Ki hogyan jelentette be a párjának/férjének, hogy bizony babát várnak? (beszélgetés)

Hát valahogy így indult nekem is! hogy több napod csúszással jött meg amire nem figyeltem fel ebben a rohanó világban hogy már egy hónapja késik!

Vettünk is egy tesztet amit az előzött meg hogy előtte való héten már nem voltam jól!

Bármilyen ételt láttam felfordult a gyomrom ha csak rá gondoltam már hányingerem volt! még ennek sem tulajdonítottam nagyobb szerepet mivel most volt ilyen járvány!

Hanem mikor megcsináltam a tesztet!!

Két vonal! a szívem kalapált nagyon hevesen és örültem. kihivtam a páromat az udvarra mivel épp az anyósoméknál voltunk és féltem hogy mit fog szólni! megmutattam!!! hát elsőnek nem tudta h mit jelent de én elmagyaráztam és Ő is nagyon örült neki4 Így hát nem volt kérdés hogy megtartjuk!

Most vagyok 5 hetes terhes de már nagyon várom a kicsikémeet! :)

Én is mindig ezt terveztem. Ma már örülnék, ha két csíkot láthatnék végre, azonnal bárhogy újságolnám a férjemnek.

A hugom a szüleimnek csinált egy picike díszdobozt, beletett egy tökmagot. Mikor átadta, nem is értették a szüleim, hogy mi ez, csak mikor közölte, hogy most kb.ekkora az unokájuk:-) Volt nagy örömködés:-)

A pasik egyébként mennyire díjazzák az ilyen túlmisztifikált "babátvárokötleteket"? Kell nekik ez a felhajtás, vagy mi, nők inkább magunkért csináljuk, saját szórakoztatásunkra?

Az én barátnőm így jelentette be: gyereket várok. Mire a pasi: klassz, alhatok tovább?:)

Én azért vettem tesztet, mert biztos voltam benne, hogy NEM vagyok terhes, és a nődokinak is lengetni akartam a "bizonyítékot", hogy keressen más bajt!

Amikor megcsináltam, annyira kétségbe estem, hogy egy hétig kb. zombiként járkáltam otthon - a párom nem sokat vett észre, azt hitte, "csak" a munkahelyem elvesztése miatt vagyok letörve.

Aztán szabira jött, vendégeink voltak, és amikor elmentek, a kezébe nyomtam sírva a tesztet... Nem értette... Aztán kinyögtem, mit jelent, ő meg olyan boldog arcot vágott, hogy előtte még sose: akkor tudtam, minden rendben lesz!!

Most két és fél éves múlt a fiam... Legközelebb valami különlegesebbet találok ki a páromnak...

A nagyszülőknek meg csak simán a kezükbe nyomtuk az első ultrahangos képet...:)

Nekünk még nincs, de már elterveztem.

EGyszer hallottam, hogy valaki úgy hozta a párja tudomására, hogy írt egy levelet a baba nevével a párjának postán, nagyjából ezekkel:

Vigyázz anyára és rám, kb. 8 hónap múlva érkezem, blablabla. Majd addigra kitalálok valamit. Nekem ez valamiért nagyon tetszik.

Itthon volt mikor a tesztet csináltam. Sírva jöttem ki a wc-ről és ezt mondtam:" Úristen terhes vagyok most mit fogunk csinálni?"

Ehez tudni kell, hogy nem baleset volt. Majd 4 éve vártunk rá. 4. lombikra sikerült, miután a 3. után több doki közölte, hogy soha nem lesz közös gyerekünk.

Én a munkahelyemen csináltam meg a tesztemet,azonnal erős pozitív lett,pedig akkor még nem is késett,sőt hátra volt vagy 5 nap a mensiig..

Felhívtam apát,hogy hozzon nekem be banánt,mert úgy ennék...akkor mutattam meg neki a tesztet...csak ültünk és néztünk egymásra,hogy végre sikerült (majdnem 1 évet próbálkoztunk).

Azóta is röhög ha eszébe jut hogy hogy jutott eszembe a banán?!Hogy miért pont azt hozzon... :D

És most itt berreg mellettem a mindjárt 5,5 hós kiscsajom :)

Romantikus a párod, mint az enyém!

Kérdem: szeretsz? Válasz: AHA! XD

szívesen emlékszem vissza

csüt este rosszullét, teszt negatív, apa csalódott. :)

hosszúhétvége Balcsi, mensi továbbra sem, hétfőn patika tescoban, clearblue teszt, én irányba veszem mosdót, megcsinálom, kb kiestem a mosdóból úgy meglepődtem, majd rohanok ki mindent hátrahagyva, az én kis bambiszemű férjem komoran áll üvegvisszaváltónál, majd a digitális tesztet kezébe nyomva mondtam, az első kép a gyermekünkről :) ölelkezés, pityergés :)

pont az esküvőnket mentünk le szervezni :)

ma 26+1 hetes kismama :)

Együtt csináltuk, mert március végén volt meg utoljára, ez a felejthetetlen esemény pedig május eleje volt. Minden olyan tünetem volt, ami terhességre utalt, de nem akartam elhinni, hogy a 2. hónapban összejött Manókánk.

-Álmosság, hányinger, megnövekedett étvágy...(amikor abbahagytam a gyógyszer szedését, kicsit össze-vissza jött meg, így nem is mertem annyira beleélni magamat, hogy babánk lesz)

Este megcsináltuk a tesztet (45. nap).... Áááááááá ...... el se hittük. Ennek másfél éve, de minden pillanatára emlékszem.

Amíg vártunk a teszt eredményére, szinte nem is izgultam. Olyan nyugalom szállt meg. A szívem legmélyén már éreztem.

mi 4. hónapja próbálkoztunk és biztos voltam benne, hogy megint nem jött össze. Szerdán kellett volna megjönnie, előtte kedden este kiborultam, annyira erősen éreztem már, hogy meg fog jönni. Úgy zokogtam mint még soha, ki kellett mennem a wc-re sírni, magam sem tudtam mi bajom van, hiszen a 4 hónap még nem a világ vége.

Másnap nem jött meg estére sem. Hazaérve még akkor este csináltam egy tesztet, halvány pozitív lett. Én azzal adtam át, hogy szívem, megvan a magyarázat a tegnapi hisztirohamomra. Először fel sem fogta hogy mégis összejött. Most meg már ott szuszog a kiságyban :-)

Ez az igazi meglepi! :)

Jól bevásárol az ember,aztán cserélheti le a ruhák nagy részét. :))

Ha nekem 14 év után sikerülne 2 csíkosat produkálnom, nem azon gondolkoznék, hogy hogy jelentem be neki, hanem sírva fakadnék és nem hinném el!

De szerintem ő sem :-)

Érdekes, hogy a párjaitok ennyire nézegette a tesztet :)

Az én férjem már nagyon-nagyon akarta, várta, hogy gyerekünk legyen, de ő (amíg nem volt gyereke) csak a hús-vér babát, ill. kisgyereket bírta elképzelni, a kézzelfogható teszt és a növekvő pocak valahogy nem volt valós neki, a 9 hónap alatt végig ezt mondogatta, hogy persze rettentően örül, de valahogy nem bírja elképzelni, hogy ott egy baba van/lesz. Tartott ez mindaddig, míg a szülés napján a kezébe nem nyomták és kapásból közel egy órán át tartania kellett, míg engem elláttak... :D

Ja a bejelentéses sztori: második napja késett, kora reggel csináltam tesztet, ő még félálomban volt, mikor visszabújtam mellé és halkan, de majd kirobbanva mondtam, hogy úgy néz ki, végre sikerült (egy éve próbálkoztunk). Mire ő: Tényleg? :) Megcsókolt, majd hosszasan öleltük egymást...

Alig merte elhinni, így rá 2 napra még egyet teszteltem, ami már nagyon erős 2 csíkos lett. Onnantól kezdve örültünk még jobban :)

Persze, ma már biztosan teljesen más az egész, mint akkoriban amikor Anyukám az öcsémet várta. :)

De azért minket eléggé meglepett a dolog. :)

Nálunk a családban alig van fiú gyerkőc így én biztos voltam benne,hogy nekünk is lányunk lesz. Amikor a doki a genetikai uh-n zacsiról kezdett beszélni nem is értettem :D

Reméljük ma már pontosabbak az ultrahangok :D