Te mit tennél?Adj véleményt! (beszélgetés)
Bocsánat.
Nem Önnek írtam, hanem az első hozzászóláshoz.
Ez most nekem szólt???????????????????????
Ha igen akkor miért ilyen inkább nem irom le
héra helyzete már megoldódott,
GRATULÁLOK!
Győzzétek le a hétfejű sárkányt és éljetek boldogan, amíg meg nem haltok!
hétfejű sárkány = Férjed, aki dolgozik értetek
Szia.Neked kell döntened,és neked is kell elszámolni a lelkiismeretedel.Irod hogy állandóan dolgozott!!!!!!!!!!!!!!!Én azon a véleményen vagyok,hogy aki gyermeket válal ott nem is lehet ez másként.Sajnos a mai világban nagyon sokat kell dolgozni ahozz,hogy legalább minimális szinten tud nevelni öket.
Leirom neked az én példámat hátha segit.Nekem hat gyerekem van,de mikor még csak három volt akkor is ez volt a helyzet.Nekem a férjem hat napot dolgozik nappal hatot pedig éjszaka.És csak akkor van velünk,akkor találkozunk mikor az éjszakás müszakjának vége van reggel.Akkor nem fekszik le hanem velünk van.De másnap reggel megy megint.Van olyan,hogy a gyerekek napokig nem is látják,mert oviban suliban vannak.Tudom nem jó dolog ez igy,föleg a gyerekeknek.De ha megakarsz valahogyan élni akkor elkell fogadni.Nekem sem tetszik,hogy sohasincs itthon és én is kiszoktam borulni.De tudom azt hogy nem magáért hanem a gyerekekért és értem dolgozik.És még véletlenül sem fordul meg a fejemben,hogy egy másik pasi után nézzek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
EZEKEN GONDOLKOZTÁL MÁR?????????????????????????
A férjem pont abba a cipőből keveredett ki, mint amit te okoztál a férjednek.Elváltak, az asszony elment a pasihoz, a 3 gyerekük 3 felé szóródott közbe, és a mai napig nem heverték ki a szüleik válását.Mit gondolsz ki fogja felnevelni a gyerekeidet? egy idegen? meg majd lesz új anyuka-ezer felé alkalmazkodni-neked is.kérj bocsánatot a férjedtől, köszönd meg hogy türelmes volt veled és legyél jó anya és felesége a gyerekeid apjának.Megszédülni meglehet,de nem teheted ki a gyerekeidet ekkora traumának!
Ezt neked kell tudni és érezni ! De egy szerető ,nem egynlő a biztonságos férjel , a gyerekeiddel nem élt még és mi lesz ha csak egy darabig szíveli őket ? Jól gondold át ,mi a fontosabb és hova huz a szíved ! Mert egy haverunk úgy, járt csak ott a féfi lépett és 4 kapcsolat után visszament a feleségéhez! Pedig hajjaj ,de szerelmes volt Ő is ,de csak addig amig a Nő gyerekei oda nem mentek ,mert attól kezdve csak bajok voltak ! Drukkolok ,hogy jó döntést hozzál !
Sziasztok! szerintem nagyón fontos a párkapcsolat, bár sajnos nekem nemjött össze. van két kislányom , egyedül nevelem öket. Nagyon fontos egy kapcsolatba , a megértés, türelem, összintesség , romantika tudjátok lehetne sotrolni, bár én nagyon nemszeretek veszekedni hiszem és tudom mindent meglehet beszélni , csak akkarni kell. ha valamelyik nem müködik akkor lekell ülni és megkell beszélni. fő a nyugalom. Neharagudjatok a beleszolásomért.
nekem is 3 gyermekem van 15 éve vagyunk házasok az én férjem is nagyon sokat dolgozik én pedig nevelem a gyerekeket.agyerekeim imádják az apjukat megprobálunk minél többet eggyütt lenni szervezés kérdése de én annyira imádom a gyerekeimet hogy nem lenne szivem elszakitani öket az apjuktol kitartást héra kivánom hogy jol döns.
Az még nem is lenne olyan rossz, gondolj csak bele, ha pusztán csak nem keresné a fiad társaságát. Én ezt ebben az esetben úgy fognám fel, hogy ő elfogadja: ez a gyerek az én gyerekem, nevelését rám bízza, nem szól bele, hogyan nevelem. Ez sem jó, mert egy összetartozó pár együtt oldja meg a feladatokat. De az, hogy kifejezetten kereszbe tesz, az ennél is sokkal rosszabb. Te nem tudnál sehová menni, ha különválnátok?
Köszönöm hogy meg hallgattok!Nagyon jó már végre kimondani azt ami hosszú ideje őröl.És legfőkép hogy végre meghallgathatom mások véleményét.Már olyan régóta kesesek ehez hasonló lehetőséget.Valószínüleg, sőt bíztos ha nem lenne a közös gyermekünk, már rég elválltam volna tőle.De anyagilag is nagyon függök tőle.Albérletbe kezdtük a fiammal,majd hozzá költöztünk tulajdon képpen amink van annak is csak töredéke az enyém.
És mint írtad is segíthetne a nevelésbe,de ő soha nem kereste a fiam társaságát,kár hogy ezt nem vettem észre hamarább.Nem foglalkozott vele soha csak az elvárásait közölte.Abszurdum nem tudom kezelni sokszor a helyzetemet.Nem vagyok az a vitatkozó természet, de szeretném valahogy ráébreszteni, hogy elfog veszteni, ha tovább így folytatja.
Szeintem a Ti kapcsolatotok -ahogy leírod- már egyáltalán nem nevezhető ideálisnak! Ha hallgatsz, a könnyeidet nyeled, és ő pedig terrorizál, fütyülve arra, hogy az Neked mennyire fáj; ha őt nem érdekli, közönyösen hagyja, hogy Neked fájdalmat okoz, akkor egyáltalán nem ideális férj!!! Az ideális férj nem akar fájdalmat okozni párjának, gyermeke anyjának. Elmondhatja, hogy ő esetleg nem így vagy nem úgy nevelné a helyedben a nagyobbik gyereket, vagy esetleg mondhat segítő kritikát, de fájdalmat okozni semmi esetre sem illene... Ha meg alattomban csinálja, az egyenesen megalázó, szerintem... Ne nyelj!!! Beszéljétek meg!!! Azt hiszem, ez részemről már válóok lenne..
Hát, lányok ezért írtam, hogy a gyermekek kérdése bizony nagyon nehéz... És tanácsolnám mindenképpen mindenkinek, aki ebben a helyzetben van, hogy amíg a hormonok nem hagyják tisztán látni és gondolkodni az embert, nem igazán lehet jól dönteni, legfeljebb csak szerencsésen... 3 gyerekkel új partnert választani csak akkor lehet jól, ha az embert a szíve és a hormonjai helyett az esze vezérli... A szerelem nem jó tanácsadó... Nagyon kell ismerni a másikat!!
:((Hát igen ezt a választ gondoltam.Sajnos nehéz ügy ez nagyon még a legjobb módszerekkel és türelemmel sem mindig kezelhető.
9 éves és vele tök normális pontosabban a se....t is kinyalja.Se következeteség se szigor.
Jaj, bocs most látom, itt van, csak kicsit más névvel! Miért változtattál héra*?
Na, jól elüldöztétek szerencsétlent. Már nincs is a regisztrált tagok között. :/
Hát mi tagadás, amit az első két oldalon írtatok, attól biztos elment még az életkedve is.
Hány éves a közös gyereketek? És vele milyen?
Igen, ez így van, hisz ezért döntöttünk a válás mellet.De nekem mint anya, talán még fájdalmasabb hisz abban a reménybe teszi mindenki hogy csak jobb lesz.És rá kell jönni hogy hiába van "jó" férjed, ha az életed legfontossabb lényét bántják a legjobban, és legalattomosaban.Nálunk legtöbbször csak a csendes teror megy, vagyis a férjem mondja a pocskondiát, én meg hallgatok nagyokat nyelek, a könnyeimmel együtt,mert nem szeretnék tűzre olajat önteni.Mert egyébként ha nincs itthon a fiam, tök normális mondhatom rá ideális férj....csak hát, amint haza ér a gyerek onnantól kezdve semmi se jó.Rettegek mi lesz ha kijárja a sulit, milesz, ha rögtön nem talál munkát? Vagy ha családot alapít a fiam, hogy fog hozzájuk állni? Ezér én úgy érzem, ha a közös gyermekünk is felnő ,biztos nem tűröm, hogy elvadítsa tőlem a fiamat, inkább lépni fogok.És itt jön egy újjabb kérdés? Meg éri e? Hisz kirepülnek a gyerekek magunkra maradunk.Érdemes e akkor mindent feldobni, hisz lehet hogy a fiam ezt soha nem dondolta-ja hogy nekem ezek kérdések mekkora problémát okoznak.Hisz ő az akit mindig védtem.
Szomorúan olvastam amit írtál.Őszíntén megmondom hogy én is ettől tartanék a legjobban,mert én is elváltam nekem is van új párom ,de a gyerekemmel való kapcsolat alakítás igen nehéz...mert imádja igaz a kislányt DE..ugye a kislány féltékeny...,a párom is szertene többet kettesbe lenni velem...,és egyáltalán nem olyan természetesen fogadnak egy "rossz tulajdonságot"mint a vérszerinti apa.Nálunk annak ellenére hogy a párom mindnet megtesz...akkor is nehéz ügy,mert ugye a lányom is kötődik az apjához elég rendesen és szereti is...szóval nehéz.
Bár egy rossz házasságban sem jobb a gyerekeknek ez is igaz.
Igen ez így van én 4 éves kora óta nevelem együtt a fiamat a második férjemmel.Ides tova 15 éve és sajnos a legnagyobb szív fájdalmam az, hogy a férjem egyre jobban gyülöli a fiam.Állandoan én vagyok a postása, mert neki nem szól, hanem engem tart lelki teror alatt.Pedig a fiam ,most lesz husz éves, még soha ,de soha vissza nem beszélt (a páromnak)a tiszteletett mindig megadta,nem iszik, nem dohányzik(itthon),leéretségizett, most autó szerelőnek tanul,soha egyetlen egyszer nem hívtak be az iskolákba, hogy probléma van gyerekkel,van mikor tanulás mellet éjszaka eljárt dolgozni, a nyarat három műszakba ledolgozta mint tanuló. És ezek ellenére az én fiam egy nagy léhűtő, aki állandóan csavarog, állandóan a barátnőjénél van, mert hogy itthon nem csinál semmit csak dö...k,mert az az éretségi egyenlő a nullával, és még sorolhatnám reggelig.Ezzel csak azt szeretném éreztetni hogy valóban nagyon meg kell gondolni hogy az a másik tényleg tudja e majd válalni szeretni sajátjaként a más gyerekét.Én sem gondoltam volna hogy szinte ovodás kora óta neveljük együtt még is úgy érez iránta mint egy teljes vad idegen.Sajnos ezzel is számolni kell.
Ezzel maximálisn egyetértek.Úgy érzem,ha egyszer elválnék,soha többé nem mennék sérjhez,nem élnék együtt senkivel.
Persze soha ne mondd ,hogy soha.
Így van!Én ha egy ici-picike esélyt is látnék a házaságom megmentésére koncentrálnék.
abban egyet értek veled, hogy lehet hogy kell egy kis idö egyedül kapcsolat nélkül, hogy az ember magára találjon, de amikor történnek az események...hát nem is tudom. nagyon nehéz ebben a helyzetben tanácsot adni.és ha tényleg az igazi boldogság vár rá a másik kapcsolatban? 22es csapdája, mert honnan tudhatja az ember? lakva ismeri meg egymást az ember!
huuu!Te ha ebbe a buliba az anyós is benne van tök más a véleményem.Onnan én is menekülnék szerintem.Nem lehet hogy neki is köze van hogy itt tartotok?
Én véghez vittem már olyat amiről azt hittem nem fog menni...mégis itt ülök.(hasonló eset)
Vannak más megoldások is...szerintem nem jó egyik kapcsolatból a másikba belesételni...kell az egyedül lét hogy magadra figyelj az igényeidre és arra hogy mit akarsz valójában...attól még az új kapcsolat működhet.
Igen ,én is így gondolom,de ettől még ezek a dolgok megtörténnek.
Nem mindenki öntudatos személyiség,sokan szerintem úgy gondolják nem tudnának megállni a maguk lábán,mert az évek során mindig volt mellettük valaki,vagy épp tönkrement a házasság alatt az önbecsülésük,vagy épp anyagi akadájok merülnek fel.
Ettől még nem biztos,hogy csak egy menekülési útvonal az egész,ettől még lehet az igaz szerelem is.....és az is lehet ,hogy így talál rá az igazi boldogságra.
tudjátok lányok nagyon nehéz ez!és persze csakis azért mert ott vannak a gyerekek!!!és azoknak az érdekeit is nézni kell!Nem azért nem lépek mert annyira imádok itt lakni meg annyira imádom az anyósomat!Hanem csakis azért mert a gyerekek érdekeit nézem és nehéz ezért is a döntés!És igen lehet egy fedél alatt is külön élni!
További ajánlott fórumok: