Nőként mit tettetek meg azért, hogy párkapcsolatot találjatok? (beszélgetés)

Szia Fórumnyitó!

Válasz 63 hsz-hoz. Szeretném megismételni a legutóbbi hozzászólásomat.

Számos oka lehet, pl. félénk ilyen szempontból, van valakije, csak barátságra gondol, stb. Én rákérdeznék finoman: “Utóbbi időben sokat beszélgetünk, jól kijövünk egymással, szeretnélek jobban megismerni, randizni Veled. Mit gondolsz erről?”

Kérlek, ne félj lépni, mert nem veszthetsz ezzel. Ha rááll, akkor megismerheted, ha nem, akkor pedig tudod, hogy tovább kell lépned, mert csak kolléga vagy barát.

Nekem ez az érzésem, de nyilván lehetnek más utak is.

Gondold át kérlek, nem tudod, hogy mit hagysz ki, ha meg se próbálod.

Hogy keverted ide rögtön a szexet, én ismerkedésről, randizásról beszéltem.

Talán tudok különbséget tenni szimpla 1-1 hülyéskedés között, meg az között, hogy valaki tényleg keresi az alkalmat, hogy kicsit flörtöljünk, sokat viccelődjünk egymással, ezenkívül érdeklődünk egymás iránt (nem csak mizu, mizu) és ezt minden alkalommal amikor találkozunk.

Számomra nagyon lenéző válasz ez.

Nem sértettél meg ezzel, én nem mondom, hogy bele vagyok bolondulva ebbe a férfibe, csak én úgy érzem tetszem neki, és nem értem miért nem hív el randira, szívesen ismerkednék vele, ha megtenné.

A kérdésem is arról szól, hogy mit tehetnék én, hogy bátorítsak férfiakat, ha akarnak akkor kezdeményezzenek.

Erre jössz ezzel...

Nem, ez nem az én kérdésem.

Ez a pasi pont, hogy idősebb nálam.

Ezt már kérdezted.

A munkahelyemre egy új srác került (21 éves).

Nekem nagyon megtetszett, aranyos, udvarias és jó egymás vérét szívni.

Viszont 15 év van közöttünk és annyira kedvelem a srácot, de lehet ha megmondom neki, akkor máshogy fog rám tekinteni.

...hogy miért ? mert öreg vagy hozzá, vagy mert vérszegény vagy, annyit szívtátok egymás vérét...

Válasz 57 hsz-hez

Számos oka lehet, pl. félénk ilyen szempontból, van valakije, csak barátságra gondol, stb. Én rákérdeznék finoman: “Utóbbi időben sokat beszélgetünk, jól kijövünk egymással, szeretnélek jobban megismerni, randizni Veled. Mit gondolsz erről?”

Kérlek, ne félj lépni, mert nem veszthetsz ezzel. Ha rááll, akkor megismerheted, ha nem, akkor pedig tudod, hogy tovább kell lépned, mert csak kolléga vagy barát.

Nekem ez az érzésem, de nyilván lehetnek más utak is.

Például van egy férfi.

Jóban vagyunk, ismerjük egymást régóta.

Utóbbi időben egyre többet beszélgetünk, szívjuk egymás vérét, tudjátok megy az adok-kapok, jókat nevetünk.

Még sem jutunk el addig, hogy randira hívjon, és nem értem, hogy miért..

Elkértem az e-mail címét, majd ráírtam, hogy van-e kedve találkozni. Tudtam, hogy nem bír a kíváncsiságával, mit akarhatok. Eljött nagy mellénnyel, 15 éve együtt vagyunk.

Semmi kivetnivalót nem látok benne, ha a nő kezdeményez. Ha nem tetszik a faszinak, majd lepattintja. A trubadúrok kora lejárt.

És mi van ezekkel a férfiakkal, akikkel egymásra néztek?

Elakad a folyamat vagy nem is akartok egymástól semmit?

Bajk!

Félreértettél, dehogy bántottál meg.

És nekem sem volt célom, hogy akár téged, akár mást megbántsak.

Szia Enissa!

Bocsánat, de távol állt tőlem, hogy megbántsalak.

A 41. hsz-ben, amint írtam az elején, csak humorizáltam. De remélem, hogy arra is sikerült rámutatnom, hogy a humor is egy eleme a megközelítéseknek.

A 38. hsz-omban remélem hogy sikerült konkrét tanácsot adnom.

Ami azt a konkrét kérdésedet illeti, hogy mi van akkor „ha olyan lány, nő menne oda hozzád, aki abszolút nem az eseted”, nem utasítanám el. Az igaz, hogy amikor nagyon fiatal voltam ezt megtettem, de már régóta nem így járok el. A külsőség csak egy dolog, de ha nem találom meg az intimitást, a belsők összhangját vagy mondjuk úgy, hogy a lelki társat, akkor az a kapcsolat nem fog sokáig tartani, legalábbis nekem.

Üdv.

Én nem csináltam semmit. Hagytam, hogy megközelítsen, partner voltam az ismerkedésben, de sosem mertem megtenni az első lépést. Beszélgettem, kedves voltam, kerestem a társaságát, de nem én hívtam el, vagy mondtam ki elsőként a konkrét szándékaimat.

Ettől még te megteheted. Nem a büszkeségedet adod fel a kezdeményezéssel, hanem adsz egy esélyt magadnak.

Vigyél magaddal japán, arab, netán kínaiul írt könyvet, feltűnőbb, mint egy "snassz" magyarul, vagy angolul írt, ha már úgysem tudsz olvasni, mindegy. 😆 Jobban figyelnek rád.

Egyébként mit tennél, ha olyan lány, nő menne oda hozzád, aki abszolút nem az eseted? Azt sem utasítanád vissza? Az a gond, aki gátlásos, még vissza is utasítják, teljesen összetörhet, 100 évre bezárja magát,

a vártoronyba, a kulcsot meg eldobja. Esetleg felajánlanád neki, ha táplál akkor, üsse kavics?

Bocsi, tudod nekem ezzel sem volt gondom, csak most eszembe jutott.

Egyébként nem olyan régen 3 buszmegálló alatt hívott meg egy pasi az operába.

Kinézett a buszablakon, látta a plakátot, mondta, hogy valami ismerőse szerepel benne, lenne-e kedvem elmenni vele? Amint felszállt a buszra elkezdett dumálni, udvariasan megkérdezte, leülhet-e? És amíg nem szálltunk le végig beszélgettünk.

Nem fogadtam el a meghívást.

Köszönöm újra a megjegyzést.

Az igazat megvallva rögtön megtalálta a humoros oldalamat is, ami pedig megint csak a kommunikációhoz vezetne a gyakorlatban, lehetővé téve egy kapcsolat megindulását és kialakulását.

Szóval elgondolkodtam, hogy mit mondanék, ha egy lány csak úgy ismeretlenül odajönne hozzám és azt mondaná, hogy este vacsorával és szexszel várna.

Nos, megkérdezném, hogy mit főzne, milyen cuccban tálalná, előtte lenne-e rúdtánc, hányfogásos szexet szeretne, mi lenne az előétel és desszert ebben, energia italról is gondoskodna-e, hogy lehet-e a „fogások” között enni vagy aludni (legalábbis minden ötödik után), tudja-e már hogy hány gyerekünk lesz, stb?

Szóval, azért nem olyan bonyolult az élet, csak a jó oldalán kell megragadni. Aki meg se próbálja, az nem is nyerhet.

Tréfát félretéve, persze azért fenntartom a legutóbbi 38. hsz.-t.

Tréfát nem félretéve, beszélgetvén a lenti haverral azt mondja nekem, „hülye vagy, mit akarsz a könyvvel a kezedben, hiszen nem is tudsz olvasni”.

A fiút, a férjemet egyszer már láttam, bemutattak neki, és távolról mutatták, azzal a lánnyal jár.

Fél év múlva felvételiztem az Ő városában és mivel újra abba a társaságba kerültem, beszélgettünk a továbbtanulásról. Ő már egyetemre járt, így volt témánk, nagyon jól megértettük egymást. Én annyira vonzónak találtam, hogy szerelem volt első látásra.

3 napot töltöttem a rokonoknál és naponta találkoztunk. Egyik este az házuk előtt beszélgettünk és megláttam, jön a lány. Gondolkodás nélkül átöleltem a fiút, a férjemet, pedig még a kézfogásnál sem tartottunk. Ezt meglátta a lány és elrohant. Többet nem láttam, ők sem keresték egymást. A felvételi sikerült, szeptembertől egy pár voltunk és vagyunk.

Férjem azt mondta később, hogy nagyon tetszett neki, hogy határozott voltam és akartam őt/őt akarom.