Rímbe forgatott történet, csak rögtönözve történhet. (fórumjáték)

Misi papa Erzsi mamáról

Tősgyökeres vasi vagyok,

a fülemmel vannak bajok,

hasam is előre mutat,

nagy súly nyomja le a rudat.

Erzsim dolgos,nincsen itt vész,

keze-lába mindennel kész,

szeretem én Őtet nagyon,

nekem Ű a legszebb vagyon.

Várom a kedvesem,

ezért gondolataim,

rímekbe szedem.

Remélem hamarosan,

nyitja az ajtót,

s én biztosan az ölébe ugrok.

Mert legszebb dolog a szerelem,

egyszer már megesett velem,

ábrándozok,álmodozok,

kezemben a tankönyv mozog,

aláhullik,én nem bánom,

majd a vizsgán...szánom bánom.

Jó ötlet így irkálni,

pedig lenne mit a háztartásban csinálni.

De így legalább dolgoztatom az agyam,

legalább nem gondolok olyasmikre,mint pl.saját magam.

Bárcsak nem a gép előtt ülnék,

nézném Őt,és hátra dőlnék..

Nézném megszokott mozdulatait,

amik nagyon hiányoznak mióta nincs itt.

Fognám a kezét,amit eddig nem tettem,

és soha nem engedném el,álmát őrizném mellettem.

Örülök, hogy itt voltál ismét

mert azt hittem már untad az írást kissé.

De megértem, ha szólít a kötelesség

élni kell, s tenni érte ez nem kétség.

Reggelente elmémet itt olajozom

s ha jó sorom úgy hozza később még folytatom.

Az íráshoz hangulat kell nem vitás

jó sok idő, míg az ember egy rímet kiás.

Tegnapi napom volt eredményes,

mert egy másik topikon is írtam mi szenvedélyes.

Aprócska verset, négy sorosat.

Fellelkesülve aztán ki is egészítve

egy takaros kis vers lett kerekítve.

Legyen szép napod,

jutalmad biztos megkapod.

Régen nem voltam ne haragudj érte.

Nem kapcsoltam gépet, de valahol megérte.

Mert sok idő elmegy, míg itt ülök a helyben.

Helyette mozdulnék, és mennék is menten.

Lesz majd több idő, mikor szárnyalva írom.

minden kérdésre a választ, addig amíg bírom.

Aki téged hívott az olyat én szeretem,

Mert végre kiadhatom neki a mérgemet rendesen.

Mert aki magas lóról indít, mint az a gázos csajszi,

Annak odamorgatok akkorát, mint egy túlérett kajszi.

A végén biztosan ő kér majd bocsánatot.

Mert olyat mondok neki amit később sem bánok.

Váltok, egyet vissza és szolidan ilyesztem.

magamban nevetek, olyat füllentek menten.

Elkérem a nevét, az mindig bejön.

Mert ő is csak egy alkalmazott, akinek lejön.

Nagy a munkanélküliség, és ha én árulkodok,

A modortalansága miatt kap egy sorszámot.

A munkaügyi központban majd gondolkodhat azon,

milyen jó lenne ha lehetne újra modortalan barom.

Nagyon belelendültem, folytatom hát,

elmesélem mi bosszantott egész napon át.

Kaptam egy telefont, amolyan bőszen háborgót,

ordított a szentem, belém fojtva a szót.

Az új gázszolgáltató alkalmazottja lévén,

kissé modortalannak tűnt, mintha meg lenne sértvén.

De hiszen olyasmit követelt, ami nem jár néki,

azt is ordítva, ami a száján alig fért ki.

Állítása szerint 3000.- az elmaradás,

de ebből semmi sem igaz,

ígérte jön a végrehajtás.

Így hát 3000.- helyett már 9000-et követelt

bennem a méreg már óriásira,

mint a tészta meg is kelt.

Hogyan lehet elmaradás,

mikor a havi díj átalány,

hiába mondtam,

nem stimmel ez kisleány.

Szerintem a bugyijából

majdnem kiesett szegény,

mert úgy ordított,

mint egy fába szorult beteg lény.

Így megy ez manapság,

a szolgáltató a hibás,

hogy ily balga lélekre bízza

ami rossz számítás.

Lecsaptam a telefont,elég már

ne ordítson tovább ez a habzó száj.

Ezért aztán mindent le is faxoltam,

szavaimat nem fényesítettem,

s nem is waxoltam,

Jól kiadtam most a mérgemet

bocsássátok meg jó emberek.

Magamra maradtam, hol vannak a faragók,

mármint a rímeket faragók?

Jó kis gyakorlat, a szavakat sorba rakni

főleg, ha nem kell nagyon rímeket faragni.

Én kedvelem, mert örömömet lelem benne,

s ha te is megízleled, időd ne érezd veszve.

Csak hagyd, hogy guruljanak a szavak,

s gondolatod is szépen sorban halad,

legyen az bármi, ami eszedbe jut,

mit főzöl, vagy pl. a család este hová fut.

Jó reggelt, szép napot

reméljük, hogy adott.

Sok mára a tervem, hogy mit is kell tennem,

de megesik, hogy minden dől,

s elmegy a kedvem mindentől.

A bevásárláson már túl vagyok,

de nem sokat leszek, mert szaladok.

Ma kenyeret is sütök, mert az más...

ez lesz a második kipróbálás.

Sütöttem már eleget, finomat és kereket,

de amit ma sütök... hm belesütöm a lelkemet.

Nem élesztővel, hanem mint a jó pék

érleltem a kovászt már jó rég.

Francia bagett, de nem gépben sütöm

jól ki is dagasztom, agyon is ütöm.

Teszek belé apróra vágott olíva darabkákat

zamatos az íze, csalom vele az unokámat.

Legyen szép a hétvégétek

ezt kívánom Néktek: Helena

Még egy kérdést azért felteszek

a kíváncsiságom izgat egy keveset

van-e zenéd feltöltve nézésre

a Y.T-on, s választ adsz-e a kérdésre.

Ez itt kóstoló, amit én írtam

el is daloltam ahogy bírtam.

Nem vagyok dalnok, csak szeretem...

sőt nem is a kenyerem.

[link]

Az adóról jut eszembe, mennyire nevettem.

Hogyan adóztatnák a pillangókat menten.

Mert micsoda dolog, hogy a szerelem árus nem jattol?

Elesik az ország bazi nagy bevételtől akkor.

Ezért tartják a markukat és bőszen nyilatkoznak.

Adózzon az örömlány, adjon számlát a parasztnak.

Csak egy dolog nem jutott eszébe az öltönyösnek.

Hogy így a hatóság legalizált futtatója lesz a hölgynek. :)

Írhattam volna durvábban is egy picit.

Nem a Csonka Bandit, hanem egy szót, a "stric.t".

De jó volt így is úgy is, mert érthető.

Most már a postára indul a verselő.

Nosztalgiáztam én is, és

gondolatban veled pecáztam.

Szoktam én is lógatni a botot

rajtam még nagy hal, ki nem fogott.

Hogy miért nem? Hisz az nem vitás,

csak álmodom gyakran, hogy jön a nagy kapás.

Megesik olykor, arra vetemedek, hogy

szegény halakra én is szemet vetek.

Öreg fűzfa mellé, ha más hely nem jutott,

hogy biztosra menjek, felteszem a halfogó kalapot.

Etető kosaram jól meg is pakolom

közben a halaknak nótáját eldalolom.

Néz, csak néz az uram, ő a nagy hohó

mily bolond az asszonya és oly mohóó.

Kis hal nem elég, csak a nagyot szereti,

bográcsába otthon majd beteszi.

Megtörtént már az is, hogy egy vad kapás

lázba hozott, úgy mint soha, senki más.

Feszült a damil, remegett a botvég

atya ég, mit hozott a hétvég.

Csak tekerem az orsót, csörög, mint a szarka

fejemet a fáról le is ...ta.

Kapok ide, kapok oda, égnek áll a hajam,

micsoda rumli... kiált az uram.

Mit húzol ily nagyon,nagy vadat talán?

Segítek, add csak ide, drága tubicám.

Dehogy adom, ezt majd én kapom ki,

de a csudába is, nem akar kijönni.

Egyre nehezebb, tán hízik a hal közben?

Remélem, hogy ma hajnalban nem hiába jöttem.

Az a beste hal nem mutatja magát,

pipáztatnám bizony, de hallom uram szavát.

Engedd a zsinórt hadd vigye,

ne szakadjon semmi se.

Húzom-húzom nehezül a botom,

eláll a lélegzetem nagy is a gondom.

Végre kint van, megesz a méreg,

egy zacskó támolyog mint aki részeg.

Gratulálok asszony, jön az elismerés

melléje dukál egy jó kis hátba verés.

Mert amit láttam egy műanyag zacskó,

ezért nem jut máról holnapra a Tesco.

Szép az idő, dolgom volna.

A postára blattyogni, és állni a sorban.

És csak egyetlen dolog vígasztal engem.

Hogy az erdei postát választom menten.

Pedig ez 8 kilóméterre vagyon

Postával tele a város, de nagyon.

Kék színű betoncsík, és a parkolóőr ad sarcot.

Elhagyom a várost, mint az Edda miskolcot.

Magamba szívom az erdő zamatos illatát.

Elhajtok az állatkert előtt, aminek híre messze szállt.

Talán megpillant egy zsiráf, ha kilát az útra.

Ahol a tölgyes között talál a suhanó autóra.

Bevallom az adót mint sokan mások.

Utolsó előtti pillanat, fontosabb volt más ok.

Holnap biztosan lesz a roham, és fizetett túlóra.

Mert a legtöbb ember ezt az utolsó percre hagyja. :)

Pikánsan fűszeres fahéjas történet.

mosolyogtam is, hogy ilyen is történhet.

Amíg a gyógyító hatásról nem hallottam.

Kakaós cukor ágyra fektetett tejbegrízt habzsoltam.

Na mesélem mi volt , nem lesz nagyott mondás.

Jobb mindig az igazat akkor is ha parás.

Mert van ki az igaz szó helyett simul, és elhallgat.

És válogatnod kell a mondandót, pedig az gyenge alkat.

Árnyékos parton nulla volt a kapás.

Beszélgetni sem tudtunk, mert megjelent egy pecás.

Bőszen mesélte a történeteket.

Hogyan etettek a fiával keszeget.

Jaccsi arról mesélt hogy mekkora harcsát fogott.

És hogy csónakból mennyivel jobb a dolog.

Aztán úgy döntöttünk , átköltözünk a stégre.

Igaz hogy nincs árnyék, de lesz kapás végre.

Bizony jött a harcsa de csak egy csemete.

Egy éves lehetett a harcsának gyermeke.

Kifogás után Jaccsi pusszantotta a homlokát.

Nem mint múzsa, hanem mint jó harcsa barát.

Azt súgta neki : "Nagyra nőjél szépen,

És küldd ide nagyapádat, amíg itt ülünk a széken."

De az a kis áruló nem így cselekedett

Bizony nem küldte oda a nagy harcsa öreget.

Szerintem minden harcsának elmesélte mi volt.

Azok meg elszörnyedve hallgatták a beszámolót:

"Hallgassátok csak hogy jártam, mikor finom falatra találtam.

Ízes gilisztacsomagra menten ráharaptam.

Aztán mint egy villám hasított valami belém.

Meghúzott és közeledett a felszín felém.

Aztán hűvös szél csapta meg a testem.

Fulladoztam, és megragadott egy erős kéz engem.

Valamit mondhatott, amit nem értettem.

Majd megmenekültem, és újra a vízbe kerültem.

Harcsák ti tudjátok , de jobb ha rám hallgattok.

Ne menjetek oda, mert a kéz ott vár rátok"!

Talán ez lehetett az oka hogy eltűntek a harcsák.

És megjöttek a keszegek a szemtelen mimózák.

Őket ilyen horoggal megfogni nem lehet.

De szívesen lecuppanták az összes giliszta egyedet.

Legalább nem unatkoztunk amikor húzgálták a csalit.

Reménykedhettünk hogy újra a harcsa van itt.

De csak a szemtelen keszegek jöttek ingyen uzsonnára.

Naplemente után pakolás, mert elég volt mára.

Eldöntöttük hogy legközelebb már ladikkal jövünk.

Néhány napon belül a ladik boltba megyünk.

Jó lenne találni egy tesco gazdaságos ladikot.

Mert a hobbi nem emészthet sok forintot.

Talán találunk egy partra vetett nem használt járművet.

Amit a horgász, és a barát újra vízre tehet.

Akinek tulajdonosa olcsón megszámítja.

Soha nem használja, miért a parton szárítsa?

Lefestenénk, újítanánk, ápolnánk is lelkesen

Csónakmotor a garázsban, ami tolná is rendesen

Elnevezném "Time Bandit-nek" mint a nagy rákhalászhajót.

Aki még nem látta, annak linkelem a fotót. :)

[link]

Csak még egy gondolat...

mert oly nagy kertben a lárma

békáknak nászágy a tavunk, mondja a fáma.

Dalolnak szüntelen,míg megjön az ara,

csendesülnek, s nincs is már para.

Pár nap és tele lesz a kis kerti tó

apró gyöngysorokkal, miben már ott is a lakó.

Összeszedjük, felspulnizzuk a csillogó szálat

kivisszük a patak partra

nem kell ide több állat.

Igaz nem állat, de koronája sincsen

ha hiszed, hanem, ennyi az én kincsem.

Remek volt a beszámoló,

s jöhet a hal fogás,

ha felég a hátad

lesz-e majd nyafogás?

Tejfel néki orvosság,

kend majd a hátadra.

Fűben fában orvosság,

gyógyír a bánatra.

A fahéj bíz orvosság,

nemcsak langyos tejben,

hatását én is

kutattam kerestem.

S gondoltam egy nagyot,

mert izgatott a hatás...

kipróbálom a trükköt,

hisz állítják nem vitás.

Vérbőséget okoz,

s nagyon jót is tesz,

ha masszírozzák beléd,

az ember lánya meg is vesz.

Nem kell félre érteni...

a bőrödbe, olajjal hígítva,

jó is volt a masszázs, bár

idő elején rohantam sikítva.

Mintha paprikával dörzsölt volna

lelkesen az uram szegény,

szaladgáltam föl-le tébolyultan

égett is bőröm, mint a vasárnapi lepény.

Azt mondja nékem:

Asszony!

Húú de fürgén járod...

oda-vissza a szobát

szádat is kitátod.

Fújtattam, mint a mozdony,

lábam, mint a kerék

ilyen eset több nem lesz

érted ezt a mesét?

Nem mese volt ez,

de hány csepp,s ez a lényeg,

raktam bele vagy huszat

kettő elég, ugye már érted.

Megtanultam a leckét,

mindent csak módjával...

most fahéj nélkül is jó

gyógyítsa csak a csókjával.

Huncut népség az asszony,

kitalál sok mindent...

csak legyen ki végrehajtsa

majd emlegetjük az Istent.

Most zárom a soraim,

meséld el majd szépen,

hány halat fogtatok

csak az igazat,ezt kérem.

Szép délutánt, megyek kertezni...

Nagyon jó, és jó ötlet... akinek cukra van.

A mai cukor árak mellett.... hihi

Elkészültek a szendvicsek is, raktam szépen halomba.

Titkos tavaszi recept, plussz paradicsom paprika.

Citromsárga hűtőtáska is vágyakozva stratra készen.

Jégakku, ásványhíz pislog dermedten a jégszekrényben.

Egyetlen gondolat birizgálja lelkemet.

Vajon hol a terepszínű pólóm, a fene egye meg.

Hiába szólítom, hiába keresem.

Nem találom, így nem olvadok majd a környezetbe rendesen.

Na nem baj, akkor keresek másikat.

Lezuhanyzom még, megmosom a vállamat.

Hogy tiszta bőrömet feszíthesse majd a biztonsági heveder.

Amikor kigurulunk a városból, mint két vidám földieper. :)

Nemrég ébredtem, hosszú volt a nap.

Amit magam mögött hagytam, hűvös paplanok alatt.

Ébredés egy kávé, egy tea és rántotta.

Négy tojásból csapatott tojásnak sárgája.

Most mennem kell, mert az erőmű árnyékában.

A tisza hűs habajai között harcsára vadásznánk páran.

Pont ketten, de én csak figyelek.

Nem vagyok horgász, csak egy természetkedvelő egyed.

Jaccsi a horgász, kitől rettegnek a harcsák.

A giliszta sem menekül, mert elmarja az orrát.

A legtöbb harcsát a területen ő fogta.

Harcsás fotója a parti kocsma falát borítja.

Szóval mennem kell, még szendvicset is készítek.

Közben csipkebogyó teát hörpintek.

Sok benne a C vitamin, ami most hiányos .

Minől többet igyunk! Mondja a sárkányfűárus.

De még egy érdekes dolgot tegnap hallottam.

Hogyan gyógyítja magát kinek a cukorral gondja van.

Aki elmesélte annak cukra huszonvalahanyas volt.

naponta gyógyszert szedett de aztán egy ötlet stoppolt.

Egy orosz elárulta neki a titkot.

Naponta 5 gram fahéj, szinten tartja a cukrot.

Egy hörpi almaecet is jót tesz vízben eloszlatva

A fahéj langyos tejben. A jó ember így mondta.

Két éve nem szed kemikáliát és beállt a szint.

Most hetes a cukra, és a gyógyszerre legyint

Egy csomag fahéj 20 gramm, ez négy napi adag.

A fűszerest biztosan tegezi, de a patikussal magázósban marad. :)

Lemaradt a link, biztosan öregszem.

Vagy az álmosan pislog a barna szem?

Na nem baj most pótolom.

Aztán az összegyűrődött arcomat megmosom.

[link]

Legkésőbb majd a hosszú téli estéken.

Vagy harmatozó, hűvös tavaszi hajnalon.

Mint ahogyan szánkózik a pamacs a festéken.

Vagy mint egyre magasabbra húzó hőlég ballon.

Biztosan gyakrabban leszek, mert ritkább lesz a levegő.

Újra somolygunk sokat mint fűcsomót habzsoló borjú a legelőn.

Nem leszünk morcosak mint parton rugdalózó keszeg.

De mostanság sok az elfoglaltság, ezért széledünk mint viharban a legyek.

De az igazi barátságról az hírlik mifelénk.

Szinten marad mint az elfelejtett extraerős hajzselénk.

Ha nem ápolgatod, nem keresed naponta.

Akkor sem romlik meg mint a csokitorta, és nem lépünk vissza magázódósba.

Rohan a világ, sajnos sodor engem is az ár.

Ritkán van lehetőség az ápolgatásre pedig ez dukál.

De akit kedvelek , és aki viszont kedvel.

Azt sokkal jobban szeretem mint asszonyát a Veddel.

Csak azért linkelem, hogy érthető legyen.

Mert Veddelt nem találja senki a tankönyvekben.

De ha egyszer létrejön az Internet történelem.

Akkor ez a fejezet biztosan benne lesz , mert hihetetlen.

Amikor már szórakoztat a sötét elme.

Bizonyíték erre a hétszázezer lejátszás, a lakosság egy tizede.

Na meg azért linkelem, hogy legyen ez a nap is vidám.

Indulok a dolgomra, várnak a határon túl rám. :)

Megszakítom a fórumot,Alkeszosz apám úgyis elnézi nekem:)

Hiányzik az az idő nagyon de nagyon,jól írod Ami!

Ha a zsiráfos ikonokról írtok,

Én is Veletek nosztalgiázok.

Azok voltak a gondtalan esték,

Rajzottunk gyakran, mint éjjeli lepkék.

Hiányzik az az idő, de nagyon,

Mert most nincs, ami akkora örömöt adjon.

Remélem, hogy visszatér még az az érzés,

Én úgy várom azt, mint hajóját a révész.

Addig is bekukkantok ide gyakran,

Mert a búm itt igazán elillan.

Rita, Alkesz, nekem nagyon hiányoztok,

Úgyhogy ígérjétek meg, hogy bringára pattantok.

S hozzám valamikor elviharoztok.:)

Most,hogy így eszembe juttattad

A régi sok marhulást

Arcomra mosolyt csaltál

Te ikonos zsiráf király.

A szomszédod sajnos nem én vagyok

Az csak egy látomás most már te is tudod.

Mostanában kevesebbet fórumozok

Mert szabadidőmben máshová írogatok.

Hogy hová? Az legyen az én titkom

Remélem azt nem mutatja a zsiráfos ikon:)

Szia Ritu! Milyen nagy változás?

Talán a szomszédomba költöztél, vagy az csak egy látomás?

Sokan tartanak rettegnek a változástól.

Pedig új dölgok történhetnek holnaptól, vagy mától.

BarátRitu vagy, és az is maradsz.

Akkor is ha alszol, vagy esetleg szaladsz.

Én sem felejtem a sok marhulást, nevetést.

Meg a hajnalig tartó ikonos etetést. :)

Üdv. néktek fórumlakók

Régen írtam már ide egy jót.

Kicsit szégyellem magam,

Hogy Alkesz haveromat egyedül hagytam.

Az életemben nagy a változás

Ritu az idejét máshol tölti már.

De amikor megjelensz itt hoxán

A jeleket azért küldöm hozzád.

Téged sosem feledlek

Mert a jó barát ritkaságba megy.

Persze hogyne, megfogadom menten.

És ahogy kéred billentyűre csapok menten.

Nem csak írom meg is teszem.

Mint ahogyan minden hétvégén teszem. :)

Nem semmi amiről meséltél...

és azt a sok csúfságot, mit megéltél.

Mindig voltak és lesznek galád emberek

kik mástól elveszik a kenyeret.

Rajta hát, mutasd meg nékik,

hogy Alkeszosz egyedül is a régi.

A billentyű és a betű jó barátod

csapj a lovak közé, jó is lesz meglátod.

De ne csak írjad, add is elő,

tudom, hogy jó lesz, tuti menő.

Kedves Enie!

A jó idő jutalmával fogadott

kinyithattál ajtót, ablakot.

Kerti munka akadt bőven

én is csak egy cseppet jöttem.

A vasalóm már engem is vár,

hamarosan a kezem is jár.

Tyűhaaaa,gyerekek,

Én ilyen hosszú nem leszek.

Még visszaolvasni is alig győztem,

amit az elmúlt napokban termeltetek.

Hétvégén a gép be sem volt kapcsolva,

inkább kint voltunk sokat a szabadba!

De mára ide ért a rossz idő,

hajnal óta esik az eső.

Lenne dolgom nem is kevés,

de inkább írok egy kis regét.

A vasalni való itt áll halomba,

még jó,hogy főzni nem kell naponta!

De megyek is,írok egy keveset a naplómba,

itt is elvagyok maradva napok óta.

Na persze ide nem rímelve írok,

azt furcsán néznék az olvasók!

Dejó dió verselni Veled!

Bizony hasonló dolgok dühítenek engemet.

Amikor semmibe veszik a szerző jogait.

És magukénak mondják mások verseit.

Hasonló fájdalom, amikor elhagytam a bandát.

Aztán közösnek mondták a dalszövegeimet a bambák.

Pedig a szövegben egy mondatot sem adtak.

A zenét is billentyűvel szereztem, s hangszereltük az utókornak.

Tudatlan voltam a kezdeteknél, és jött a feladat .

Szerzői jogvédő iroda, és a papíron kisablak.

Rublika, kipontozott rész. Ki írta a dalokat?

Hogy ne legyen harag, én hazudtam nagyokat.

Közös minden így nyilatkoztam én marha

Pedig nem így volt, de senki nem figyelmeztetett arra.

Hogy milyen érzés ha ellopják a dalodat.

És azok akik nem élték meg, majd mindent közösnek mondanak.

Feldobott riport, fel a honlapra.

Akkor már egy hónapja nem voltam a banda tagja.

Riporter a tolvajnak: "Ki írja a szöveget?"

"Mindent közösen" így a mókus, és magában nevet.

De már akkor tudtam hogy ki nevet utoljára.

Nem beképzeltség, de én voltam a banda motorja

Én húztam, toltam a csapatot.

Elém dalszöveget soha senki nem rakott.

Az egy másik dolog, hogy évente a postás felénk baktat.

Öt egyenlő részre leosztva kapta a jogdíjat minden tag.

És soha nem köszönték, hogy fizettséget olyanért kaptak.

Amiért meg sem dolgoztak, amit asztalra nem raktak.

Az asztalról csak elvenni szerettek.

Én mondtam hogy leszünk tv-ben, rádióban, de csak nevettek.

Talán el sem hitték, de megcsináltam.

Minden koncertről cikk az újságban.

Ahogy mondani szokás, az almában egy féreg volt.

Egy olyan ember, akinek arca mintegy hold.

Uralni haszonélvezni próbálta a dolgokat.

Egy szófordulatban már attól is kiakadt.

Ha azt mondtam büszkén "ez a zenekarom".

"Mi az hogy a tiéd? " Hőbörgött a majom.

Csak kapkodtam a fejem, hogy lehet ilyen hülye.

Hiszen mindenki magáénak érezte, így volt a szívügye.

De mivel a garázsbandát ő alapította.

Igaz semmit nem csinált, mert egy bamba és pipogya.

A rosszindulatra, irigységre azért volt esze.

Bárcsak a zenéhez lenne ilyen tehetsége.

A legfőbb ok, hogy hátraarcot vágtam.

Az miatta volt, de meg nem bántam.

Három dobása volt, aztán én jöttem.

A társasjátékot hirtelen befejeztem.

Fúrta a másik gitárost is amíg ott voltam.

Nem győztem védeni a "kölyköt" akit pártoltam.

Aki bekötött kézzel is pontosabb, jobb volt.

Valódi tehetség, és nem egy erőlködő agyongyakorolt.

Aztán a fiú is fityiszt mutatott.

Átpártolt egy másik csapatba, így a banda végképp térde rogyott.

Én nevethetnék utoljára, de nem teszem.

Mert sajnálom az értéket, ami most porba dobva pihen.

A sors igazságot tett, mint ahogyan szokott.

Egy évig vergődtek énekes nélkül, de senki nem kopogott.

Hirdetés feladva, énekest kerestek.

De ide nem csak énekes , hanem egy kemény húzóember kellett.

Na meg persze a dalaim sem voltak tingli tanglik.

Azokat kiénekelni bizony tudni illik. :)

Az összeférhetetlen tag miatt mások is elmentek.

Egy év múlva lehúzták a rolót, és szétrebbentek.

Senkit untatni bizony nem akartam

De ma még pihengetek, így miről írhattam?

A felhozódott téma, amikor lopnak.

Ezért lett ilyen hosszú ez a rímes ablak.