Reform pedagógia: dióhéjban a Waldorf-módszerről

A gyerekeket sokszínű, gazdag információkkal teli világban élnek, az ingerküszöbük megemelkedett, köszönhetően a tévének, az internetnek, a dvd-nek. Nem elég a hagyományos tankönyv és a monoton tanóra, változtatnunk kell, megújulnunk. Nyúljunk vissza a gyökerekhez, ismerkedjünk meg a reform-pedagógiával!

Hazánkban Vekerdy Tamás neves gyermekpszichológus terjeszti elszántan a Waldorf -pedagógia létjogosultságát. Vekerdy egyik kiindulótétele, hogy a közoktatás átlagiskolája intézmény- és tananyagközpontú, míg az alternatív iskola ennek ellentéteként gyermekközpontú, a gyermek fejlesztésének szükségleteit akarja kielégíteni. Minden állami iskola nem lehet reform-iskola, de a pedagógiai szabadság lehetőséget ad arra, hogy belecsempésszük az elveit, módszereit a hétköznapi gyakorlatba. Gyermekeinkért kell váltanunk.

Erre kínál lehetőséget a Waldorf-pedagógia.

Meghatározása: fejlődéspedagógia, melyben döntően az életkori sajátosságok határozzák meg a tevékenységformákat, a módszert és a tananyagot. A teljes emberi személyiség kibontakoztatásának szolgálatában áll, célja, hogy a gyermekeket a koruknak megfelelően, testi, lelki és szellemi fejlődésüket elősegítve bevezesse az emberiség története során összegyűlt ismeretekbe. Eközben kialaluk bennük a gondolkodás, érzés és akarat harmóniája. A Waldorf-pedagógia hátterében a Rudolf Steiner által leírt emberismeret áll.

Mi a módszer lényege? Alapvető cél: az intellektuális tudás életkori sajátosságokhoz igazodó átadása, képességfejlesztés, személyiségfejlesztés, szocializáció és értékközvetítés.

Fel kell nyitni a gyerekek szemét, hogy mindaz, ami a gyermek közelében történik, beépüljön a személyiségébe. A gyereknek éreznie kell, hogy mindaz, ami körülötte történik, neki szól, köze van hozzá; személyes kapcsolata van a megismerés tárgyával.

Analitikus módszerrel tanít, az egészet elemzi, haladva a részek felé. Ez a nyelvtan tanításánál különösen fontos, főleg manapság, amikor nagyon sok a dyslexia-veszélyztetett gyermek.

Az eredeti módszerben oktatási szakaszok jellemzőek, vagyis epochák, melyek során a tanulók szóbeli és írásbeli fogalmazással nyilvánulnak meg, ami megerősíti őket abban, hogy valamit már tudnak, és ez újabb ismeretszerzésre sarkallja őket.

A gyermeket szépséggel veszi körül, hogy átélhetővé váljék számukra: a világ szép. Ahogyan beszélünk vagy írunk a táblára, mindannak, amit mondunk vagy teszünk, szépnek kell lennie. A tanár azt is látja, ami nem szép a világban, ezért feladata abban is áll, hogy mindennapi gyakorlatává tegye meglátni és kiemelni mindenben a benne rejlő szépséget, s ezt meg is láttatni. Ezzel érhető el, hogy a gyermek a saját munkáit is gondosan és szépen készítse el. Majd később ezek a törekvések alakulnak át a világ fejlődése iránti szívből jövő érdeklődéssé.

Kiemelt terület a kreativitásfejlesztés, a dolgok megtapasztalásán alapuló tanítás, hagyományőrzés és a művészetek.

A Waldorf iskolában szöveges értékeléssel dolgoznak, mellőzik az osztályzatot. A szöveges értékelés ma az általános iskolák alsó tagozataiban is általánosan megjelenik és teret nyert. Azok a tanulók, akik ezt az értékelési módot szokták meg, nem igénylik az érdemjeggyel történő megerősítést, inkább a szülők átszoktatása jelent nehézséget. Az érdemjegyek okozta szorongás elkerülhető, ami a személyiségfejlődést előnyös irányba tereli. A szorongás oldását azzal éri el a Waldorf-pedagógus, hogy korántsem csak az ész-beli teljesítményeket értékeli, hanem a sokféle alkotótevékenységet, a művészeti tevékenységek keretében létrejött számtalan művet, a szociális aktivitást, az életvezetésben érvényesülő fejlődést, vagyis a teljes személyiség fejlődését. A tanulók írásbeli munkáit a pedagógus megjegyzéssel, javítva adja a gyermek kezébe, így a szülő és a tanuló is tudja, miben kell fejlődnie, mit kell gyakorolnia a diáknak. Ilyen egyszerű….

Melyikünk ne szeretné, hogy boldog, kiegyensúlyozott, sikeres gyermeke térjen haza az iskolából, ahova szívesen jár minden nap?

Melyikünk ne szeretné, hogy csillogó gyerekszemek tekintsenek rá unott, alulmotivált nebulók helyett?

Kollégák, rajtunk múlik: kutakodjunk és merjünk változtatni.

Forrás:

Waldorfsuli.hu

Waldorf.lap.hu