Te mit tennél a történtek után? Összezavarodtam, segítsetek! (beszélgetés)
Ebben igazad lehet. És mit váaszoltál?
Azt mondtam, hogy a gyász szerintem sosem múlik el, csak körbenövi az élet. Elmondtam neki, hogy párválasztás szempontjából nekem mi fontos. Egyébként én most úgy vagyok a dologgal, nem közömbös számomra, szóval kedvelem, de nem vagyok szerelmes. Szóval idő kell még az biztos.
Ha úgy érzed, nyitott tudsz lenni új kapcsolatra, ne félj belevágni. Szimpatikusnak tűnik leírásod alapján, de te ismered igazán. Legyél boldog újra!
Igen. Gyanus hogy azért kérdezte. Te hogy érzel azóta?
Gondoltam megosztom veletek mi történt azóta. Múltkor találkoztunk és úgy alakult a beszélgetés, hogy rákérdezett, most, hogy letelt a gyász év, hogy érzem magam. Aztán érdeklődött arról, ha választanék új párt magamnak, mi alapján választanék. Szerintem ezek nem érdekelnék, ha nem fordult meg volna a fejében, hogy közeledni próbáljon-e.
Pontosan ezt akartam írni. Kiegészítve azzal, hogy a Te érzéseidet is befolyásolhatja a múlt, a párod elvesztése. Tisztázd magadban, hogy amit érzel az nem a régi életed utáni vágy, amit éltél. Valóban mint férfi érdekel, vagy az elveszett biztonság amit érzel.
Én azt tanácsolom, hogy ne kapkodd el, nehogy elveszíts egy barátságot.Amennyiben több mint egy segítő barát az úgy is kiderűl. Minden jót kívánok Neked!
Én is özvegy vagyok és nekem is van ilyen örökölt jó baràtom, aki fél szemét rajtunk tartja. Viszont én tudom, hogy boldog kapcsolatban él , és nem gondolok többet a dologba, mint hogy ő ilyen segítőkész és jó. Tudom, hogy milyen magànyos vagy! Nem lehet, hogy ezért gondolsz bele többet? És ő is tudja, ezért keres többet? Szerintem vàrj, ràérsz, nem? Ha jól sejted, jelezni fog. Ha nem, marad a baràtsàg.
Ha nem látja, hogy nyitsz felé, nem fog lépni. Valószínű azért nem tette meg eddig.
Azért egy icipici biztatás sosem árt.
Azt hiszem úgy helyes, ahogy mondjátok, várok, aztán történik, ahogy történik. Lépnie neki kell, ha akar.
Független, rendezett körülmények közt él, dolgozik, van saját háza, szóval nincs a pakliban, hogy azért akarna bármit is, hogy ide tudjon költözni.
Sehogy nem bátorítanám.Épp elegendő az hogy nem hárítod a látogatását.
Majd jön aminek jönni kell,ne kombinálj.Ő független?Volt nős?
1 éve szakított a párjával, akit én is jól ismerrtem, tudom, hogy a tenyerén hordozta, de megcsalta egy nála gazdagabb férfival, én is meglepődve hallottam a hírt.
Szégyenkezésre semmi okod, egyedülállóak vagytok mindketten. Azt, hogy mit érzel csak te tudhatod, de ha már nem "csak" barátként tekintesz rá, akkor engedd, hogy kiderüljön, hogy ő mit szeretne tőled... Én nem tennék semmit, mert irtó ciki, ha ő mégis csak barát akarna lenni, viszont hagynám hogy sodorjon az élet. Esetleg pár olyan programra elhívnám, ami nem randiszagú. Kirándulás, mozi, korcsolyázás, vagy ilyesmi. Egy kirándulás közben remekül lehet megbotlani, és elkapni a kezét, abból, ahogy a kezedet fogja, meg már tudni mindent...
Egy barátnak nem kötelessége gondoskodni, az elhunyt barát családjáról.
Sokszor fordul elő, hogy 2 igazi barát, ugyan abba a nőbe szerelmes. Van akik meggyűlölik egymást, van aki háttérbe vonul, és megelégszik hogy boldognak látja őket.
Ha jól sejtem egyedül él, és már évek óta. Tehát nincs akadálya hogy beengedd az életedbe.
Miért nincs senkije? Gondolkodtál már ezen? Egy szerelmes férfi nem tudja magát elkötelezni más nő mellett.
Szerintem hívd meg hozzátok egy vacsorára. Jó alkalom a beszélgetésre. Személyesen láthatóak a rejtett pillantások, reakciók. Talán kiderül valami.
Lehet hatalmasat tévedek, de amit írtál, az alapján szerintem nem vagytok közömbösek egymásnak.
Részvétem. Ideje tovább lépned.
Én mindig azt mondom, nem létezik férfi és nő között igazi barátság. Az egyik fél egy idő után mindig többet érez.
Nem gondolom, hogy csak a férjeddel való barátsága miatt tartja veletek a kapcsolatot.
Nem tudom elképzeli, hogy fordított esetben, ha meghalna a barátnőm és a férje egyedül maradna a gyerekkel, akkor én átjárogatnék hozzá, meg ott aludnák, ha nem éreznék többet.
Nekem ez furcsa, bár lehet én vagyok rosszul bekötve.
Ha mindig csak ő hív, abból csak az derül ki, hogy ő érdeklődik irántad. Hívd fel, és mondd neki azt, hogy jó hallani a hangját, jó beszélgetni vele, vagy csak érdekelt, hogy van. Még ha nem is akar többet, ez akkor is jól fog neki esni. Ha meg a jeledre vár, ebből érezni fogja, hogy többet jelent neked, mint egy akármilyen barát.
Néha te is felhívhatod. Egyelőre kezeld a kapcsolatot annak, ami, egy szuper barátságnak. A férjed is örülne, ha a jövőben egy olyan férfit tudhatna a családja mellett, akit ő is szeretett. Lehet, hogy ő is ugyanezt érzi, csak nem látja helyén valónak. Adj időt!
Ha eszembe jut, ilyenkor szégyenlem is magam, hogy miért? Utána meg azzal nyugtatom magam, hogy nem élhetek begubózva a gyerekkel életem végéig!
Néha esetleg hívd fel te is.
Nagyon jó barát volt, lehet lelkiismeret furdalása is van.Amíg nem vagy biztos hogy szívesen fogadnád a közeledést addig várj.
Majdnem úgy néz ki, hogy kerülgetjük egymást, mint macska a forró kását? Rendben, bátorítsam, de hogyan? Az nem elég, ha mindig felveszem, ha hív?
Lehet, hogy ő is arra vár, hogy kapjon tőled egy kis bátorítást, mert így nem mer nyitni.
Én nem is gondoltam, hogy lépek, csak várok. Az a furcsa, hogy most egyre többször beszélünk telefonon. Nem tudom, hova vezet ez az egész. Káosz van bennem! Egyszer azt érzem, hagynom kéne közel engednem, feltéve, ha akarja. Lehet, hogy ő se mer lépni. Egyikőnknek se jó egyedül, meg ha megértjük egymást miért ne! Utána meg úgy érzem, mégsem akarom, maradjon minden úgy, ahogy most. Egy IGAZ barát ezerszer többet ér egy párkapcsolatnál, ami ugye el is romolhat. Egyébként a fiam nagyon szereti.
Azt írod, kb. havonta meglátogat titeket... lassan eltelik karácsony óta egy hónap, várd meg, hogyan, miként jelentkezik. Egyáltalán jelentkezik-e, és hogyan zajlik majd a látogatása.
Ne nyiss, ezt bízd rá, nehogy elrontsd a kapcsolatot.
További ajánlott fórumok: