos elköltöztünk ovit kellett cserélni. Egy hónap után az új oviban elkezdett itthon értelmetlen szavakat mondani meg csúnyán beszélni( és ezt itthon nem tudta tanulni mert ugye magyarul beszélünk itthon viszont ö németül káromkodott). Mikor a kis barátai átjöttek akkor tölük is hallottam az értelmetlen szavakat, amikre aztán rákérdeztem az oviban meg a káromkodásra is. Szóval az értelmetlen szavak egy biodanza tánc óráról jöttek, meg a káromkodásra is sok panaszt kaptak.Viszont az értelmetlen szavakból a fiamnál egy szokás alakult ki, amit még nem hagyott el, káromkodás már nincs... Korábban mindig használta a köszönöm szépen, tessék, szívesen kifejezéseket is, nagyon udvarias volt, viszont ezeket szépen lassan elhagyta és ha rászólunk akkor odavág egy kössz-öt. A katasztrófális viselkedés abban nyilvánul meg, hogy általában ö a leghangosabb, folyamatosan megerösítésre van szüksége, néha 4-szer 5-ször is képes ugyanazt megkérdezni holott már korábban megkapta a választ (ez egyre kevesebbszer fordul már elö,én különféle cselekkel ki tudom itthon küszöbölni, viszont elismerem ez elég idegesítö lehet óvodai körülmények között)és elég aktív is, de le tudja magát kötni. Egyedül azt nem szereti ha valamit épít és mások tönkreteszik. Mikor rossz az idö akkor itthon is nehezebb vele, mert ö legszívesebben kint játszik, bent szívesen csinál különféle tornagyakorlatokat, és legtöbbször autózik.Gyerekekkel jól viselkedik, barátságos, a kisebbekkel odafigyelö, gondoskodó amit külön meg is dícsértek az elözö oviban :)Memória játékban sokszor ö nyer ellenem (anélkül hogy hagynám).
Viszont azt tudni kell hogy ebben az oviban nincsenek szabályok. Nem kötelezik a gyerekeket semmire. Akkor eszik amikor akar, abban a teremben játszik amelyikben akar. Szinte minden nap úgy jön haza hogy alig evett a tízóraiból. A reggeli és délutáni éneklés az egyetlen közös program, illetve idöközönként egy-egy látogatás például a bankban vagy kirándulás. Itthon van egy napirendünk, de az csak délutánra szól és hétvégén is tartjuk magunkat a lefekvési idöhöz.
Sokszor ellenáll az óvónöknek, amit nem értek mert ha mi azt mondjuk neki hogy öltözzön, öltözik noszogatás nélkül.
Nem írtad, hogy mit takar a "katasztrofális viselkedés", amiről az óvónők beszélnek, enélkül pedig nehéz tanácsot adni. Mit csinál a fiad, amiért ezt tanácsolták?
Egy adhd-s kisfiú anyukájaként mondom: nem biztos, hogy rossz, ha olyan iskolába jár, ahol ezt tudják kezelni és kis csoportos osztályba kerül, megfelelő kezekbe.
Ha nem tud idomulni egy normál iskola elvárásaihoz, nem lesz idejük külön rá specifikus oktatási módszerekre. Könnyen sérülhet az önbizalma, önértékelése, ha pl. nem toleráns, hanem a 20-30 gyerekkel gyorsan haladni akaró tanárokhoz kerül.
Az én kisfiam speciális iskolába jár és jobb döntést nem is hozhattunk volna. Kedves és elfogadó közegben tanul, hatékony és tapasztalt pedagógusokkal.
a én gyerekeim ilyen ovodába jártak. Nyilván papírok, stb, jogilag rendezve volt.
És igen ért meglepetés, hogy a velünk rosszcsont gyerekek nyugisak türelmesek, jólneveltek, figyelmesek az oviban.
Hja, ott nem tudtak az ovónénik hátatfordítva trécselni, stb. ott dolgozni kellett, nem lehetett így a szülőre mutogatni. Én sokszor izgultam, össze a sok év alatt kétszer vagy háromszor néztem bele a kamerába.
szerintem ha bekameráznák az ovikat, az ovónők egy részét érné meglepetés, hogy vége a szülőre mutogatásnak. Ha velük van a gyerek, nem megőrzésre van ott, hanem foglalkozni is kell vele.
Már van időpontunk, 3alkalmas, az utolsó juniusra esik amikor diagnózis is lesz. Viszont az iskolaigazgatónak május végén meg kell hoznia a döntést!
Én nem vagyok vitatkozós tipus, inkább kidurrogom magam itthon. A párom viszont már rengetegszer panaszt tett az igazgatónál. Az legalább 1-2 hétig javított a dolgokon. A magyarázat ha valamire rákérdezünk mindig az hogy nincs kapacitásuk, és hogy a csoportban javarészt fiúk vannak akik nagyon "vadak"... Már nem tudom mihez kezdjek, én itthon úgy látom hogy sokat javult a helyzet, mert 2 évvel ezelőtt rettenetesen problémás viselkedése volt. Sehova sem tudtunk elmenni normálisan, mindenhonnan kinéztek minket és megszóltak hogy milyen neveletlen gyerek. Az óvodai viselkedését itthonról nem tudom sem felügyelni, sem "javítani". Tanácstalan vagyok :-(
Kérjél egy szakvéleményt független gyermekpszichologustól.
Hát kamera tényleg jó lenne. Múlt héten legalább tudtuk volna hogy miért vagyunk kórházban. A gyerekek nem csak az enyém... felmásztak valahova, amit az óvonők nem tudtak nevén nevezni mert egyszer asztalt állítanak máskor szekrényt aztán a szülőt sem értesítik hogy baj történt a gyermekkel, majd mikor 4 órakor hazahoztuk szaladtunk a doktorhoz, aki tovább küldött minket a kórházba fejsérüléssel. Másik ovira sohasem volt panaszom, elfogadtam hogy a gyermekem más mint a többi, de ott meg is tettek érte mindent. Itt sajnos csak felveszik az utánna járó havi 2000 euró támogatást és ebből semmilyen terápiára sem tellik. Sőt az ebédet is duplán akarták fizetetni... Másik oviba nem tudom vinni, mivel az egész lakhely szerint megy.Pedig már rég elvittem volna máshova. Nem csak én panaszkodom az ovira, a helyi anyukáknak is elege van 1-2 óvonő nemtörödömségével. Nem mondom hogy a kisfiam angyal,mert nem az, de véleményem szerint egy erre szakosodott ovinak tudnia kellene kezelnie a nehéz szituációkat
Nagyon szociális afiam.Az első óvodai évben nem beszëlt németül, így nem voltak barátai, illetve akkoriban agresszíven viselkedett a gyerekekkel(orvos véleménye szerint a nyelv hiánya miatt).szerencsére ezen már túl vagyunk. Most nagyon sok barátja van, szeretik is, már messziről kiabálnak neki ha meglátják.
Azt hiszem ha lenne lehetőség arra hogy az óvodát bekamerázzák egy-egy hétre és látnák a szülők hogyan viselkedik a csemetéjük lenne egy-két meglepetés. Hidd el ha az óvónők azt írják a helyzet katasztrofális akkor biztos lehetsz benne hogy az is, és hidd el hogy ők csak segíteni akarnak amikor nem mismásolják el a nyilvánvaló tényeket.
Az ADHD-t nem olyan egyértelmű diagnosztizálni. Még szakembernek se mindig. Szóval laikus (?), szerető szülőként pláne nem.
Szerintem járj a végére. Hogy tényleg van-e ilyen vagy másmilyen probléma. Nyilván nem a saját szórakoztatásukra találták ki a pedagógusok.
Az én Fiam is 6 éves, átérzem a helyzeted.
Többi gyerekkel milyen a kapcsolata egyébként?
Sziasztok! Kisfiam 6 éves lesz, szeptembertől iskolát kezdene. Azonban az óvoda tanácsolta hogy kisegítő iskolába járassam a fiamat, amivel nem értek egyet, mert amellett hogy aktív és rosszcsont, egy nagyon okos értelmes gyermek. Sajnos a döntés nem az enyém lesz, mivel az iskolaigazgató kivizsgálja az ügyet és majd ő hozza meg a döntést. A fiamnál még nem diagnosztizálták az ADHD-t, egyenlőre(orvosi) gyanú. Nem értem az egészet, mert az óvonők annyira katasztrófális szituációt írnak le, amit én itthon nem olyan szinten tapasztalok. Persze vannak rosszabb napjai, de kinek nincsenek? Külföldön élünk, gyógyszeres kezelést már felvetette a doki hogy 6 éves kortól lehet ha beigazolodik a gyanú. DE én azt nem szeretném. Egy évig mozgásterápiára, beszédterápiára(ez csak az idegen nyelv miatt és az R betű miatt), lovagolni és úszni járt. Akkoriban semmi panasz nem volt rá sem az oviban, sem itthon. Elköltöztünk és új oviba jár. Most csak itthon tornázunk és megpróbáljuk az omega 3-at. Valakinél az omega 3 javulást hozott? Mennyi idő alatt hat? Jővőhéten az óvodában vizsgálni fogják a fiam viselkedését és ez alapján döntenek. Viszont az ovival hadilábon állunk, mert hiába integrativ, a gyerekek semmiféle terápiát, nevelést nem kapnak. Szó szerint úgy viselkednek ott ahogy akarnak! A csoportok itt nem életkor szerint vannak bontva, így van 3 éves ovis társa is, ami szerintem szintén húz le a viselkedésén. Nagyon félek a fiam jővője miatt, tudom hogy a rendes iskolában is megállná a helyét. Tudtok még valami tippet ,praktikát javasolni ami nektek segített? Előre is köszönöm a válaszokat. Ja igen a fiam, izgő-mozgó, kissé hangos, várni nem tud, az udvaron viszont órákig is eljátszik. Rajzolni nem szeret, soha sem szeretett, finom mozgása gyenge. Sok betűt már felismer, megnevezi őket, és párat le is ír, számolni tud, felismeri és leírja a számokat.
További ajánlott fórumok: