Én nekem mindig meg volt a hajlamom a hízásra. Viszont nagyon sok évig rendszeresen sportoltam. Tinédzser és fiatal felnőtt koromban volt egy sportosan telt alakom (megvolt bennem a sportosságnak meg a teltségnek egészséges egyvelege). 30-as éveim elején a második szülésnél nagyon sokat felszedtem. Akkor is voltam már 93 kg. Utána 79-80 kg körülire tudtam vissza lemenni. 40-es éveim elején jött egy depis és stresszevős, bánatfalós időszak. S akkor elkezdtem már hízni. Sokkal inkább látszódott meg az alakomon a sok evés, mint a mozgás. Egy idő után a mozgás is elmaradt. Majd a változkorban lettem egy mázsa. Az XL-es ruhákból buggyant ki a hájam. Tiszta zsír meg háj voltam. Elhíztam mint egy kismalac. Leginkább az úszógumim, lógó hasam és a háthájam zavart. Na meg a kondim hiánya, amikor újrakezdtem sportolni. Nagy nehezen erőt vettem magamon, hogy elmentem az uszodába az xxl-es egyberészes fürdőruhámban (mert a bikinialsó a tükörben szembe alig látszott a nagy belemtől), kb. 50 méter úszás után a lépcsőn alig tudtam kimászni :) Most lemegy 2 km úszás gyorsabban, kocogok 6-8 km-t (kezdetben 500 méter ment le). Egy ideje nincsenek bánatfalásaim, újra merek bikinit húzni. 13-14 kg ment le (86-87 kg vagyok, igaz egy ideje stagnálok). Centikből több ment le. Főleg a pocimból.
Én is élveztem a változó kor áldásait, 16 kg ugrott rám, amit aztán sikerült leadnom és tartom is a súlyom, de iszonyú odafigyelést kíván. A menopauza előtt szerencsés alkat voltam, bármit megehettem, és sosem gondoltam volna, hogy kalóriákat fogok számolgatni. De muszáj lett. Cserébe kárpótol az, hogy szuper érzés volt elérni a kitűzött célt és azóta is öröm beleférni a menopauza előtti ruháimba, vagy venni egy 2 számmal kisebb ruhát.:)
Jól tetted. Ugyan én nem rendszeresen, de sokat járok edzeni és nagyon szeretem és jól is esik. 43 éves vagyok. 🙃
Ami/aki miatt én elkezdtem, az egy nagyon régi ismerősöm, aki negyven éves kora után úgy elhízott, most kb. 120 kiló. Már majdnem ötven éves. Sosem volt vékony, de kövérnek sem volt mondható. Na én kb. ugyan így nézek ki, mármint hogy nem voltam vékony sosem, de nem is vagyok kövér. Mikor megláttam, eldöntöttem, így biztosan nem akarok kinézni negyven fölött (de alatta sem). Az edzések mellett az evésre is odafigyelek. Nem éhezek, nem koplalok, eszek mindet is, csak mértékkel.
Nyilván, aki beteg, gyógyszereket szed stb. neki biztos nem egyszerű a fogyás és nem is biztos hogy arra kell koncentrálnia a betegség mellett.
Nálunk nőknél ott van/lesz a változókor is, ami gondolom megintcsak nem egy egyszerű dolog. De egy egészséges ember, tudjon már arra odafigyelni, hogy néz ki. Adjunk már magunkra! ☝️
Azt igen jól tetted! Én is 40 után, és ámulva hallgatom a nálam 10-15 évvel fiatalabb kollégákat, mikor panaszkodnak, hogy ittfáj-ottfáj, nem tudok elaludni, hajnalban felébredek, forgolódok, stb...