Iskolából szökött gyermek. A történetet írom, véleményeket, tanácsokat várok. (beszélgetés)
Sziasztok!
:)
Akkor egyes szám első személyben: beszéltem(?) a tanítóval, aki szerint a gyerek hibázott. Azt mondta lezárta a dolgot, nem akar erről beszélni.Tanítás előtt beszéltünk néhány mondatot, fogadó órát nem szeretne. Nem volt még gyerek az osztályban. Közölte az igazgatóval a történteket, aki szerint nincs szükség figyelmeztetésre, intőre, semmire. Ez nekem arra bizonyíték, hogy mégsem csak a gyerek lehetett a hibás. Egyébként mondtam, hogy ha ő nem közölte volna, akkor mi tesszük meg. Kértem, hogy semmi negatív megkülönböztetés ne érje a gyerekemet ezek után. erre azt válaszolta, hogy eddig sem érte. Ez nem így van, de hátha ez használ. szerintem élete első napi magatartás értékelésre szolgáló piros pontját kapta meg a gyerek aznapra. Hátha... Beszéltem több szülővel, akik hasonló dolgokról számoltak be, mi szerint néhány kedvenc van az osztályban, akiknek szinte mindent szabad, a többi gyerek meg ellavírozik a közösségben. Reméljük javul a helyzet! Köszönöm a tanácsokat, véleményeket.
Igen, a kutya itt van elásva, hogy a tanár lapít, ahelyett, hogy tisztázná a történteket.
Én biztos nem hagynám annyiban.
Nem olvastam el a hozzászólásokat, deee... ha reggel berakod a gyereket az iskolába, az iskola felel érte. Hogy tudott kisétálni a portán? Nem is értem. Édesanya kért bocsánatot? Az iskolának kellett volna könyörögni, hogy ne jelentse fel őket!
Ha már most ez van... mármint, hogy nem harmonizál adott iskolával, csak rosszabb lesz... sajnos... másikat!!! ... ha városban laktok, van ott elég! Túl rövid és drága az Élet ahhoz, hogy éveket megszenvedjen belőle.
Nyugtatót?
Na, így vált kerekké a történet.
Ha egy tanárnak nyugtatóval kell tompítania az agyát a tanítási idő alatt, akkor az egészet megette a fene...
Borzasztó, hogy ilyen megtörténhet. Borzasztó, hogy egy tanárnak nincsenek megküzdési stratégiái egy 8 évessel szemben....
AZ pedig,hogy visszautasította anyuka felajánlását, hogy este telefonon beszéljenek, szintén aggasztó.
Az igazgatónak tudnia kell a történetről, egyrészt már a szökésről is hivatalból tudnia kell!!! De a konfliktusról, nyugtatóról (azaz a pedagógusának mentálhigiénés állapotáról) pedig szintén
Nyugtatót?!
Na annál inkább felhívtam volna!
Nagyon kíváncsivá tett volna, hogy miért is kellett az én gyerekem miatt nyugtatót bevennie.
Főleg ahogy leírtad, hogy jó gyerek, otthon nincs hangos szó, fegyelmezni sem kell.
Elsore : hiszek a gyereknek... miutan keresztkerdesekkel kifaggattam...
Aztan megkerdezem a tanart a sajat verziojarol de nem a tobbi gyerek vagy szulo elott.
Majd dontok.
Amugy kicsiknel ilyenkor bizony a tanar szokott sarosabb lenni... szoval azert egy igazgato elotti kozos beszelgetest mindenkepp megeresztenek.
Es azert irom higy a tanar szokott saros lenni mert o a pedagogus elmeletileg. Igen hibazhat o is. De valahogy meg a nafyon nebeletlen gyerekek se szoktak alsoban hazaszokni. Mindenki mesejetol fuggetlenul amig a szulo nem ment erte az iskola felelt a gyerekert. Aki siman otthagyta a sulit. Es nem egy kamasz hanem egy 8 eves.... valami nem kerek abban az osztalyban akkor.
Ahogy írtam,én spec. a gyerek jelenléte nélkül próbálnék elbeszélgetni a tanárral,tehát a másik felet is meghallgatnám.
Vagyis nem az osztály és a saját gyerekem előtt állnék le üvölteni a tanárral,hogy mit és hogy,hanem megpróbálnék beszélni vele.
Így ő megörzi a tekintélyét,én meg megtudom,mi is történt! Ha!!! Ha a tanár hajlandó elmondani,és teszem azt nem teljesen mást mond,mint a gyerekem,mert akkor meg lennék lőve,hogy kinek is van igaza...
Ezért volt a :D jel! Nyilván egy adott helyzetben,ott és akkor kellene mérlegelnem,de alapból úgy állok hozzá,hogy a gyerekem az első!
Mi ebben a dzsungelharcos? Nem arról beszélek, hogy üsse le, hanem arról, hogy a tanár ígérte, hogy felhívja este. Nem tette. Ilyenkor fel lehet hívni és jó estét kívánok, megbeszélhetjük-e a történteket?
Másik: szülőin is megkérdezhette volna.
Természetes, hogy nem anyázásra buzdítottam, hanem arra, hogy tessék megmozdulni, ne csak bámészkodni meg várni. Egyébként azzal meg nem értek egyet, hogy 8 éves gyereknek azt mondja a pedagógus, hogy lehet másik iskolát keresni, de ettől még nem vagyok dzsungelharcos.
Személy szerint én mindig még aznap, másnap, bármilyen panaszt hallok a gyerekeimtől, szólni szoktam a pedagógusnak. Már csak azért is, mert az esetek nagy részében a gyerek is kiszínezi, felnagyítja. Nálam ez abban is segít, hogy ha félreértette a tanár szavait, vagy túlságosan magára vette, hamar tisztázzuk és szent a béke és megnyugodott, hogy csak félreértett valamit. De semmilyen külön bánásmódra nem tartok igényt. Engem az zavar, ha valaki viszomt mulya, mert akár egy pitiségről, akár súlyosabb dologról van szó, ha nem szól időben, nagy baj is történhet, vagy ha felnagyítanak egy pitiséget, annak a tanár issza meg a levét.
Ezért járja az a mondás, hogy "hallgattassék meg a másik fél is"!
De ha a másik fél (jelen esetben a tanár) nem akar beszámolni a történtekről....??
Bennem mindenképpen felmerül, hogy vajon miért nem?
Juj, de kemény vagy!!!!
Nem mindenki olyan "dzsungelharcos", mint Te! Vannak simulékony, kedves emberek is, hogy elviseljék a hozzád hasonló agresszíveket is.
Mondom ezt úgy, hogy mint alant írtam, magam is felvettem volna a kesztyűt és komolyan nekimegyek a tanárnak!
Az utolsó mondatodban a :D jel miatt érzek némi hnmoros felhangot, de azért elgondolkodtató.... sajnos, ezzel nem teszel/tennél jót a gyermekednek. Ha nincs igaza, akkor tanulja meg, hogy nincs igaza és viselje a következményét vagy lássa be a cselekedete súlyát.
Ami ebben a mondatodban volt, az arra jó, hogy tovább rombolja a pedagógusok tekintélyét. Márpedig valamilyen szintű tekintélyre szüksége van a munkájához, hiszen nem haveri hanem valamiféle vezető szerepben kell legyen.
(Tudom,ilyenkor jön az a "szlogen", hogy a tiszteletet ki kell érdemelni, meg blablabla, de egyrészt én most általánosságban mondtam, hogy nem tartom jónak az idézett mondatodból érezhető hozzáállásod, másrészt pedig a gyerekek a nagy szabadságuknál, tapasztalatlanságuknál, pillanatnyi kedélyállapotuknál fogva , vagy a csordaszellem elvárásai miatt könnyen tévesen ítélnek meg egy pedagógust, talán ne az ő véleményük legyen a szakmailag mérvadó. Félre ne érts: a gyereknek lehet véleménye, de -lássuk be- ez sérelem esetén elég megbízhatatlan.)
Az utolsó mondatodon mosolyogtam, mert én is hatalmas nagy vehemenciával megáldott anyatigris vagyok. Neki megyek a betonfalnak a gyerekemért, unokáimért.
(és / de csak zárójelben súgom meg, hogy nem mindig vezet jóra és nem minden esetben helyes, de hát az anyai szív...ugyebár):)
Szerintem a gyerek nem meglógott a suliból,hanem menekült! Ha lógott volna,a plázába megy mozizni,de ő az anyjához ment,mert félt a tanár következő reakciójától!
Leírhatnám,mit hogyan tettem volna,de semmi értelme,mert ami történt,megtörtént! Az viszont nagyon nem jó,hogy anyuka a gyerekkel együtt bocsánatot kért! Ha a gyerek okos,megbízható,és a szülő hisz neki,semmiképp nem kellett volna megalázni a gyerekek és a tanár előtt egy bocsánat kéréssel!
Mindegy,ez már a múlt!
Amit tennék a jövőben: ha még egyszer panaszkodna a gyerekem a tanárra,azonnal begyűjteném a tanárt és a dirit,és velük beszélgetnék el,a gyerek nélkül. A gyerekemet pedig otthon arra bíztatnám,hogy nyugodtan mondja ki legközelebb is,amit gondol vagy érez,csak vigyázzon,ki hallja!
Szerintem a gyerek nem hibázott!!! Anyuka igen: nem kiállt a gyerekéért,hanem még meg is erősítette a tanárban,hogy bármit megtehet!
Igazság szerint még akkor is a gyerekemnek adnék igazat,ha nem neki lenne igaza! :D
További ajánlott fórumok:
- Akiket gerincsérvvel műtöttek vagy még nem műtöttek, de tanácsokat tudnak adni!
- Boxer kutyások, akik szívesen cserélnének véleményt, történeteket. stbbbb:):)
- Folytasd a történetet egy mondattal!
- Leszbikusságom története
- Akik már 30-40 kilót ledobtak itt tanácsokat adhatnak
- Te elhiszed a Bibliai történeteket?