Undorodok a szextől (beszélgetés)
Erről, hogy " akarni kell csak", eszembe jutott valami az életemből. Pár éves voltam, mikor rokonoknál valaki megetetett. Elég gyorsan tette egyik kanál étel után a másikat a számba, nem is volt időm rendesen megrágni. Még aznap kihánytam az egészet. Attól kezdve nem bírtam ezt az ételt megenni, egy falat se ment le a torkomon, ha erőltették, azonnal öklendezni kezdtem. Felnőtt koromban többször próbáltam megszeretni, hiszen tudtam, hogy finom, és jó illata volt. Amikor egy falatot a számba vettem, jött a hányinger, az öklendezés, és hideg futkosott a hátamon. Már nem kísérletezem ezzel az étellel.
Elmondhatom, hogy néha próbáltam enni ilyen ételt, de a szervezetem minden módon tiltakozik ellene. Vagyis : nem minden az akaraton múlik ! Az agy és az ésszerűség nem egyenlő az érzelmekkel, a vegetatív idegrendszer működésével. Ha valami nagyon mélyre bevésődött az emlékek közé, rendkívül lassan lehet kigyógyulni belőle. :(
Köszönöm ! :) Amikor először megláttam a (leendő) )férjemet, rögtön éreztem, hogy nem agresszív ember. Később megtudtam, hogy a családjában sem bántja senki a nőket. Már vannak édes kisunokáink is ! :)
Hiszek abban, hogy hegyek, völgyek vannak az életben, hol fent vagyunk, hol lent. Ha nagyon rossz a helyzet, nemsokára jobb lesz ! :)
Meg kell beszélni mindent, mostani barátoddal. Őszintén egymással. Ha kedvesed megértő, szeret téged megoldódik szinte minden idővel.
Próbálnod kell közeledni párodhoz nőként,próbáljál túllépni a régen történteken, hisz az élet halad, változik minden az idő sodrásával. Kulturált megértő párkapcsolatba hajlamos az ember bízva a partnerbe nagyon lassan felejteni, háttébe tenni a rossz emlékeket.
Hidd el akarni kell csak.
Ez szörnyű !!! Sajnálom, hogy anyukád vagy más nem tudta megakadályozni !!! :(
Vígasztaljon az, hogy van egy igazi jó társ Veled, melletted ! Maradjon is így, amíg csak élsz ! :)
Igen, és biztosan jó olvasmány. Talán kicsit fel is dobja a fórumindítót.
Abból a korszakból való, amikor (főleg Angliában) egészen más volt a testi kultúra.
Alkalomadtán esetleg elolvasom, sajnos letölthető változatát nem találom.
Roxána nem volt egy szent, sőt ! Nagyon gazdag szeretői voltak, jól élt.
A könyvet fiatalon olvastam, még nem volt addig kapcsolatom. Talán most is érdemes lenne elolvasnom, hiszen több évtized - talán 40 év is - eltelt azóta. A fórumnyitó problémájáról ez a könyv jutott eszembe. :)
Érdekes könyv arról a korszakról, és Roxána életéről !
Biztosan nem rossz könyv, de azért bele kell számítani, hogy Daniel Defoe ezen híres könyve 1724-ben íródott, amikor még a szex megítélése teljesen más volt, mint ma.
Sajnálom a fórumindítót az elszenvedett erőszak miatt és a következményei miatt is. Nekem sincs jobb ötletem, mint a pszichológus és a megértő partner részéről a kitartó, gyengéd közeledés, ahogy Liliom is írja.
Szívesen ! :)
Tudom, mi az erőszak ! Nekem az apám volt erőszakos, ütött-vágott ok nélkül, folyamatosan lelkileg megalázott bennünket. Sokáig azt gondoltam, nekem nem kell egy férfi sem, ha mind ilyen, mint apám ! Szerencsére voltak nagyon rendes férfiak a rokonságban, ezért kicsit reménykedtem...
Olvastam régen egy könyvet, ami nagy hatással volt rám :
Sajnos, csak arra emlékszem a Te viselkedéseddel,szexet elutasító érzéseddel kapcsolatban, hogy volt egy férfi Roxána életében, aki elérte nála, hogy egy ágyban aludjanak, de felöltözve, és nem bújnak össze úgy sem. Ez ment egy ideig, aztán annyira megszerette Roxána a férfit, hogy már ő akart vele élni, és az ágyba sem felöltözve bújtak attól kezdve. Ez a szerelmes férfi kivárta, még Roxána is vágyik rá ! :)
Érdemes elolvasni ! :)
Ha nemcsak kedveled őt, hanem szereted is annyira, hogy el tudnád vele képzelni az életedet, akkor mindent beszélj meg vele ! Mindent ! Amin átmentél, amit érzel vele, és ezzel a témával kapcsolatban. Elmondanám neki, hogy nem neki szól a mostani testi elutasítás, hanem a szexnek ! Akárki lenne most a párod, ugyanezt éreznéd a szörnyű múlt miatt ! Nincs mit vesztened, ha szeret, megérti.
Szerintem az ő kedvessége, figyelme, szeretete mindent meg fog oldani.:) Úgy érzem, nagyon apránként, fokozatosan kell a testi közeledésnek történnie, a ruhástól egymáshoz érésnek előbb-utóbb egyre nagyobb felületen, a simogatásoknak, pusziknak, csóknak, stb. A lényeg a fokozatosság. Ha az egyik már nem zavar, sőt, jól esik, jöhet a következő szint. :)Esetleg megbeszéled vele, hogy Te leszel mindig a kezdeményező, amit Te csinálsz, azt csinálhatja utána ő is. A lényeg a mindent megbeszélés.
Amin átmentél régen, az " poszttraumás stressz szindrómát" okozott Nálad, ami nagyon mély nyomot hagy, lassú a felépülés. Egy ilyen szerelmes partnerrel sikerülni fog ! Nagyon drukkolok Neked/Nektek ! :)
Akkor irány az aszexuális társkereső!
Vagy letárgyalod az említett illetővel, hogy eljátszadozhat máshol. Már ha az nem zavarna téged.
Nagyon zavar a "problémád"? Te tartod problémának, vagy mások skandálják azzá körülötted? Nem mindegy.