Iskolai fegyelmezés "hány képecske marad péntekre" módszerrel (beszélgetés)

Klassz,hogy jó tanárként van az emlékeidben.

Egyébként ezt hívják differenciálásnak.. és sokkal könnyebb egy okos gyereknek külön elfoglaltságot adni-már ha annak nem mániája,hogy mindent bekiabál,amit ő már tud-,mint a lassúbb gyerekeket felzárkóztatni.Szóval nem gondolom,hogy olyan nehéz lett volna neki megoldani,hogy te ne a könyvet rágd.

Szerintem nem olyan rossz dolog ez!

Valami ösztönző módszer, kitaláció tényleg kell!

Majd meglátod, ahogy telnek a hetek, mennyire válik be... addig felesleges előre görcsölni!

Különben nálunk az a tapasztalat, hogy az otthon eleven gyerkőcök az iskolában visszafogottabbak ám!

Jajj,elnézést,jobb lesz,ha megyek takarítani..még felületesen olvasok:)

Akkor neked még van 3 éved a kisfiú iskolába kerüléséig.Addig javulhat: pl. leszokhat a képevésről.Az utolsó 2 gondolatom megáll.

Még egyszer elnézést!

Hát ha 2 percig nem tud egy helyben ülni,és iskolás,akkor tényleg hiperaktív.

Azt nem hiszem,hogy normális viselkedés lenne,ha megeszi a képeket.Alkalmankénti összegyűrést,vagy ritka eltépést,ha valamin nagyon dühös,azt el tudom fogadni.

Szülői kérelemmel haza lehet vinni korábban is a gyereket,az igazgató engedélyezheti.

Ilyen gyerekekhez normális helyen pedagógiai asszisztenst adnak segítségként,aki segíti a beszokást,kérd te is az igazgatótól.

Majd e-mailben értesítenek róla,ha a gyereknek nem megy jól a szorzás! Agyrém!!!

Hittan és erkölcstan...a másik kedvenc témám!!! De nem akarok senkinek az esetleg vallásos vagy erkölcsös lelkébe gázolni,úgyhogy nem fejtem ki a véleményem!

Én jó ötletnek tartom.

Amikor én voltam elsős, nálunk 'nyomdás füzet' volt.

Minden nap végén kaptuk a nyomdát, aki jól viselkedett/ügyes volt/figyelt mókust kapott, aki kicsit volt rossz az macskát, aki nagyon rossz volt/verekedett vagy ilyesmi az boszorkányt. Szóval ez nem egy új dolog (19 éve voltam elsős), és akkor is egész nap suliba kellett lenni elsőben(és másodikban is).

Igen, ebben igazad van, de talán jobb úgy fogalmazni, hogy átvesszük egymás szorongását.

Tegnap reggel még nagyon vidáman készülődtünk, büszkén vitte a hátán az iskolatáskát, hogy ő már nagy iskolás fiú lett. Aztán amikor még én is vidáman érte mentem már erősen lekonyult a szája és közölte, hogy másnap inkább oviba menne. Aztán elmentem a szülőire és én is nagyon lelombozódva jöttem haza. Most próbálom kicsit felrázni magam, mert tényleg nem szabad, hogy azt érezze, hogy szorongok.

Igen, ez nekem is tetszik, az ellenőrzőben is megnéztem hogy fog majd kinézni az értékelés.

Ugyanakkor a szülőin lediktálták ehhez is a "fordítókulcsot", 90 %-ig ötös, X százalékig 4-es...stb. Úgyhogy osztályozás lesz ugyanúgy kőkeményen, csak százalékokkal illetve pontokkal jelölve.