Ma végrendeletet irnék, nem szeretnék nem használhatót, segítsetek, ki ért hozzá? (tudásbázis)

A törvény szerint az élettársaknak az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett ingóságok és ingatlanok közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányosan alakul. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

A házastársakhoz hasonlóan az élettársak különvagyonába tartozik ugyanakkor az a vagyontárgy, amely már megvolt, amikor létrejött az élettársi viszony, a viszony létrejötte után az élettárs birtokába ajándékként vagy öröklés útján került vagyontárgy, illetve azok a vagyontárgyak, amelyeket a különvagyon értékén szereztek.

Az élettárs nem tartozik a törvényes örökösök közé, így végrendelet hiányában az élettárs nem örököl az elhunyt után. A közös tulajdonból a fentiek alapján részesül az élettárs.

A házastársaktól eltérően az élettársak közös végrendeletet nem készíthetnek. Végrendelet alapján történő öröklés esetén az élettárs jóval magasabb örökösödési illetéket köteles vizetni, mint a házastárs.

Az élettárs jogosult elhunyt élettársa után özvegyi nyugdíjra, de a házastársak esetén alkalmazott 5 év helyett 10 év szükséges a jogosultság megállapításához. Az élettárs a kapcsolat megszűnése után nem jogosult tartásdíjra.

2009. december 1-től az élettársak kérhetik a közjegyzőknél nyilvántartásba vételüket. A nyilvántartásba vétellel plusz jogok vagy kötelezettségek nem illetik meg az élettársakat, a nyilvántartás csak a kapcsolat bizonyítását könnyíti meg. Az egyetlen különbség, hogy a különnemű élettársak esetén van apasági vélelem, tehát az anya nyilvántartott élettársa automtikusan a gyermek apja lesz.

Az új Ptk.ról szóló törvényjavaslat számos ponton átalakítaná az élettársi viszony szabályozását. Egyrészt az élettársi viszony a Ptk. családjogi könyvében helyezkedne el, egyértelművé téve, hogy az élettársi kapcsolat családjogi jogviszony. Emellett a tartós élettársi kapcsolathoz a házassághoz hasonló jogkövetkezményeket fűzne a tartás és a lakáshasználat területén.

Remélem értheő, ha van még kérdés, szívesen segítek.

Közös gyermek nélküli, nem regisztrált élettársi kapcsolat esetében nem ír elő a jog semmit?

Válaszodat köszönöm szépen.

A regisztrált élettársi kapcsolat azonos vagyonjogi és öröklésjogi helyzetet eredményez, mint a házasság. Az egyik legpregnánsabb különbség azonban abban áll, hogy a benne élőknek nincs lehetőségük gyermek közös örökbefogadására. (Ami egyébként a gyermekeket illeti, a magyar jog

a házastársi, illetve élettársi kapcsolatból született gyerekek esetében már jelenleg is ugyanazokat a jogosítványokat állapítja meg, különbséget nem tesz, de a gyermekeken kívül például már az özvegyi nyugdíjat, a lakásszerzési kedvezményeket is azonosan kezeli.) Összességében a magyar jog az élettársi kapcsolatot családjogi kapcsolatnak tekinti, így ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak az öröklés kérdésében, mint egy házassági vagyonközösség esetén. Itt is fennáll a közös illetve a különvagyon intézménye.

Megtudhatnák róla bővebbet? Kérlek szépen, ha Te tudsz valamit...

Köszönöm.

Automatikusan az örökösödés aránya:50%a feleségedé,a másik 50%az utódoké.

Ezt papírra sem kell vetned.Ez a magyar törvény.

nem megy itt biroságra senki ez csak az én lelkemnek fontos hogy biztonság legyen ha véletlen elmennék

kizárni se akarunk senkit csak élni felező lehetőségemmel..és ezek nem kemény döntések ezek a feleségem érdekei miatt hozott döntések .. 35 évnél is több közös év van mögöttünk biztonságot akar a férje nincs ebbe semmi mi kemény lenne és kapcsolat is harmonikus

A baj,az,hogy ezt az egészet nem életvitelszerű hétköznapi kérdésként kezelitek.Egy ügyvéd mindig a legkevésbé támadható tanácsot fogja adni.

Nem lehet se kizárni,se kitagadni törvényes utódot,teljes biztonsággal.

Ha az utódok ügyvédhez mennek majd,ha(reméljük nem)szükség lesz rá,akkor a sok tanácsotok többet ártott mint segített az özvegynek,mert szét fogják cincálni a bíróságon!

Mindig a humánus részét kell nézni.

A törvény egyébként nem ismer ilyet,hogy"szeretném,ha várnának".

Kemény döntések ezek!

Inkább a harmonikus kapcsolatok megtartására intenélek!

Van törvényi örökös, illetve végrendeleti örökös.

A törvény szerint örökölni kétféle jogcímen: törvény vagy végintézkedés (végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás) alapján lehet, és amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét az határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. A köteles rész jogintézménye - ezzel szemben - az örökhagyó legközelebbi rokonainak, illetve házastársának a törvény szerint járó olyan minimumrészesedése az örökhagyó vagyona terhére, amelynek érvényesítése fogalmilag feltételezi azt, hogy érvényes végintézkedés folytán a hagyatékban a törvényes öröklés rendje nem érvényesülhet.

...a köteles részre jogosult örököst,csak a köteles részt meghaladó törvényes öröklésből lehet kizárni.

És nem tévedek:)Ügyvéd a férjem:)

Nem jár köteles rész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.

Kitagadásnak csak akkor van helye, ha a köteles részre jogosult az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne. Vagy, ha az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el (A kitagadás megítélése során a súlyos bűncselekmény nem büntetőjogi kategória, így a szülő terhére elkövetett könnyű testi sértést megvalósító tettlegesség a legszorosabb családi kapcsolatra tekintettel a kitagadás szempontjából súlyosnak minősülő bűncselekmény)

A végrendelkező egyenes ági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el, ha az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette (érvénytelen ugyanakkor a gyermeknek a törvényes tartási kötelezettség súlyos megsértésére alapított kitagadása, ha az örökhagyót a kötelezettség sorrendjében előbbre álló házastársa eltartotta)

Erkölcstelen életmódot folytat (a bírói gyakorlat szerint önmagában a rendszeres italozás nem minősül erkölcstelen életmódnak, így kitagadási okot nem valósít meg)Jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.

Tévedsz.

Ptk.637. § (2) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, akár más személynek örökössé nevezésével, akár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni.

Hát nem éppen. Van pár eset, amikor ki lehet zárni.

De csak azért kizárni, mert nem szimpi a gyereke mondjuk, azért nem lehet, mert van a köteles rész.