Megvilágosodás (beszélgetés)
... tán senki más sem a hsz-ek hatására :)))
Te sem és én sem és ő sem...
Nyugi! ;)))
Jaja... Nem értették és senki más sem érti, csak "akinek van füle, hogy hallja, van szeme, hogy lássa". Ezért nem kellett kezdetetktől kifejteni ennél pontosabban...
A másik dolog, ami érdekes abban, amit írtál, hogy sok ilyen "színeváltozás történik"... de nem csak életre szóló lelkigyakorlat hatására... bár ha a tapasztalatok kellő szintjét ennek tartjuk, akkor minden színeváltozást életre szóló lelkigyakorlat előzi meg... akár több előző élet tapasztalat gyűjtése, szeretet gyakorlása.
Hát igen, a keresztény hitoktatók említik ugyan Jézus színeváltozását, de egy helytálló magyarázatot nem adnak rá. Ez nem véletlen hiszen az apostolok sem értették, akiket Jézus felszólított, hogy tanúi legyenek ennek a nagyszerű jelenségnek.
Ennek következtében Jézus, hogy tanítását tényekkel alátámassza, arra kényszerült, hogy vállalja a szenvedést, a megalázást, a gyötrelmes halált, és a feltámadást.
Jézus a színeváltozásának alkalmával megkapta a biztonságot, hogy bármi is történik vele, ő tovább fog élni. A színeváltozás a halálnak egy könyörületes, emberhez méltó, nagyszerű, változata.
Míg a halál majdnem mindent tönkretesz, a színeváltozás nem csak kíméli a testet, hanem tökéletesíti is, és csak azt távolítja el tőlünk ami nem igazán a miénk. A színeváltozás azonban nem megy végbe önműködően, nem úgy mint a serdülő kor vagy a halál, itt az embernek saját hozzájárulására van szükség, egy életre szóló lelkigyakorlatra. Ez azonban nem csak a színeváltozást eredményezi, hanem megadja egy magasabb rendű természeti törvény ismeretét és annak tudatos alkalmazását. Akkor az ember oly dolgokat vihet végbe melyeket azelőtt csodáknak nevezett.
Nekünk is egy ilyen színeváltozáson kell átmenni, ez az igazi megvilágosodás, akkor egy nagyszerű emberhez méltó módon elkerüljük a halált. Nem válunk halhatatlanná, mert ahogy Jézus tette, egy nemes cél érdekében, önkéntesen mindig vállalhatjuk a halált, de továbbá nem kényszerülünk arra, hogy elszenvedjük.
Jó, hogy kitértél erre!
Nagyon fontos tudni erről is.
Összegezve így írtam valahogy valahol, hogy ...szeretni... Mire Jézus, arra minden ember képes.
Valahogy így!
Az elme , az "állandó vitapartner" nagy erőkkel méricskél, csoportosít, megnevez és minősít.
Az "igazvalónk" tudja (a szívünk rendületlenül "súgja" a benne hordozott tudást), amit tudni kell és emberi (megsüketített, megvakított... "lehalkított") mivoltunkban pedig tesszük, amit tenni kell, amit tenni tudunk.
Szerintem minden helyes belátás egy apró megvilágosodás, belátni, hogy továbbá saját utunkon kell járnunk, már egy jelentősebb megvilágosodás. De a legnagyobb végleges megvilágosodás az, amit a Biblia színeváltozásnak nevez (Mt.17,1-9; Mk.9,2-13; Lk.9,28-36.), tehát szó szerint szemmel látható.
Ez nem csak egyesek, nem csak Názáreti Jézus előjoga, erre minden ember hívatott.
ez a cél :-)))
várom már hogy kapjak egy pofont a papuccsal :)
hátha átlendít mint milarepát..
Különben remek a nickneved. Mindkét szó rendkívül tiszteletre méltóan hangzik számomra. Persze mindennek van pejoratív értelmezése is, de az örökoptimizmusom mindig a pozitivitás felé terel.
Összértelmezésben pedig abszolúte.
Polaritáson alapszik a földi lét. A jó és rossz, satöbb-satöbb... aztán bonyolítja ezt, hogy minden jóban ott van a rossz és minden rosszban a jó. Ennek tudatában könnyebb elfogadni az emberi tévedéseinket... amik tulajdonképpen tartalmazzák az ellenkezőjét, mert van amikor ma hibának tűnik valami, de később pont amiatt történik valami jó, elkerülünk valami rosszabbat. Pl.: Ha lemaradunk a repziről, hogy hibáztatjuk magunkat, de az lezuhan :))) Mi volt végül is az ok, ami miatt lekéstük? Ki befolyásolta? Miért?- záporozhatnak a kérdéseink. Nem? Valami elérte ezt nálunk, mert mi minden áron a gépen akartunk lenni időben. No, ez a tudatunkon túli dolgokban rejlik. Aztán ott vannak az ennél kézenfekvőbb, tudatosabban meglátható dolgok, amikor konkrétan megérzünk valamit és még mindig mi döntünk/dönthetünk arról, hogy mit teszünk. Nos, én azt tapasztaltam, hogy ezekben a helyzetekben már konkrétan rá kérdezek magamban egy döntésem előtt a megérzésemre. A "magasabb" rezgéses időm óta pontos választ tudok "lehívni"... tán a tudatalattimból, vagy mit tudom én honnan, de képes vagyok nagyon pontosan a jó döntésre jutnom, megéreznem a kettő közti különbséget. Még azt is megteszem ilyenkor, ami egyébiránt minden észérvemnek ellentmond és úgy jó. Aztán szoktam mondani, hogy bár sárgolyón élünk, de nem mindegy milyen mély a pocsolya, amin át akarok gázolni, mert át kell gázolni. No ezeket tudom jól kiválasztani és csak néha csap el fejem fölött a sár, pedig a vízszint alá nem láthatok soha. Meg kell éreznem.
Tehát óvakodom magam is. Ez alap, és ehhez is rengeteg dolog tartozik még, mint láthatod, amit figyelembe kell vennem.
Nos, az agyhullám tevékenység éber állapotban a 18 Hz-en van a toppon, ha ennél nagyobb értéket mutat, már különböző problémák keletkeznek a működésében. Ha lefele vizsgálódunk, sok olyan mértéket tudunk meghatározni, amely a napi élethez ugyan úgy nélkülözhetetlen. Pl. A 7 Hz az éber állapot teljes megszűnésének a helye (a tudattalan alvásé). Ettől lefelé haladva az alvás fázisai vannak, a REM, a SEM...Ezeknek a szerepe az agy információ feldolgozása. Itt gyógyulunk, felejtünk el csúf dolgokat. Tisztul a tudatalattink, ami életmentő. Amolyan "spejz" takarítás, rendbetétel.
No, persze ez nem minden. Rengeteg minden tartozik még ide...
A fény az elektromágneses hullám. Színek szerint fan meghatározott frekvenciája.
Itt a teljes elektromágneses spektrum:
A hang a közvetítő közeg (alap esetben levegő) rezgése. A mélyebb hangoknak kisebb, a magasabbaknak nagyobb a frekvenciája. A hallható tartomány kb- 20-20000 Hz közötti tartomány. Ez feletti ultrahang nem hallható az emberi fül számára.
Az elmének valóban nem érv.
De csak elme kérdése az emberi lét?
Már a tudósaink is rájöttek, hogy az emberi elme határai mennyire korlátozottak, mennyire kevés tudás fér bele a Teljes Tudásból. Igen, egy- egy emberébe is, de részben rengeteg ember van és szinte mindenkinél más-más tudásanyag, másrészt pedig mindig nagyobb és nagyobb az emberiség ismerete, a Teljes Tudásból egyre nagyobb szeletet élvezhet. Erre is gondolnunk kell. Hogy is van ez?