Mennyire jogos a haragom? (beszélgetés)

Igen, jogosan haragszol rá. Nem te, hanem a nővéred önző és egy bunkó is egyben. Sajnálom, hogy a jelenlegi körülmények között így viselkedik, ezzel méginkább megnehezítve az életeteket.

Őszinte részvétem :( és küldök pár ölelést Neked.. :)

Amúgy meg sajnálom, hogy elveszítetted Apukádat, és az elmúlt 3 év sem lehetett könnyű.

Az sem feltétlenül rossz, ha a tesódba "kapaszkodtál" eddig. A tesójának mindenki szívesen segít - elvileg.

Remélem hamar megtalálod a nyugalmad és megölelheted a nővéredet!

Írj neki valami szépet, vagy menj be a munkahelyére, vigyél neki egy csokit.

Furcsa egy szitu, az biztos.

Nekem nagyon sz.rul esne, ha a tesóm így elkülönülne tőlünk. Elképzelni sem tudom. Azt sem, hogy anyát így magára hagyná, sem hogy engem.

Azt belátom: van, amikor az embernek jobb egyedül.

Mondjuk egy olyan helyzetben, amikor a töke tele van.

Nem lehet, hogy ez történik? Hogy a nagy fájdalomban, gyászban nem vettétek észre, hogy vele senki nem foglalkozik vagy úgy érzi esetleg, hogy kihasználjátok?

Annyira sokféle élethelyzet, család van, hogy így nem lehet válaszolni a kérdésedre egyöntetűen.

De tény, hogy én még egy ellenszenves távoli ismerőst sem szoktam "zéro toleranciával" ignorálni, nemhogy a saját szeretteimet.

"egy önző energiavámpír vagyok, csak azért mert a nővéremmel akartam volna beszélni és megölelni, hogy tudjunk egymást segíteni és összetartsunk a bajban, mert minket így neveltek. "

Nem, nem ezért vagy önző. Hanem mert nem fogadod el, hogy ő viszont nem ezt akarja. Tartsd tiszteletben, hogy nem akar segíteni, sem nem kér a segítségedből.

"De akkor már apukám rossz állapotban volt."

Mikor volt rossz állapotban?

Akkor történt valami?

Gondolom ezt azért írtad.

Mi történt?

Te most csak ezt tudod hajtani???

Miért nem látod meg a neked szánt hozzászólásokból a pozitívat?

Lassan a 10-ik hónapban vagyunk az évben és ebből az a kifogásod a lelki gyógyuláshoz, hogy 2 hetet már voltál kórházban.

Hát mit is akarsz valójában? Számtalan jó tanácsot, bíztatást kaptál, ebből jössz te két veretes szóval, de a sok pozitív jelzők egyikével sem. Ezt nevezik egyébként energiavámpírnak. Ne a rosszat keresd, hanem a jót!

Azon lehet segíteni, aki valóban szeretnbé, hogy segítsenek!

Idén már 2 hetet feküdtem a kórházban, és az elmúlt hónapokban láttam ahogy apukám leépült és itthon meghalt.

De biztosan csak egy önző energiavámpír vagyok, ahogy látom a hozzászólásokat...

Akkor pláne egy okkal (inkább több az ok), hogy pszichológust felkeress. Úgy is arra jársz.

Persze te tudod!

Ha úgy gondolod, hogy kiírni sokkal jobb és segítség tedd azt. Egy lépést sem kell tenni érte.

De olyan nem létezik, hogy minden OKÉ, majd egyik pillanatról a másikra nem is akar rólatok hallani!

Érted!?

Mi történt a temetés előtt? Összevesztetek? Apukád, hogy viselkedett a tesóddal?

Furcsa, ha nem ment el, és azóta sem beszél veletek, főleg annak tudatában, hogy nem volt sértődés, illetve előtte sem mondta nektek, hogy valami oknál fogva nem akar ott lenni a temetésen a saját édesapja temetésén.

Úgy is mondhatnám, hogy ilyen nem létezik. Nagyon hajlok arra, hogy nincs halott apuka, nincs távol maradt tesó és nincs depressziós fórumindító sem.

Viszont van néhány lóvá tett fórumozó, ami kéjes örömet okoz a fórum létrehozójának.

Pont azért vagy Önző, mert depressziós vagy!Az a 2 sokszor együtt van.

Lehet a tesód pont ezt elégelte meg.Keress egy pszichomókust,öntsd annak a sz.rt a nyakába,ne egy olyan embernek akinek már így is megvan a saját baja.

És azt mondod, hogy minden rendben volt, most meg nincs.

Ugye tudod, hogy ilyen nincs. Nem volt minden rendben. Ő valamiért neheztel apukátokra, vagy rád, vagy rátok. Annak mindig van oka, hogy valaki nem megy el a saját apja temetésére. De ezt csak ti tudjátok.

Épp ezért, azt sem tudjuk, hogy jogos e a haragod. Lehet, hogy nem, mert esetleg olyat tettél/tettetek amiért a nővéred nem érzi fontosnak, hogy elmenjen a temetésre és szóba álljon veletek...