Vallomások

Sikítottam a Forma-1 végén 😲

Most buktam először tárgyból egyetemen. Mondjuk magántanulóként végeztem a félévet, eltemettem két nagyszülőt ezalatt és dolgoztam 20-30 órákat mellette. Igazából ez egy bukástörténet, mégis azzal vigasztalom magam, hogy "egy bukás nem bukás".

Sok hibát elkövettem a múltban, rengeteg botlásom volt. Igyekszem a jó útra térni. Persze göröngyök nélkül egyszerűbb lett volna az út. Csak akkor tud az ember újjászületni, ha tanul a tévedéseiből és többé nem követ el hibákat, tiszta lappal kezd.

Engem régebben kifejezetten megrémített a halál gondolata. Azonban a sok rossz dolog miatt az ember már kevésbé ragaszkodik az életéhez. Szeretnék majd tiszta lelkiismerettel elszámolni, számot vetni az életemről, mielőtt örök nyugovóra térek.

Régebben túl sok mindent akartam kontrollálni, irányítani. Azonban be kell látnom, hogy nem vagyok isten, sem mindenható. Vannak tőlem független dolgok, amikre nincs ráhatásom. Ilyenkor a legtöbb, amit tehetek, hogy rábízom magam a gondviselésre.

Tegnap vettem egy csodás karácsonyi asztalidíszt (rózsaszín-fehér-arany).

Jelenleg ami leginkább foglalkoztat engem, hogy jó ember vagyok-e. Sokan bántottak engem, de az éremnek 2 oldala van. Akik velem rosszat tettek, meg tudok bocsátani nekik. Saját magamnak meg tudok bocsátani a másokkal szembeni gonoszságaim miatt ?

Az tanultam meg, hogy az életben semmihez, senkihez sem szabad túlságosan ragaszkodnunk. Pénz, hatalom, vagy emberek. Hiszen a halál mindent eltöröl úgyis, a sírba semmit nem viszünk magunkkal, csak a búcsú lesz fájdalmasabb.

Utálom ha hátba szúrnak,egy esély van és ha elcseszed vége,a bizalom meghal bennem.😔Azt is utálom ha kihasználnak ,kihasználják a jószándékomat segitek és aztán leszarnak.

Szerintem az élet értelme a fejlődés. Az, hogy meghaladjuk saját magunkat és szintet lépjünk személyiségileg, egzisztenciálisan. Számomra az élet onnantól válik okafogyottá és hiábavalóvá, ha megreked a fejlődés, neadjisten hanyatlás következik be.

Kevés az olyan típusú ember, aki Téged sokkal jobban szeret saját magánál és aki úgy emel fel, hogy neki a Te boldogságod a lényeg. Röviden kb. ez ,A' szeretet szerintem. Ilyen embert többé nem találok, de már nem is keresek. Jó így, ahogy van!

Most jöttem rá, milyen beteg ember a volt párom. Nem tudja elfogadni a szakítást, ezért lépten nyomon engem sároz be és próbál lejáratni. Csak a bosszú hatja. Undorodom már tőle és magamtól is, amiért beengedtem az életembe.

Utálom az apósomat, mert egy alkoholista !

Utálom az anyósomat.

Még nem törtem tenyérrel laposra fokhagymát. Én inkább apróra vágom vagy finomra reszelem, esetleg lapocskákra szeletelem. Nem is értem, mire jó az, hogy tenyeremmel kilapítom.

Utálom h abban az emberben is csalódnom kellett,aki "kedvel". Már nem tudok bízni.

Már unom ezt a kovidot, hiányoznak az illatok és a szagok 😭

Hazugságon kaptam a kolléganőmet.

Sokkal nyugodtabb vagyok a héten, hogy nem foglalkoztam covid hírekkel, sem az antivaxerek hülyeségeivel.

Alkalmatlan vagyok klasszikus munkavállalónak. Mikor dolgozom, legyen hatékony, de ha olyanom van, akkor elmegyek kávézni, edzeni, ha dolog van, nem érdekel, hogy elmúlt 4. Szerencsés vagyok, hogy így élhetek. Senkitől nem kell kéretőznöm.

Utálom, ha egy ember haragból cselekszik és később bánkódik.

Nem szeretem, mikor mások bonyolítani akarják az életem. Nem hagyom!

Nem jó dolog szeretőt tartani. A varázs egyszer úgyis elillan, csak a bűntudat marad utána.

Nagyon beindultak a dolgaim, minden pozitív irányba változott meg körülöttem.👍

Jó lehet szeretőt tartani, de én sosem merném ezt kipróbálni! Soha! Papírkutya lennék hozzá.

Csúnyán elbántam volt baratnőmmel. Nem akarom, hogy haragudjon de ez egy életre szól. Bárcsak helyre tudnám hozni. Dühös voltam. Ezzel nyugtatom magam.

Összetörték a lelkem! Igaz, magamnak köszönhetem. Nem felnőtt hozzáállás tudom, de azt szeretném, ha neki is fájna legalább ennyire! Nem vagyok pótszer, nem vagyok játék, nem vagyok papírzsebkendő, a könnyekhez-érző ember vagyok.

Annyira jó lenne már, ha nem lakna velünk a nárcisztikus anyám!

Rájöttem ma a bíróságon, hogy azért bizonyos mértékig a ruha teszi az embert ....

Én terhesség nélkül is horkolok...bevallom sokszor a saját horkolásomra ébredek fel...