Mi a helyzet a béranyasággal? (beszélgetés)

Amit az örökbefogadásról írsz, az nem igaz! Nem az zavar hogy Te nem vagy képben, de valótlanságot ne terjessz!!!

NEM KELL 35 évnél fiatalabbnak lenni, a tv. szerint örökbefogadó és örökbefogadott között maximum 45 év lehet a korkülönbség, tehát újszülöttet 45 éves korig (házaspár fiatalabb tagjának életkora számít egyébként), de 3 éves gyereket 48 éves korig lehet örökbefogadni.

NEM KELL "leigazol" 200.000-es fizetés, környezettanulmányt végeznek, és amennyiben megvan egy gyerek átlagos színvonalon való nevelésének a feltétele, akkor nem akadály az alacsonyabb jövedelem. (Amúgy meg ha nincs jövedelmed, hogyan akarsz egy gyereket felnevelni???)

SORBAN ÁLLÁS... A vér szerinti gyerekre, sőt a béranya által világra hozott gyerekre is várni kell...

Mindemellett ugye szemben a béranyasággal, az örökbefogadás legális...

szia . ugye itt ezzel a mondattal rám gondoltál:

Én sem tudnék lemondani a gyermekeimről, pedig nem a méhemben fogant egyik sem, mégis tisztelettel nézek az előttem pár beírással előbb lévő hölgyre aki lemond a méhében növekedett babáról a testvére boldogsága érdekében.

Mert ha igen akkor köszi a jókívánságodat és meg annyi hogy a igaz hogy bennem növekedett a baba de hogy is mondjam én "csak kihordtam " mert Nővérem éknek a lombikban megtermékenyített petesejtje lett beültetve .És ha van kérdésed akkor írj privibe ott válaszolok részletesen . szia

Szia!

Esteleg én írtam ezt a mondtaot.

Mert természetesn nem teljesen úgy értem, ahogy így egymagában jelenti ez a mondat a dolgot.

A szövegkörnyezetből biztos kideról, hogy értem, ha én írtam.

Aki eldobja a gyerekét, az tényleg nem nevezhető anyának

Viszont, aki meg örökbefogad, bármennyire is nem a biológiai anya, de sokszor többet jelent az anya szó rá nézve.

Becsülöm azokat, akik örökbefogadott gyerekeket nevelnek.

Én is szeretnék majd örökbefogadottat.

Viszont, az én helyzetemben, ahogy voltam, elsősorban, én voltam az anya, és nem tudtam elszakadni a gyerekemtől, aki a méhemben nevelkedett.

Cs.

Sziasztok!

Megengeditek, hogy pár szót én is hozzászóljak?

3 gyönyörű örökbefogadott babám van, akiket imádok.Az előbb végig olvastam az egész fórumot és nagyon szíven ütött egy mondat.

" Az az anya aki kihordta "

Nagyon nem értek egyet ezzel a mondattal, bár valahol mégis megértem a hölgyet, mert ő a saját gyermekéhez való viszonyából indult ki.

Mégis úgy érzem, hogy jó egy kicsit más szemszögből is megnézni ezt a kérdést.

Mi örökbefogadók, pont azt valljuk magunkénak, hogy nem mindig az az anya aki megszülte, hanem aki felneveli.

Ha valaki vállalja a béranyaságot (itt jelezném, hogy a pénzért való béranyaságot én maximálisan elitélem, de azt, hogy egy testvérnek segítsen a gyermekáldásban azt nem), akkor valószínűleg mielőtt ezt a döntést meghozta felkészült rá lelkiekben.Minden ember más, mindenki másként látja az élet dolgait, van akinek sok minden belefér, van akinek nem.

Én sem tudnék lemondani a gyermekeimről, pedig nem a méhemben fogant egyik sem, mégis tisztelettel nézek az előttem pár beírással előbb lévő hölgyre aki lemond a méhében növekedett babáról a testvére boldogsága érdekében.

szia köszi az össszes kívánságodat. tegnap este már bátran viselkedtem és meg mertem etetni cumisüvegböl ( csak abbol kap tejet mert ha én szoptatnám akkor még komolyabb kapcsolat alakulna ki amugy meg így is elég nehéz lesz) 7 én Végre én itthgyom ezt a rohadt korházat ideje lessz már elvégre majdnem egy hónapja bent vok .azt hogy otthon hogyan alakulnak dolgok azt nem tudom . kár hogy most nincs suli tudom hogy nyár van de ugy érzem ez si segítene elfoglalni magamat . de majdcsak Túlélem meghát

"ami nem öl meg az erősebbé tesz"

mot megyek alukálni mert ne tudtam este aludni egy percet se .szia és írj mailbe . puszika

Szia!

Időközben olvastam, hogy megszületett a kisfiad.

Gratulálok hozzá.

Most hogy már anya vagy, most is azt mondog, hogy bevállalnád a béranyaságot.

Pár sorral lejjebb írtam a dologról.

Csillus

Szia Lill!

Épp leírtam a történetem, és egyetértek veled.:)

Cs.

Sziasztok!

Csak a topik elejét olvastam még el, és már csak holnap marad idő a többire.

A nemsokára leírtamben lesznek kemény szavak, és senkit nem akarok megbántani, csak ez az én véleményem.

Nem áll közel hozzám a béranyaság, de a gondolata meg messze nem. Én, édesanyámnak szerettem volna annó egy babát kihordani. Aztán végül a nem mellett döntöttem, mások nyomására. Akkor még nem voltam anyuka.

Mióta viszont anya lettem, egy percig nem bánom, hogy annó anyukám kérésére(igazából, én vetettem fel annó az ötletet), nemet mondtam.

A béranyaság, egy csodálatos dolog, de még akkor is, ha idegen petesejtből van az a kisbaba, akkor sem lehet elszakadni teljesen tőle, hisz 9 hónapig, abból az anyából táplálkozik, él növekszik, Ő ad neki életet, valahol a szó szoros értelmében.

Kövezzetek meg, de sztem, nem attól lesz valaki anya, meg apa, mert belőlük van, hanem azért is mert valamit tettek azért a kis lényért.

Legelőször is, az anya, aki kihordta,.

Én azt vallom, hogy egy anya a 9 hónap alatt anya lesz, de nem mindenki érik meg rá, hogy továbbra is az maradjon, ezért a méhen kívüli életre, Én azt mondom, hogy az a szülő, aki neveli is tovább a gyerekét, meg az, akinek jelentett is valamit, a 9 hónap várandósság.

Csupán a sejtek találkozása miatt, senki nem lesz anya és apa.

Ezzel azt akartam kifejteni, hogy, ha valaki leadja a petesejtjét, azt fel lehet dolgozni simán.

Nade, ha valaki, már ki is hordja azt a pici életet, sőt tovább viszem, akár nem is a saját petesejtjéből, az már egy másik komolyabb dolog.

Egyszerűen, lehetetlen a teljes elszakadás.

Idegeneknek,pénzért béranyaságot, csak szívtelen nő tud vállalni, de tovább viszem, ha rokonról van szó, akkor pedig,ha meg is tudja tenni az illető, akkor meg a másik véglet, egy borzasztóan, kimondhatatlanul, nagyszívű, érzékeny,ERŐS, lelkis, egyszerűen szavakkal leírhatatlan ember lehet.

Viszont mint írtam, számomra ez is lehetetlen lenne.

Valószínűleg azért írom ezt, mert anya vagyok, saját gyerekekkel, családdal, így én már nem tudnék ilyet megtenni, mert tudom milyen Anyának lenni.

Petesejtet, viszont szerintem minden további nélkül, akár egy érző nő is tud adni, sőt inkább az tud, mert az egy rettentő nagyvonalú gesztus, és érzékeny dolog.

Törvényszerűsileg.

A béranyaság Magyarországon nem engedélyezett dolog.

A petesejtadást engedélyezném, de a béranyaságot, semmilyen körülmények, még rokonok között sem!

Egy ilyen terhet egy anyaságra született nő nem tud elviselni!(Biztos van kivétel)

Aki pedig, a béranyaságot pénzért, ezt hideg fejjel véghez tudja vinni, attól pedig sajnálom azt, hogy megadatik neki a lehetőség, hogy anyai örömök elé nézhessen.

Kemény szavak ezek, és biztos lesz köztetek olyan, aki elítél, de én ezt így látom.

Még a leírtakhoz hozzá kell tennem, hogy sajnos egy nagyon kemény élet áll mögöttem már most, és volt olyan helyzet, hogy majdnem elveszítettem a fiam, de sok embert megbántva, óriási fájdalmakat okozva, harcoltam a fiamért, és leköpném magam, ha ez máshogy alakult volna a hülyeségem miatt.

Ezt a történetet viszont nem szeretném megosztani senkivel.

Nagyon kemény harcokat vívtam magammal, családtagjaimmal, lelkiismeretemmel, és az egész ügyben, ha nem úgy alakul, ahogy alakult, a fiam szenvedte volna meg a legtöbbet.

Nagyon sajnálom, ha valakinek nem lehet saját gyereke, és esetleg még a lombik baba, és inszemináció lehetőségével se élhetne, de a béranyaság, akkor sem a legjobb dolog, sőt.

Nagyon sok kisgyerek van, aki árvaházban nevelkedik. Először is, nekik kellene családban, normálisan felnőnie.

Sajnos viszont tudom milyen nehéz az örökbefogadás, bárhol a világon, és főleg Magyarországon.

Remélem, ez a helyzet változni fog.

Egyébként, mi is gondolkozunk örökbefogadáson, attól függetlenül, hogy szeretnénk saját gyerekeket is még.

Csillus

Szia Gabriella1717!

Örülök hogy itt is feltűntél újra!Ezek szerint próbálsz kikapcsolódni,lekötni magad,ami nagyon jó dolog.Remélem mindannyian a lehető legjobban vagytok,a helyzethez bizosan nem könnyű hozzászoknod,talán az idő segít ebben.Szerintem tedd azt ami éppen jól esik,néha támogatás kell az embernek,máskor átaludni a napot,néha magány,néha társaság,a lényeg:csak ne add

át magad a depresszió érzésének,mert abból igen nehéz kilábalni...Mégegyszer gratulálok nektek!Kitartás!

sziasztok.szeretnék hozászólni a témához .

szegény nővéremnmel az a helyzet hogy az első és egyetlen terhessége alatt idő elött levált a méhlepénye és a műtét után 2 nappal a baba is meghalt ráadásul a méhét és az egyik petefészkét is kivették . A műtétet végző doki mondta neki hogy örüljön hogy egyáltalán életben maradt . ezek után neki már csak ez a módszer maradt hogy gyereke lehessen / az örökbefogadásrol hallani se akar.mivel itt ahol élünk ( nem magyarországon) törvények engedik a béranyaságot ezért vállaltam hogy gyereket szülök neki / természetesen az ő megtermékenyített petesejtét ültették be /, Most a 7 ik hónapban járok a szokásos rosszulétek hála istennek elkerültek de ahogy a család többi tagja eleinte nézett rám hát azt nem kívánom senkinek se(még jó hogy a szüleim nem élték ezt meg tuti hogy kitagadtak volna a tesómmal együtt).

de csodálatos látni hogy milyen hálás tekintettel néznek rám a nővérem és a férje is ez mindenért kárpótol . Ui: ja mielött bárki azt hinné hogy pénzért csinálom közlöm hogy azért segítek a testvéremnek hogy babája lehessen mert azt nem kívánom senkinek hogy ne ismerhesse meg az anyaság érzését , én még csak 19 éves vagyok de ennél csodálatosabbat nemkívánok egyetlen lánynak - anyának se hogy ne érezhesse az anyaság minden pillanatát ennél nincs csodálatosabb .

várom a véleményeket .

lányok, most lehet, hogy nagyon elítélitek amit mondok..

nagyon szomorú dolog, ha valakinek nem lehet saját babája, el se tudnám képzelni, mi történne, ha ezt megtudnám. ugyanakkor az, hogy valaki más kihordja a babát és utána "átadja".. a 9 hónap alatt csak jön létre egy olyan kapcsolat kettejük között, ami után nehezen tudom elképzelni, hogy ez az anyuka megválljon a picitől. ha mégis meg tudja ezt tenni, akkor szt kérdezném, vannak-e egyáltalán érzései neki?