2 bicajozó 8 éves gyerek már csendháborító? (beszélgetés)

Azt, hogy mi a "normál" szintű gyerekzsivaj, az nagyon változó lehet.

Egy nagyobb családon belül simán az van, hogy a saját üvöltöző nagyobbak ébresztik fel a kissebbet. Ez ugyebár dupla szopacs, mert a nagy is ki van kattanva, meg a kicsi is felébredt...

És mégse tudsz mit tenni. Lehet, hogy egyszerűen csak azért, mert rossz korban vannak. Egy 5-6 éves fiúval bizony nehéz bármit is kezdeni, ha ő éppen üvölt. Ez nem azt jelenti, hogy nem mész oda, nem kezeled le a dolgot. Csak amire odamész, meg lekezeled, addigra sajna felébredt a kicsi, ha nálad van, ha a szomszédban..

Ilyen az élet.

Kedves Bajni!

Az a helyzet, hogy ma olyan világot élünk, hogy a 30 éves, itthonmaradó ügyvéd, orvos, mérnök és egyéb adófizető állampolgár nagyon kell, kéne az államnak, az nagyon szuper, ha ilyenek vannak.. Ők adóznak, elveszik a hülye lányunkat, unokahugunkat feleségül, férjül, meg általában nem is hangoskodnak, inteligensek, stb..

De ugyanez az állatfaj, (és persze direkt sarkítottam az ügyvéddel, meg az orvossal, nyilván minden normális emberre vonatkozik), amíg gyerek, és üvölt, meg dübörög, meg játszik, meg biciklizik, TEHÁT ÉL, TANUL - ugyanis neki a játék meg a biciklizés a tanulás, meg az élet, MERT GYEREK - addig nem kívánatos, és már azzal is idegesíti a világot, hogy van..

Ez ma tök általános hozzáállás, mi is nagyon sokat szenvedünk tőle.

Persze akit lehet, szándékosan nem zavarunk, nem hergeljük, mert hosszútávon jobb a békesség, ez nem is vitás.

De én azt tanultam a szüleimtől, hogy ma nekem, holnap neked..

Ez a probléma csak azt kerüli el, akinek anyja sem volt, meg gyereke sincs.. Mert egy darabig gyerekeid vannak, akik esetleg zajosak, majd unokáid lesznek, akik még zajosabbak, mert a mamánál ugye többet lehet, utána meg esetleg beteg, idős anyukád, apukád, aki kicsit gügye, netán kötekszik, vagy a szomszédok szerint hangosan hallgatja a rádiót..

Persze tisztességesen lehet szólni ezért-azért, ezt a gyerek-kutya-és idősember tulajdonosoknak is meg kell érteni..

De sajnos azon én is csak nevetni tudok, amikor a gonosz öregasszony szomszédom azért izélget, mert a gyerekek NAPKÖZBEN a saját lakásunkon belül mászkálnak, és ő azt hallja. Ő kettőkor aludni akar. Én erre azt tudom mondani, hogy én is, csak sajna nem tudom megtenni, és nem a gyerekek dübögése miatt, hanem mert dolgozom...

Tehát sajna az van, hogy azt csesztetik sokszor, aki amúgy is az élet sűrűjében van, és nagyon nem sokat tud tenni az ellen, hogy a gyereke nem némának és bénának született. Persze azok, akiknek már nincs más dolguk, csak otthon pihengetni. Amivel nincs baj, hiszen már sokat dolgoztak, csak azért vissza kéne rá emlékezni, hogy milyen volt..

A másik meg, hogy általában ezeknek az embereknek vagy gyerekük nincs, vagy unokájuk, és ez még egy plusz utálat a gyerekek iránt. A mi kedvenc szomszédnéninknek van ugyan egy lánya, de már szerintem jóval 40 felett van, és nincs családja.. Ilyen pedig a mai hozzáállással egyre több van.

A baj az az, hogy nekem már komoly egészségügyi gondjaim kezdenek lenni az állandó idegeskedéstől, mert egyébként utálok mások terhére lenni. De a gyerekem lábát nem tudom levágni, hogy ne szaladgáljon, egy gyerek meg, legyen bármilyen jó is, nem fog egész nap ülni és Shakespeare-összest olvasni..

Viszont amíg a bicikli tud másfele menni, addig az valóban egy megoldás lehet, bár gondolom, hogy még nem akarod őket messzebbre engedni, azért vannak ott...

Persze, hogy el lehetne őket vinni, ha városban el lehet, csak a városiak, akik nem éltek vidéken azok nem tudják, hogy ott mennyivel más a ritmus.. Ott van hely, de kert is van, meg kutya is van, minden ilyen nehezítő tényező...

Szerintem mindenki a saját helyzetéből és tapasztalataiból indul ki. Tényleg vannak elviselhetetlen gyerekek, de ugyanígy vannak elviselhetetlen szomszédok is.:)

Én abból indultam ki, hogy amit a fórumindító leírt, az tényleg úgy történt, mert sajnos simán el tudok képzelni hasonlót, találkoztam nem egy ilyennel...

Oké, elhiszem!! :)))

Mondom, hogy én a magam sztoriját írtam le.

Nem tudom, hogy az ő gyerekei ordítoztak-e, nem voltam ott, én a sztorit a saját életembe ültettem át.

Az nem normál szintű gyerekzsivaj, amit nálunk a szomszéd gyerekek csinálnak.

De majd megmondom a pár hónapos gyerekemnek, hogy szállj magadba, kisfiam, ne bőgj, amiért felébresztettek. Majd te is biciklizel pár év múlva, aztán meglátjuk, milyen hangerővel bírsz "hangoskodni".

Kutyaugatás?? Azt inkább hagyjuk. A közvetlen szomszédunk két kutyája egyfolytában ugat. Hogy mit? Nem tudjuk. Ennyit a csendes utcáról, és rólunk:)

Igazad van, családi ház ezzel jár. Jó Nektek, hogy mindkét fél (tehát Te és a szomszéd) részéről is megvan a tolerancia.

Nálunk (szintén családi házas övezet), a lányom (aki csendes, és egyszem, általában olvas szabadidejében), kiment az udvarra, és dobott a kosárpalánkra kettőt (nem szokta túlzásba vinni amúgy sem, hamar megunja, egy héten egyszer dob 3-at 4-et, lusta is a drága). Szomszéd csaj egyből kijött, hogy fejezze be, mert alszik a férje (szombaton 2 óra volt).

Az, hogy MINDEN vasárnap délután a két fiúgyereke + egy rokon gyerek kiabálása, nonstop déltől estig való pingpongozás van náluk, mindez a hálószoba ablakunktól kb. 6 méterre, hát baromi kellemes. Nem szoktam aludni vasárnap délután sem, de pl. olvasni, nyugiban ejtőzni jó lenne.

Na ez a tök bunkó, az én lányom lábujjhegyen járjon, 10 percet két hétben nem tud neki tolerálni (labdapattogtatást végülis), náluk meg az van, amit írtam, és az tök természetes:(((

Az a vicces hogy a nő gyereke, 10 évvel ezelőtt ugyanígy jött ment a mi házunk előtt, érdekes akkor ez nem zavarta őt. Egy 8 éves gyereknek az egyedül közlekedés és az állandó szülöi felügyelet között, az hogy azt gondolja egyedül lehet teljesen jó átmenet. Nem a hangszigetelt ablak mögül lesek, hogy mit csinálnak hanem kiszaladok a kapun, kinézek, hallgatózok. Amikor a lerángatás történt akkor is ott voltam egy autó mögött figyeltem a gyerekeket a kicsivel a kezembe,csak a hisztérika nem látta hogy ott vagyok. Megfordult a fejembe hogy pofánvágom, de azt gondolom az erőszak erre nem lenne megoldás, pláne ha ezt gyerekek is látják. A kertünkben állandóan gyerekek vannak az összes szomszédgyerek ide jár mert itt van hinta, trambulin, meg minden ami egy gyereknek kell, de nekik az önállóság érzete kell. Itt a kérdés nem az ELVEN volt hogy oda engedjem - e vagy nem mert ezek után még én is ott fogok babakocsit tologatni sőt görkorizni is, hanem azon hogy ez a szabálysértési jogszabályok szerint kimeríti- e a csendháborítás fogalmát????? Hisztérika nekem sose szólt hogy zavarja, a kutyás szomszédot küldte(?) aki beORDITOTT hogy vigyem a kölkeimet háturról, a gyerekeknek meg amikor ott voltak azt mondta a k..aanyádat stb ( megmondom őszintén sértett a hangnem).

Elhiszem hogy mindenki tele van feszültséggel ebben a mai rohanó, pénztelen világban. Én empatikus vagyok de nem hülye, ha belém kötnek vagy ami rosszabb testileg fenyegetnek egy gyereket senki ne várja tőlem hogy némán fejet hajtsak és úgy tegyek mintha semmi se történt volna. Igen lehet hogy megmondom a gyereknek hogy ne arra bringázzon, mert a nő kiszámíthatatlan, de hogy utazni fogok arra ezután hogy az idegbajt hozzam rá az biztos.

Abból tudunk kiindulni, amit ő leírt. Direkt hangsúlyozta, hogy a gyerekek nem üvöltöztek, a nőnek sem ez volt a baja, csak az, hogy bicikliztek a háza előtt és megugatták őket a kutyák. Az összes többi az ordibáló gyerekekről "jóindulatú" feltételezés és hozzáköltés. Akinek egy normál szintű gyerekzsivaj, ami a bicajozással jár plusz a kutyaugatás kibírhatatlan lárma, az szálljon magába.

Szerintem a nőt a reakciója már eleve minősíti. Aki egy gyereket lekap a bicajról meg k... anyázza, azzal súlyos problémák vannak.

Mint ahogy a szomszédot el lehet tanácsolni, ennyi erővel a gyerekeseket is el lehetne zavarni tanyára, aztán ott oda teszi a kölkeit meg ott lesegeti, ahol akarja.

Kezdek rájönni, hogy anyám deviáns, mert eltessékelt minket az udvar egyik részéből, mikor a szomszéd kutya folyamatosan ugatott bennünket.

Rosszindulatú szomszéd is akad bőven.

Mikor ideköltöztünk Wekerlére egy ikerházba,az akkori szomszédom egy kb 40 körüli egyedülálló nő volt,az idős édesanyjával.

Olyan 4-5 éves lehettem,apukám hintát készített az udvaron,és énekelgettem hintázás közben,nagy zajt nem csaptam,egyedülálló gyerek révén-de a szomszédom utálta a gyerekeket,állandóan áskálódott ,morgott káromkodott az udvaron,közvetlen mellettünk.

Több alkalommal még a rendőrséget is kihívta,mert az anyám a konyhában,délben operát hallgatott.

Ez ment pár évig,majd felnőttem,koleszos lettem,aztán már visszahúzódott a házába idősebb korára.Dilis szomszéd gyakran kerül az ember élete során.

Én kellenék oda 10 évesen a karikás ostorommal.:)

Kapna a banya!