Vidám 1848/49-es tematikájú kifestők (beszélgetés)

Wow... van ám képzelőerő! :O

Még ha pszichiátriára való is... zseniális!

[link]

Annyira ártatlan mint ezek..

Bizony kijavították, nem is értem miért beszél mindenki 1948-ról. :D

Nekünk anno az oviban teljesen jó volt a kokárda festés, azon a szinten nem is kell több. :D

biztosan nemzeti ágyú .

Na, kiraknak.:(

Nálam ez kiveri a biztosítékot. Lufi a huszár kezében és az ágyúból virágok jönnek???

Először elkezdtem örülni a színezőnek, aztán gyorsan lekonyultam. :(

Sőt; azok után ezt se néztem rendesen.

Szerintem akkorra felbosszantott a szülinapos fizetős fórum. DD

Nem nézem, regelni kell.

Mindegy.

Ezt mondom én is. De ba..ki....most nézem, még lufik is vannak!!! Örömbódogság! És huszár lő huszárra! jeeee teljes képzavar. Lufik szállnak az égre, és háttérben a Nemzeti Múzeum....atyaég.....

Megyek megnézem a többi rajzot is.

A vidámság meg a forradalom/szabadságharc hogy jön össze?

Olyankor jellemzően nem vihognak az emberek...

BAkker....kijavították a címet :D

:D most tök hülyének tűnnek a hozzászólások :D

Jah, és a vidámsághoz visszatérve.

Szerintem az óvódás az nem hülye. Gábor Áron rézágyúja ami az itt látható képen is van, az bizony nem virágokat lőtt ki. Az egy fegyver, amivel megölték az embereket. Igen. Komor. Mert harc volt. Ahol mindkét oldalon meghaltak.Valóban nem kell nekik véres szétszaggatott tetemeket kifesteni, de az ágyúból viccesen kilőtt virág özön is "finoman" túlzás.

Inkább neked kellene :D

Értő olvasás: egyesfiamüljle!!!!! :DDDD

Itt az 1949 is, ha valakit érdekel

[link]

Egy csomó minden volt 1948-ban

pl:

január 1. – A British Railways létrehozása.

január 4. – Burma függetlenségének kikiáltása.

január 22. – Ernest Bevin, az Egyesült Királyság külügyminisztere az Alsóházban tartott felszólalásában javaslatot tesz a Nyugati Unió egy formájára.

január 30. – Indiában meggyilkolják Mahátma Gandhit.

február 10. – Szovjet–jugoszláv–bolgár tárgyalások Moszkvában a Balkáni-föderáció terveiről.

február 13. – A csehszlovák kormány ülésén a nemzeti szocialista miniszterek tiltakoznak a nemzetbiztonsági testület parancsnokának önkényes eljárása ellen, aki a testület nyolc tisztségviselőjét a Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) embereivel akarta felváltani. (A kormány dönt az intézkedés visszavonásáról, de a végrehajtást Václav Nosek belügyminiszter szabotálja.)[1]

február 18. – Magyarország megköti a Szovjetunióval a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.

február 20. – A kormány rendkívüli ülésén a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, a Csehszlovák Néppárt és a Demokrata Párt miniszterei benyújtják lemondásukat, tiltakozva a belügyminiszter törvénytelen eljárása ellen.[1]

február 21–23. – A Román Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt központi bizottságainak együttes pártértekezletén sor kerül az egyesülésre, így a RKP-ból és a PSD balszárnyából megalakul a Román Munkáspárt (Partidul Muncitoresc Român), melynek első titkára Gheorghe Gheorghiu-Dej.

február 23. – A csehszlovák belügyminisztérium jelentést tesz közzé a nemzeti szocialista párton belüli „államellenes összeesküvés” leleplezéséről.[1]

február 25. – Edvard Beneš köztársasági elnök elfogadja a polgári pártok minisztereinek lemondását, s Klement Gottwalddal az élen kinevezi az új kormányt.[1]

február 26. – Jozef Lettrich lemond a Szlovák Nemzeti tanács elnöki posztjáról, utóda a kommunista párti Karol Šmidke.[1]

március 3. – Csehszlovákiában a nemzeti szocialista párt Csehszlovák Szocialista Párttá alakul át.[1]

március 5–7. – Az MSZDP kongresszusán kizárják a Kéthly Anna-féle szárny tagjait és a pártvezetést megbízzák, hogy az Magyar Kommunista Párttal kezdjen tárgyalásokat egy egységes munkáspárt létrehozásáról.

március 9. – A csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsa irányelvet ad ki a gyárak és a vállalatok „reakciós elemektől” való megtisztításához.[1]

március 10. – Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter tisztázatlan körülmények között kizuhan a külügyminisztérium egyik ablakán, és belehal sérüléseibe.[1]

március 14. – Az első Kossuth-díjak átadása.

március 17. – A Nyugat-európai országok aláírják a Brüsszeli Egyezményt.

március 18–19. – Moszkva visszarendeli Jugoszláviából a szovjet szakértőket. (A szovjet–jugoszláv konfliktus kezdete!)

március 20. – Az első választások Szingapúrban

március 25. – Magyarországon államosítják a száz főnél többet foglalkoztató üzemeket.

március 28. – Parlamenti választások Romániában.

március 31. – Megszüntetik a Budapesti Értéktőzsdét

április 1. – Az MSZDP 32 országgyűlési képviselőjét visszahívja az Országgyűlésből.

április 3. – Az Egyesült Államok meghirdeti az Európai Újjáépítési Programot (Marshall-segély).

április 4–5. – A Nemzeti Parasztpárt elnökének ismét megválasztják Veres Pétert.

április 13. – Az újonnan megválasztott román parlament elfogadja az ország új alkotmányát, amely május 1-jei hatállyal lép életbe.

április 17. – A Csehszlovák Kommunista Párt és a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt vezetősége közös nyilatkozatban jelenti be a munkásosztály marxista–leninista alapokon való egyesítésének szükségességét.[1]

április 17–18. – A Független Kisgazdapárt elnökének Dobi Istvánt választották.

április 28. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatok államosításáról.[1]

május 7. – Létrehozzák a Községi Élelmiszer-kereskedelmi RT-t, ismertebb nevén a KÖZÉRT-et.

május 9. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja az új alkotmányt, amely kitűzi a „szocializmus építésének perspektivikus célját”, továbbá leszögezi, hogy az országban népi demokratikus rendszer uralkodik, törvényesíti „a dolgozó nép hatalmát”, és kimondja a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúságát. (A nemzeti kisebbségekről nem ejt szót.)[1]

május 14. – Izrael állam megalakulása, kitör az arab-izraeli háború.

május 30. – Csehszlovákiában lezajlanak a választások az alkotmányozó nemzetgyűlésbe. (Az első „szocialista típusú” választáson a szavazók 89,2%-a voksol a Nemzeti Front jelöltlistáira.)[1]

június 2.

Aláírják a magyar–szovjet katonai egyezményt.

A végbemenő változásokkal azonosulni nem tudó, s nem akaró csehszlovák köztársasági elnök, Edvard Beneš lemond tisztéről.[1]

június 3. – Pócspetriben egy tüntetés során életét veszti egy rendőr. Az eset koncepciós perében a jegyzőt halálra, a plébánost életfogytiglanra ítélik.

június 4. – A csehszlovák nemzetgyűlés egyhangúlag Klement Gottwaldot választja elnökké.[1]

június 8. – A nemzetközi körülmények változása miatt a CSKP KB új irányelveket fogad el a magyar kisebbséggel kapcsolatban, mely szerint a magyaroknak biztosítani kell a polgárjogokat, de nem szabad elismerni kisebbségi státusukat, illetve lehetővé tenni magyar politikai szervezet alakítását.[1]

június 10–11. – A Román Munkáspárt plenáris ülésén meghatározzák a román belpolitika irányvonalát, továbbá elfogadják a Kominform Jugoszláviát elítélő dokumentumát, elutasítják a Marshall-tervet és megfogalmazzák a mezőgazdaság kollektivizálásáról és a fokozott iparosításról szóló határozatokat.

június 11. – Romániában törvény születik a nagyipar, a bányászat, a biztosító- és a szállító vállalatok államosításáról.

június 12. – A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt kongresszusain kimondják a két párt egyesülését: létrejön a Magyar Dolgozók Pártja (MDP).

június 14. – Csehszlovákiában Klement Gottwaldot beiktatják elnöki hivatalába.[2]

június 15. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzszünetet rendel el Palesztinában, az arab-izraeli háborús konfliktus véget ér, de a béke nem teljes.

június 20–22. – A Kominform első Jugoszlávia-ellenes határozata, amelyet 28-án hoznak nyilvánosságra. (A nyílt szovjet–jugoszláv „hidegháború” kezdete!)

június 24. – A berlini válság, mely során a szovjetek lezárják a Berlin nyugati zónáihoz vezető összes utat.

június 25.

A nyugati hatalmak útnak indítják az első repülőgépes segélyszállítmányt (berlini légihíd).

A csehszlovák és a magyar kommunisták képviselőinek pozsonyi tárgyalásán a felek megállapodnak, hogy a csehszlovákiai magyarok visszakapják állampolgárságukat, és ugyanolyan jogokban részesülnek, mint a csehek és a szlovákok.[1]

június 27. – Prágában lezajlik a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesítő kongresszusa.[1]

június 28. – Jugoszlávia hivatalosan kilép a Kominformból.

július 2. – Romániában felállítják az Állami Tervbizottságot, amely – a gazdaság egységes, központi irányítására – 1949-re és 1950-re egyéves tervet, 1951-től kezdve ötéves terveket dolgoz ki.

július 21–28. – A Jugoszláv Kommunista Párt V. kongresszusa elutasítja a Kominform vádjait. (Megkezdődnek az antikominformista tisztogatások!)

július 31. – Lemondatják Tildy Zoltán köztársasági elnököt.

augusztus 3.

Szakasits Árpád lesz Tildy Zoltán utódja.

Romániában kezdetét veszi az egyházi iskolák államosítása.

augusztus 14. – Az NSZK történetének első választásán a jogosultak 78%-ának részvételével a CDU (31,0%) győz. Az első Bundestagba még az SPD (29,2%), az FDP (11,9%) és az NKP (5,7%) jut be több regionális párt mellett.

augusztus 16. – A csehszlovák katolikus püspökök nyitrai konferenciáján memorandumot intéznek a kormányhoz, melyben a résztvevők fenntartásaikat fejezik ki az országban végbemenő fejlődéssel kapcsolatban.[1]

augusztus 25. – János barcelonai gróf – az Azor nevű jacht fedélzetén, amely San Sebastiánnal szemben horgonyoz – találkozik Francóval és beleegyezik, hogy rábízza a fiát, János Károlyt a tábornokra, aki a caudillo kívánsága szerint Spanyolországban fog tanulni.[3]

augusztus 30. – Romániában létrehozzák a titkosrendőrséget

szeptember 3. – Sezimovo Ústíban meghal dr. Edvard Beneš volt köztársasági elnök. (Szeptember 8-ai temetésén a résztvevők kinyilvánítják szembenállásukat a rendszerrel.)[1]

szeptember 6. – Az Államrendőrség Államvédelmi Osztályából (ÁVO) létrehozzák a BM Államvédelmi Hatóságát (ÁVH)

szeptember 8. – A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulása.

szeptember 27–28. – A Csehszlovák Kommunista Párt és az eddig szervezetileg különálló Szlovák Kommunista Párt egyesülése, az egységes párt elnökévé Klement Gottwaldot, főtitkárává Rudolf Slánskýt választják.[1]

október 1. – A CSKP soraiban is tisztogatások kezdődnek a pártba befurakodott „karrieristák és megbízhatatlan elemek eltávolítására”.[1]

október 7. – Párizsi autószalonon bemutatják az első Citroën 2CVt.

október 12. – A csehszlovák kormány döntést hoz a magyar lakosok állampolgárságának visszaadásáról. (Ezzel megszűnik a csehszlovákiai magyarok több mint három éven át tartó teljes jogfosztottsága.)[1]

október 14. – Csehszlovákiában érvénybe lép a népi demokratikus köztársaság védelméről szóló törvény.[1]

október 25. – Csehszlovákiában megalakul az Egyházügyi Hivatal.[1]

október 27. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az 1949–53-as időszakra vonatkozó ötéves tervet.[1]

november 17. – Az MDP Államvédelmi Bizottsága – Rákosi Mátyás javaslatára – határoz arról, hogy szovjet katonai és rendőrségi szakértőket kérnek, illetve magyar katona- és rendőrtiszteket küldenek a Szovjetunióba.[4]

november 26. – A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt.

december 1. – Romániában rendeletileg feloszlatják a görög katolikus egyházat, és híveit „beolvasztják” a ortodox egyházba.

december 10.

Megalakul a Dobi-kormány, az új miniszterelnök Dobi István (a korábbi: Dinnyés Lajos).

Az ENSZ Közgyűlésén elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

december 12. – Romániában kezdetét veszi a nemzetiségi politika új irányvonala.

december 15. – Csehszlovákiában megjelenik az „Új Szó” című hetilap, négy évi kényszerszünet után az első szlovákiai magyar sajtóorgánum.[1]

december 18. – Horthy Miklós és családja elhagyja Bajorországot.[5]

december 23. – Kivégzik Tokióban Tódzsó Hideki japán miniszterelnököt és 6 társát mint háborús bűnöst.

december 26. – Letartóztatják Mindszenty József hercegprímás-érseket.