2 gyerek nevelése egyedül - lehetséges? (beszélgetés)

Az a lényeg, hogy jól megértitek egymást. Meg, hogy így rendeződnek a problémák.

Milyen a kineziológia? Ott mi történik?

Megértem az egy gyerek párti hozzáállást. Szuper, hogy maradt a rendetek a gyerkőccel. Jó dolog a közös rendszer az életben, ha az anya és gyerek is szereti. :))

Én nagyon szeretnék még egy gyereket. Viszont ahogy gondolkodom, tényleg kockázatos. Most olyan jó nekünk, és ez akár el is romolhat. Szerinted mindig trauma egy testvér érkezése? Mondjuk lehet benne valami. Annyira szeretem a gyerekem, hogy törésnek semmiképpen nem akarnám kitenni.

Engem nem zavar. Én is visszakiabalok😃 De én már ismerem őt, tudom,hogy mit/miért tesz. Aztán mi békésen élünk tovább, csak néha van 1-1 olyan szitu vagy sérelem, amit igy tudunk megoldani.

Örülök,ha megy veled. Ha ajánlhatok, akkor sztem a kinezioligus tud a legtöbbet segíteni párkapcsolati témában.

Én nagyon egy gyerek párti vagyok. Nem biztos hogy meg tudtam volna osztani a figyelmemet, tartottam attól, mit szól a nagy a kicsi érkezéséhez (mert bárki bármit mond, bárki bármilyen kímélőn tálatja, ez bizony egy törés és egy nagy trauma a nagy gyerkőc számára). Illetve nem akartam a kis rendünket felborítani egy újabb jövevény beköltözésevel.☺️

Hát akkor annyira nem viszi túlzásba a gyerek látogatást. Az mondjuk jó, hogy a gyermek is át tud hozzá menni.

És el bírod viselni a kiabálást a mostani párodtól? Nekem nem megy. Tényleg jön velem terápiára. Már keresem a szakembert. Kiváncsi vagyok, mi a kiabálása valódi oka, remelem ott kiderül.

Egyébként egyre inkább az egy gyerek pártján vagyok. Tényleg hihetetlen, hogy ennyire jó és könnyű a kicsivel. Csak párom idegesít az életemben. :D Te végül akkor úgy érzed jól döntöttél, hogy nem vállaltál második gyereket?

Ti végül mire jutottatok? Valóban mentek terápiára? Vagy csak rábólintott, de esze ágában sincs? Változik valamit a habitusa?

Mi a párommal tudunk nagyokat veszekedni, sőt néha ő is kiakad, kiabál, de (sajnos😃) 90%ban igaza van. Bár kicsit más típus, azokkal kiabál akiket szeret (anyukája, gyereke, én..pfff😃)

Azért nem volt könnyű eset így sem. Szerencse,hogy időben kiléptem.

Igen, látogatja, nem messze lakik, így a gyerek már át tud menni hozzá akkor is ha nincs "láthatási idő". No azért annyira nem viszi túlzásba, inakbb tartja a 2 hétvégenkénti időszakot.

Tök jó, hogy nem volt undok típus a férjed. Jobb az ilyet megúszni, ha egy mód van rá.

Jaj az ital, hát igen. Volt nekem is ilyen exem, az volt a program, hogy kocsmáztunk. Gondolom az embernek már annyira nem jó a kapcsolatban, hogy az alkohollal próbálja palástolni.

És exed látogatja a gyereket? Jófej vele? Az jó, ha marad egy normális kapcsolat a gyerek és az apuka között.

Mi amúgy nagyon jól megvoltunk, nem volt sose hangos szó vagy nagyobb vita. De (sajnos) a 12. év végére inkább ivócimborák voltunk egymásnak..ami ugye nem vezetett jóra. Még 4 évig húztuk,aztán én másfelé kacsingattam, ő rájött, én meg örültem,hogy végre taka van.😃

Az a szerencse,hogy nem süllyedtem bele jobban, mert mára már tuti masszív alkesz lennék.😔😔

Menthetetlen amúgy nem lett volna a házasság, de visszanézve nagyon örülök,hogy véget vetettem,mert nem volt jó.

Sajnálom, hogy szétmentetek a kicsi apjával, de tényleg jobb lehet nélküle, mint rossz kapcsolatban. Örülök, hogy azóta jó társra találtál. Nálatok is ilyen dolog volt az ok, ha megkérdezhetem? Menthetetlen volt? Én most eléggé elkezdtem reménykedni, hogy menthető. Beszéltem párommal, hogy én is szívesen változom, de ezt a kiabálást nem tűröm. Most egyéb dolgokat elkezdett csinálni. Alkalom azóta nem volt kiabálásra, abban reménykedem, hogy észhez tér.

Igen, biztos szokás kérdése a bölcsi. Azt mondják, 3 hét kell, hogy az ember megszokjon valamit. Lehet itt is így van. Nagyon hiányozna a pici, de persze, ha úgy látom, neki a bölcsi a jobb, nem akadályozhatom. 2 éves koráig jó vagyok pénzben, utána meglátom, hogy milyen megállapodást lehet kötni a cégemmel.

Hát igen sokan tényleg azt mondják, hogy idő után kell a gyerektarsaság a piciknek.

Sajnálom, hogy nem kaptál lehetőséget 4-6 órás állásra. Nem tudom egyébként, hogy ez miért nem “divat”. Sokan nevelnek pici gyereket, és hát azért nagy nehézség, hogy estig bent kell ülni a cégben.

Biztos fura elsőre, de 3 éves korától úgyis kötelező az óvoda, szóval ez egy próbaidő lenne.

Az én fiam 14 hónapos korában került bölcsődébe, ő nagyon szetette, pedig még kicsi volt, beszélni sem tudott.

Igen nekem is egy gyermekem van, nagyon imádom, már 11 éves. És egyedül maradtam vele 7 éves korában, szóval képben vagyok milyen egyedül. A rossz kapcsolatnál mindenképp sokkal jobb. Mondjuk nekem lett is egy párom pár hónappal később, akivel ma is együtt vagyok.

Nekem 5 éves ovis már a kisfiam, és nehezen vittem bölcsibe. De muszáj volt dolgoznom.

Anyukám volt vele a Covid miatt sokat, de ő sokat nem tudott a gyerekkel kezdeni, a bölcsiben jobb volt neki a társaság és a foglalkozások miatt.

Az ideális az lett volna, ha 4-6 órában dolgozhattam volna bölcsi mellett. 8 órás munka mellett 7-17 között volt az ott töltött idő, ez sok.

Igen, hallottam róla, hogy jó dolog a bölcsőde. Még nem tudom, hogy beírassam-e, majd útközben kiderül. Nem tudom, mennyire akar majd gyerektársaságért cserébe nélkülem lenni. Bár úgy hallottam, legtöbb pici igényli a bölcsit. Mondjuk bármilyen gyerek közösségbe vittem eddig, imádta a többi kicsit. Csak azt nem tudom, azt hogy fogadná, ha én nem lennék ott.

Neked is egy kicsid van? Mikortól járt bölcsibe?

Ez egyébként nagyon vállalhatónak hangzik. Eleje nehéz lehetett. De szuper, hogy nem évekig volt szegényke beteges.

Remelem, jól van a tüdőbeteg csaladtagotok.

Nálam is ez lett, covid jarvany időszak előtt szuper volt az immunrendszerem, aztán meg sokat voltam beteg, mert sokáig kevesebbet voltam közösségben

Nekem ne is mond, baromi szomorú vagyok miatta. En sem tudom, miért alakult ez így. Már hogyne lenne női tartásom. Csak nem könnyű, szeretem, gyerekem apja, nyilván nem 0-24-ben kiabál. Adok egy esélyt a dolognak, ha akarja, tud változni, ha meg nem akarja…

Egyébként a második gyerekről kezdek lemondani, félek, hogy megpróbálna keresztbe tenni, vagy valami. Majd valahogy feldolgozom. Mellette meg nevelem a csodás gyerekem, egyedül vagy társsal. Nagyon fontos nekem, és sok szeretetet szoktam neki adni.

Az én lányom bölcsi kezdés után 2-3 hónappal kezdte. Akkor kb 3 hónapig többet volt beteg, mint egészséges. Aztán mintha elvágták volna. Onnan alig volt beteg, egészen a pandémiáig. Pandémia alatt mi komolyan védekeztünk a vakcinákig, mert tüdőbeteg van a családban és nem akartuk elveszíteni. Na, ezután megint beteges lett (én is), ami teljesen normális, össze kellett ismét haverkodni a szervezetünknek a bacilusokkal és vírusokkal. Most már túl vagyunk ezen is.

Ezzel a betegeskedéssel az van, hogy amikor először közösségbe kerül a gyerkőc, beteges lesz egy darabig. Ez normális és jó (bár nagyon nem érzi akkor az ember annak), így fejldődik az immunrendszere.

Sosem értettem ezt, hogy azért mert gyereketek lett, miért automatikus hogy megromlik a viszony..

Ilyen rossz kapcsolatban vagy és másodikon gondolkodsz.. Eszembe sem jutna, viszont baj hogy tűröd a bántalmazott kapcsolatot amíg egyszer majd elfajul vagy lekever egy pofont vagy akarmi.. Semmi női büszkeséged nincs vagy tartasod?

Akkor már inkább egyedül mint egy rossz kapcsolatban.

Bölcsivel kezd és akkor hamarabb túl eshet a gyerek a betegségeken.

Mondjuk nálunk nem volt vészes egyáltalán, rózsahimlőn úgy esett át,hogy észre sem vettük csak mikor már pöttyös lett😃 az meg már a betegség végét jelezte.

Oviban pedig a két kezem elég lenne a hiányzó napokat megszámolni.

Köszönöm, igen nekem pont ilyesmi a tervem. Abban reménykedem, hogy a cégem belemegy egy home office megoldásba. Ha meg ők nem, keresek egy másik céget. De a továbbképzés is jó ötlet lehet, hogy tényleg bebiztosítsam magam egy flexibilis állással.

Ismeretségi körben hallottam, hogy milyen nehéz a nőknek az ovis időszak. Páran a sok betegség miatt elveszítették az állásukat. Ezért is jó az én szakmám, mert nem kell hozzá helyben lenni, és ahogy írod nátha mellett azért tudnék dolgozni. Aztán majd élesben úgyis kiderül. Bár amilyen nyugodt a gyerek, úgy gondolom, menne.

Nálatok sok ovis betegség volt?

Mióta vagytok együtt?

Ez a kiabálás a gyerek születésével kezdődött?

Az jó.

Informatikában lehet távmunkás lehetőséget találni. Home office megoldja a gyerek köröli munka-magánélet logisztikai gondok 95%-át. Pl. ha beteg a gyerek, tudsz otthonról dolgozni. (Nem arra gondolok, amikor tényleg rosszul van, hanem arra, amikor már jól, vagy csak kicsit náthás de már kivágják bölcsiből, oviból, suliból, a gyerekbetegségek 95%-ban ilyenek.) Vagy ha tovább dolgozol, mint az intézményi nyitvatartás. Eljössz, elhozod, folytatod. És jól is fizet az informatika.

Ez egy, két, három gyerekkel, egyedül vagy párral maradva is igazak.

Szóval ha véletlenül olyan infós területen vagy, ami nem ilyen (nincs home office), akkor nézz kürül, és tanulj még GYED alatt valamit gyorsan, ami ilyen.

Igen, mindkettő dolog lutri, sajnos. Talán a sors így rendezi, hogy egy gyerkőc legyen. Azt tényleg nem feltétlen tudnám befolyásolni, hogy esetleg trauma lenne-e a gyereknek egy testvér. Persze én sok jó testvért látok, de hát ennek ellenkezője is benne van a pakliban.

Nagy öröm a picikém, lehet el fogom tudni fogadni a dolgok állását érte. Köszönöm a kedves kívánságot. Ezt a légkört mindenképp rendbe kell hozni vagy így, vagy úgy. Főleg a gyermekem miatt.